Ne értsetek félre, nem titeket akarlak meggyőzni, csak ehhez a témához kapcsolódott, azért írtam hogy "válasz erre". Sajnos, nagyon sok jogszabály azok miatt született, akik "renitensek", de leginkább azokat sújtja, akik addig is normálisan viselkedtek. Nyilván, azzal, h. néhány ember egy évben elmegy egy fok. véd területre, annak csak igen kevés esetben van tényleges, maradandó káros következménye. (fészkelőhely, taposási kár, élőhelyzavarás). Sokkal nagyobb kárt okoznak az illegális crossmotorosok, falopók, stb... Őket viszont nehezebb megcsípni, bár a BNP-nél volt ilyen, kifeszített drótkötelekkel elkapták a motorosokat. A falopók ált. olyan polgárok, akiknek nincs munkájuk, néha lakhelyük (bejelentett) sem, és nem érdekli őket, ha elkapják. A törvények tehát nem a természetjárók miatt születtek, de őket sújtják, mivel a renitensek ált. nem is ismerik a jogszabályokat, meg nem is érdekli őket.
Azthiszem, hogy akik itt vagyunk, mi akkor, ha nem lennének jogszabályok, akkor is tiszteletben tartanánk azokat a természetvédelmi érdekeket, amelyekről szó van. Sajnos, nem mindenki ilyen, és emiatt mi is szívunk. Nagyon nehéz egy jogszabályt úgy megalkotni, hogy az ne általános érvényű legyen. Így viszont nemigen tehetnek különbséget ember és ember, szervezet és szervezet között. Ha nekünk korlátlanul engedélyezik a látogatást, másnak miért nem, kérdezhetik joggal.
Fok. véd területen egyébként több helyen szüntettek meg már turistautat, van amit áthelyeztek odébb, és a jövőben is biztosan lesz még ilyen. Egyre inkább előtérbe kerül a természetvédelemben a fajok védelme mellett az élőhely védelme (hiszen a fajok védelme így a leghatékonyabb), és hazánk olyan szempontból szerencsés helyzetben van, hogy van jópár állományunk olyan fajokból, amelyek máshol kihaltak, vagy kihalás szélén állnak. És ebből nagyon sok az élőhelyeik beszűkülése, megszűnése miatt halt ki.
Nyilván más a helyzet ott, ahol a védett terület pl. egy barlang felszíni területe (MO-n minden barlang védett 1961 óta), itt a felszín védelme a karsztterület sérülékenysége miatt indokolt: a felszínről könnyen bejutó szennyeződések (mészkő nem szűri meg), a felszín megváltozása (pl. erdőirtás, beépítés) miatt megváltozó felszíni lefolyás mind kihat a barlang, a barlang vizeinek, és az egész karszt állapotára. (Van, ahol ilyen terület adja az ivóvizet: Miskolc Diósgyőri része, stb.). Itt a védelem ált. nem tiltja a belépést, csak bizonyos tevékenységeket. (Más kérdés, hogy az ilyen területek egy része más miatt is fok. véd, pl: Aggteleki NP - bioszféra rezervátum, Bükk), de jó példa erre a Pál-völygyi bg. felszíne TT - BP. közepén.
Az erdészet régi probléma. Ők a tulajdonosok, de a NP, és a felügyelőségek a hatóság (ők döntenek) Ennek megoldására több NP is azon dolgozik, hogy a fok. véd területeit megvásárolja az erdészetektől, így egy kézbe kerül minden.
Bocsi a hoszzú levélért, ha vmi nem világos kérdezzetek. És azért biztos vagyok abban, amennyiben jól tudunk együttműködni a NP-okkal, akkor számos ládaelhelyezést, stb. meg lehet beszélni, és közös nevezőre jutni. Az együttműködés egyik példája a Polgári természetőri megkeresés a BNP részéről.[ előzmény: (1080) törölt nick 6, 2006.02.08 19:50:40] |
