Három mély lélegzet és korrekt információk:
A Nemzeti Parkok kb. két éve nem hatóságok. A védett természeti területek 70%-án, a Natura 2000 hálózatok 85%-án még vagyonkezelői ráhatásuk sincs a területekre.
A területileg illetékes KöTeViFe 4-6 természetvédelmi hatósági munkatárssal kell ellássa az összes (tájvédelmi, természetvédelmi, építésügyi tárgyú) hatósági és szakhatósági feladatot, több esetben 3 Nemzeti Park területén (is). (A vízfejekről szóló handabandázás nagyban segítette mindezt, ma már nem is beszélhetünk érdemi hatósági munkáról, a területre a fentiek miatt sosem látogatnak le a hatósági ügyintézők, talán nem igényel különösebb magyarázatot, mit jelent ez.)
A kisajátítási eljárást nem a hatóság, hanem a közigazgatási hivatal folytatja le, vita esetén annak minden eleme a bíróságon dől el. Forráshiányra hivatkozva a kisajátítási kártalanítás nem tagadható meg, bírósági úton érvényesíthető. (Mellesleg a hatóságnak semmi köze a forráshiányhoz, nem tervezi a költségvetést és nem menedzseli azt még fejezeti szinten sem.)
Bár több ládavadásszal ellentétben én nem dolgozom nemzeti parknál talán nem rajtuk kéne leverni, ha a természetvédelem rendszerét annak vezetői laikusokat megszégyenítő hozzá nem értéssel tervezik át, megvonják a forrásokat, ostoba jogszabályokat alkotnak. Jó tudni, hogy a Nemzeti Parkok nem hasznosítják a vadászati jogot (maguk maximum állományszabályozást végeznek). A hatósági vezetőket nem a lakosság- és természetvédelem, hanem a "vállalkozásbarát hozzáállás" alapján választják ki, ezért nem csodálkoznék, ha egyesek közülük állásukat féltve engedményeket tesznek egyes vadásztársaságoknak. Aki pedig egyes korlátozásokkal élcelődik, jó lenne, ha mindezt konzervációbiológiai alapokon tenné, a hatóságnak a törvény alapján ugyanis ilyen szempontok alapján kell döntenie.[ előzmény: (1821) jiimbo, 2006.06.08 20:16:24] |
