Megmondom őszintén, személy szerint nincs kifogásom a kiszámolós ládák ellen - egy Ausztriában található ilyen ládát (Dolina, GCHC2Q) le is vadásztam annak idején Olaszországból hazafelé jövet, és nagyon élveztem a játékot.
A másik osztrák ládát (Insel in der Mur, GCZNBE) csak példaként hoztam fel arra, hogy ott is különféle helyeken kell ezt-azt leolvasni, hogy a végláda koordinátáit meghatározhassuk. Ebből a szempontból seckojedno, hogy a leolvasott betűket-számokat a jelszóba építi be a rejtő (nálunk ez a divat), vagy a végláda koordinátáiba (pl. az osztrák divat szerint). A lényeg (elvben) annak biztosítása, hogy a delikvens (mármint a ládavadász) egy multi összes pontját bejárja, és ezt igazolja valamilyen módon. A magyar modell szerint úgy, hogy a közbülső pontokon talált jelszó-részleteket beteszi a jelszóba, az osztrák modell szerint pedig úgy, hogy ezek ismeretében kiszámolja a végláda koordinátáit és megtalálja a ládát.
A fenti összehasonlítás a multiládákra vonatkozott, amelyekben virtuális pontok is vannak. Itt a com-on és a hu-n is igazolni kell (így vagy úgy), hogy a megtaláló felkereste a közbülső pontokat is. Hagyományos (szingli) ládák esetében a .com-on nem követelnek bizonyítékot arra, hogy a megtaláló ott járt, a .hu-n pedig kérik a ládanaplóban olvasható jelszót. Ez valóban különbség a két szemlélet között: nálunk a bizalmi elv nem működik. De a különbség csak ennyi, és nem több.
A vitát kiváltó #9669-es hosszászólás ("first part of password" ... and "The second part is found ..." ????FOR WHAT????) nyilván egy multiládára vonatkozik, amelyben virtuális pontok is vannak. Ettől eltérő esetben csak egy jelszó van, ami a ládában elhelyezett naplóban olvasható. Nem tudom tehát, hogy Brogan miről vitázik.
[ előzmény: (973) pulbrich, 2007.09.05 12:32:30] |
