A jelszó leolvasható egy tábláról a végponton: az ott látható leghosszabb szó. (Kétszer is le van írva és 15 karakter.) A mikroláda, ami egy pici mágneses kupak, egy felfordított munkaeszköz belső falánál, felül van.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Ezek a helyek koordinátái és a kérdések:

A A körtöltés rókusi szakaszán Az  N 46° 16,448' E 20° 7,965' [GCNANS-1] van egy szép emléktábla Móra Ferenc hexameterével. (Itt tört be a víz Szegedre, ami innen messze északra törte át a Tisza gátját.) Hány T betű van az első sorban?

Újdonság! Alternatív A Az  N 46° 14,896' E 20° 8,061' [GCNANS-2] helyen (Alsóváros, Kormányos utca) van egy emléktábla. Hány G karakter van rajta? (Ha nem akarsz kimenni a távoli A ponthoz, akkor ezen a helyen is megtalálod az A pont számát. Célszerű az F pont után menni ide.)

B Az  N 46° 15,602' E 20° 9,504' [GCNANS-3] helyen (Felsőváros: Szent Miklós utca) is van egy emléktábla. A kérdés szintén: Hány T betű van az első sorban?
C Az  N 46° 15,031' E 20° 9,121' [GCNANS-4] helyen (Belváros: Tisza-part) van egy skála. Eszerint 1879. III. 5-én nyolcszázhány (80?) cm volt a Tisza vízállása?
D Az  N 46° 14,734' E 20° 9,000' [GCNANS-5] helyen (Belváros: Tisza-part) van az árvízi emlékmű. Hány címer és logo van összesen a fekete márvány hasábokon (nem számítva a 2009. márciusában elkészült, távolabb lévő EU-s logókat)?
E Az  N 46° 14,866' E 20° 8,870' [GCNANS-6] helyen (Belváros: az Aradi vértanúk tere) van egy dombormű. Hány személy látható rajta?
F Az  N 46° 14,430' E 20° 8,185' [GCNANS-7] helyen, a templom bejárata mellett van egy tábla. A MŰEMLÉK címszó alatti első két sorban hány T betű van?
G Az  N 46° 15,235' E 20° 8,626' [GCNANS-8] helyen van egy árvízi emléktábla, azon a betört víz magasságát jelző vonal. Hány szó van a vonal alatt?

Ez a séta nem rövid, lehet vagy 10 km, így a keresésre több órát kell szánni, illetve ha még nézelődsz is, akkor akár egy napot. Be kell járni Szegedet keresztül-kasul, de a végső hely a belváros szívében van. És ott ráadásul kalibrálni is tudod a gps-ed magasságmérőjét, ha van neki. (Ha a helyszínen sokan vannak, és nem akarsz kutakodni, a jelszó leolvasható egy ott lévő tábláról: az ott látható leghosszabb szó. Kétszer is le van írva és 15 karakter.)
Segítség: A mikroláda egy felfordított munkaeszköz belső falán van. Úgy tedd vissza, hogy ne essen le. Lásd az utolsó képet.

És most részletesebben a pontokról:

A. Ez az egyetlen, csak gyalog, földes úton, a Körtöltésen megközelíthető pont. A legközelebbi, ajánlott parkolóhely:  N 46° 16,238' E 20° 7,663' 86 m [GCNANS+parkoló]. Innen egy kis séta a körtöltés, amire lépcsőn lehet felmenni, és az emléktábla a lépcsőtől 500 méterre van. Egy kicsit távolabbi parkoló a Jobb mint otthon nevű halászcsárdánál és horgászhelynél van, ahonnan szintén fel lehet sétálni a körtöltésre és innen még szép kilátás is nyílik a Sintér-tóra.
Itt tört be a víz 1879. március 12.-én hajnali 2-kor. De már 5-én megtörtént a gátszakadás innen 20 km-re északra Petresnél. A víz elmosta Algyőt, aztán Tápét és Dorozsmát. Szegedet csak az Alföld-Fiume vasút töltésére emelt gát védte egy darabig, de 12-én éjjel vihar tört ki és az elázott töltés megadta magát. Az emberek egy része már korábban elmenekült, de 150-en a hullámok közt lelték halálukat. Recsegve roskadtak össze a házak, összesen 5458. Csak a tetőzetek maradtak egyben. Másnap úgy néztek ki, mint vízben úszó koporsófedelek. Mindössze 265 ház élte túl tartósan a katasztrófát. 75 ezer ember vált hajléktalanná pár óra alatt.

B. A hideg, szennyes víz elárasztotta Rókust, aztán Felsővárost. A 4-es villamossal megközelíthető Szent Miklós utcában már új ház áll a vizet túlélt helyett, de az egyszerű emléktáblát, mely mutatja a betört víz szintjét az eredeti helyére tették vissza. Mivel ez a terület fel lett töltve, a tábla alacsonyan van. Itt érdemes megtekinteni a későbarokk felsővárosi templomot (1767) és a hozzáépült minorita rendházat. Valamint, ha kisétálunk a Tisza-part felé, ott találjuk a Pick szalámigyárat és régi jellegzetes felsővárosi iparos házakat. Ez volt a hajósok, iparosok városrésze: "Fölsőváros kényös város, Alsóváros jámbor város."

C. Ez a pont egy másik multiláda: a Tiszavirág kezdőpontja, de ott egy érdekes szoborra kell figyelni. Látható a mércén, amire mi most figyelünk, hogy az 1879-es rekord sokszor megdőlt, és láttuk, hogy a víz nem is innen jött. 1879. március 5-én hirtelen 2 hüvelyknyit apadt a víz Szegednél. A városházán éjjel is ülésező társaság a hír hallatán örömében föl akarta dobálni a polgármestert. Míg aztán valakinek eszébe jutott, hogy a váratlan apadás csak tragédiát jelenthet. Jött is a sürgöny: átszakadt a gát Petresnél. A Városházán senki nem tudta, még azt őrt álló hajdú se, hogy hol van Petres. Az egyik képviselő apját ébresztették fel, aki megmondta, hogy a jobb parton. Így derült ki, hogy Szeged sorsa megpecsételődött.

D. Itt látható Segesdy György modern, szimbolikus emlékműve. Itt kiderül az is, milyen sokan segítettek az újjáépítésben. A legnagyobb külföldi adományozó Ausztria volt (551.595 Ft), a legkisebb Japán (225 Ft). Egy akkori forint legalább 1500 mai forintot ért. Lechner Lajos tervei alapján gyűrűs-sugaras úthálózat formálódott. Arra nem volt pénz, hogy az egész várost feltöltsék. A főutakat azonban feltöltötték, így a keresztutcák lejtenek egy kicsit, és az udvarok ma is mindenütt lejjebb vannak az utcaszintnél a belvárosban.
Amikor a Nagyvíz előtt 100 évvel tűz pusztított Szegeden, született egy jóslat: az emberek azt mondogatták, hogy Szeged akkor épül fel újra széppé, ha a halottak visszatérnek a városba. A katasztrófa napján a víz felszaggatta a temetőkben a sírhantokat és "egyszer csak azt látta a töltésekre menekülő népség, hogy a halottak jönnek vissza koporsóikban az elhagyott utcákra." (Jókai Mór szavai) A jóslat tehát beteljesedett, bizonyíték a következő állomás.

E. Azért került ide ez a pont, hogy a Dóm teret a Trianoni kapu irányából közelítsük meg. A domborművön látható urak az egyetemalapítók voltak. Ez a rész, a Palánk nem sokáig volt víz alatt (nem úgy mint a város többi része, ami augusztusig), mégis mindent lebontottak. Illetve egy valami megmaradt: a Dömötör-torony, ami a régi templom bontása közben került napvilágra. Ez a legrégebbi épülete a városnak. Másfél méter széles falaival, négyszögletes román stílusú alapjával az 1100-as évek óta áll itt. Mögötte tornyosul a Fogadalmi templom, ami az újjáépítést jelképezi, mellette a modern Somogyi-könyvtár, melynek első 43.000 kötetét Somogyi Károly, esztergomi kanonok adományozta a Víz után. A Dóm téri Nemzeti emlékcsarnokban jelenleg éppen 100 szobor van. Köztük például Szent-Györgyi Alberté, aki a Dóm téri épületben kutatta a C vitamint.

F. A pont felé elhaladunk a Hősök kapuja mellett vagy alatta is ha az 1-es villamossal megyünk. Itt csodáljuk meg az újjászületett Aba-Novák-freskót. Horthy Miklós fehér lován kardjával előre döf és közben hátra néz. Az alsóvárosi templomhoz vivő Szentháromság utca Szeged legrégibb állandó nyomvonalú, 1 mérföld hosszú utcája.
Az alsóvárosi templomról azt mondják, hogy az Alföld talán legjelentősebb építészeti emléke. 1503-ban készült el késő gótikus stílusban. A torony később épült hozzá barokk stílusban. Szeged egyik testvérvárosának, Cambridge-nek is van egy ugyanilyen korú temploma, a King's College Chapel. Nagyon hasonlítanak, csak az angliaiban több a színes ólomüveges ablak. Bent a sekrestye ajtaján láthatjuk a régi fába vésett feliratot: A viz it vot. Akkor már a templom 376 éves volt. 42 éves volt csak, amikor a híres szegedi hitvita lezajlott a falai között és a döntőbíró török pasa úgy határozott, hogy ne a protestánsoké, hanem a ferenceseké legyen újra a templom. 290 éves volt, amikor Napóleon katonáinak kórháza lett.

Alternatív A. Ide tehát akkor kell jönni, ha nem voltál az A pontnál, mert az túlságosan kiesik (és nem is akarod kitotózni az A számot). Egyébként is érdemes megtekinteni ezt az újabb házon lévő, korabeli táblát, mert itt látszik, hogy a víz szintje a feltöltetlen helyeken milyen magas volt. Hasonlítsd össze ezt a szintet a felsővárosival!
Ha már erre jársz, nézd meg az 5. számú ház oromdíszét is. Ez egy napsugaras ház, a szegedi népi építészet egyik példája. Az árvíz utáni típustervekben is szerepelt ez napsugaras díszítés. Mára csak pár tucat ilyen ház maradt meg a városban.

G. Vissza a belvárosba, ott is a zsinagógákhoz. A régi, klasszicista zsidó imaház falán keresd a magyar nyelvű táblát az árvízi szintjellel (van héber is). Ez a rész is fel van töltve, ezért van a tábla alacsonyan. Löw Immánuel (1854-1944) a szegedi tudós rabbi, akkor még fiatal ember, részt vett a mentésben. Csak a katasztrófa után öt nappal tudtak visszamenni csónakkal az öreg templomhoz. Bent a padok fatalapzatuk miatt lebegtek a vízben, az imakönyvek a fiókokban szárazon maradtak. A frigyszekrény pedig csodálatos módon pont olyan magasan volt, hogy a víz nem érte el a tóratekercseket. A rabbi édesanyjával a reáliskola tömegszállására került. Nem sejthette, hogy pontosan 65 év múlva, 1944 nyarán egy tehervagon lesz a tömegszállása.
Az új zsinagóga monumentális, szecessziós épülete látogatható, érdemes megnézni.

Innen már nincs messze a mikroláda. Ahogy fentebb említettem, a jelszó leolvasható az adott koordinátán, de ha a kis dobozt szeretnéd és nagyon nincs meg, itt egy kis segítség visszafelé írva:
A akcsilat ősleb nálaf.

Járjatok szerencsével.

Források:
Tóth Béla: A szegedi nagyárvíz képeskönyve
Péter László: Szeged
Apró Ferenc: Írások a Nagyvízről
Szegedi séták a régi (Mediaworks előtti) Délmagyarország c. lapból

Kapcsolódó ládák: Köves-töltés, Vízügyi emlékhely

Köszönet Emerich63-nak a D pont helyesbítéséért - 2009. március

A ládát újratelepítettem. - 2009 szilveszterén

Az alábbi linken ellenőrizheted, hogy a helyes koordinátát találtad-e meg:


Geochecker.com.