A ládába TravelBug helyezhető.
Megközelítés autóval Algyő felől:
A 47-es útról az algyői vasútállomás felé kanyarodunk a körforgalomnál. Egyenesen tovább a betonúton Írmamajor felé. Az algyői főcsatornánál megnézhetjuk a tájvédelmi körzet információs tábláját.
N 46° 20,739' E 20° 10,808' 90 m [GCKsts+infotábla]
Később már látjuk a Köves-töltést. Ne menjünk el addig, mert a töltés és az oldala is járhatatlan. Ezen a ponton
N 46° 21,333' E 20° 10,499' 90 m [GCKsts+1balra] balra kanyarodunk a földútra és itt
N 46° 21,458' E 20° 9,695' 90 m [GCKsts+1jobbra] jobbra, ahogy az út vezet. A Köves töltést itt
N 46° 21,661' E 20° 9,675' 90 m [GCKsts+töltés] érjük el és balra fordulunk az úton a töltés alatt. Addig haladunk, míg az út el nem kanyarodik a töltéstől. Itt hagyhatjuk a kocsit.
N 46° 21,521' E 20° 9,299' 90 m [GCKsts+] A láda innen kb 600 méterre van. Ha az úton tovább mész a sándorfalvi útra jutsz.
Megközelítés Sándorfalva felől:
Sándorfalvától délre a Nepomunki szobortól nem messze, ezen a ponton fordulj le a földes útra kelet felé.
N 46° 21,026' E 20° 7,370' 90 m [GCKsts+keletre]. Innen egyenesen a fent említett parkolóhoz jutsz.
Kerékpárral, terepjáróval, gyalog próbálkozhatunk más útvonalakkal is. A turistautak.hu sokat segíthet. A földutak állapota természetesen évszak- és időjárásfüggő. A fenti útvonalak se biztos, hogy mindig járhatóak személyautóval.
A láda a lejjebb említett köröszttől
N 46° 21,827' E 20° 9,050' 90 m [GCKsts+kereszt] nem messze, a töltés másik oldalán, egy ringlófa töviben van némi ággal és bazalttal álcázva.
Történeti előzmények:
A 19. század előtt Szeged, Algyő és a többi település szigetekké váltak, ha megáradt a Tisza. Az 1830-as években a Pallavicini grófi hitbizományon töltést építettek a jobbágyok Sövényháza, Algyő és Szomolya közt, jelentősen megnövelve az uradalom megművelhető területeit és Szegednek is némi védelmet nyújtva északról.
A Bach-korszakban az uradalom - hatalmával visszaélve - egy olyan társulásba kényszerítette Szeged városát, melyben Szegednek kellett viselnie az árvízmentesítés költségeit az uradalom területén is. Közben az uradalmon lévő percsorai töltésszakasz felújítását egy kormánybiztos (versenytárgyalás nélkül) két olyan rovott múltú személyre bízta, akik aztán el is sikkasztották a pénzt.
Itt Petresnél (Szegedtől 20 km-re északra) szakadt át a töltés 1879. március 5-én. Másnap ez a sövényházi töltés adta meg magát és odalett Algyő. Szegedet az Osztrák Államvasutak tulajdonában lévő vasúti töltés védte csak, amit a vasúttársaság előzőleg nem engedett erősíteni, hogy a vonatok járhassanak. 12-én hajnalban a viharban ez is átszakadt és Szeged nagy része romba dőlt, 160 ember elpusztult.
Pallavicini Sándor őrgróf az algyőieket arra akarta kényszeríteni, hogy az általa ingyenesen nyújtott, magasabb részen levő házhelyeken építsenek új falut, melyet önmagáról Sándorfalvának nevezett el. (Ennek a területnek Sövényháza volt a neve, de ezt a nevet előzőleg a gróf apja, Alfonz a pusztaszeri tanyaközpontnak adta. Ezzel teljesen összekeveredtek a régió helynevei. Az alfonzi Sövényházát 1974-ben nevezték át Ópusztaszerré.) A Belügyminisztériumban törölték Algyő névét a lakott települések közül. Az algyőiek nagy része azonban visszaszökött ősi településükre a viz elvonulása után. Közben gyorsan építettek egy kővel burkolt új keresztgátat, a Köves-töltést. Ez megvédte a falut - és a várost - az 1881-es áradástól. Tíz év múlva elkészült az új Tisza-töltés is.
Így immár száz éve a Köves-töltés alvó gát, hiszen nem tartozik az első védelmi vonalba.
Személyes história:
A Küves-tőtést 1880-1883 közt építötték a Víz után. Hossza 8816 méter. A gróf intézője főleg gyëvi kubikusokat és olasz szakmunkások bízott mög a munkával. Még kisvasút is épűt hozzá. A védött ódalt fekete, högyi bazalttal borították, innen van a tőtés neve. Ha bárhun mögpiszkájuk a fődet a tőtés északi oldalán, ma is előtűnik az errefele idegön bazaltkű.
A tőtésre vigyázni köllött, ezé gátőrház is épűt mellé. 1880-tú negyven évön át Czirok János vót a gátőr. Viccös kedvű rokonai kűcsősznek csúfóták. Itt nevěte fő nagy családját, így a kis Sándort is, aki történetösen a főhasználó nagyapja.
Akkoriba nem vót olyan csöndes és ěhagyatott ez a vidék, mint most. Tanyasor húzódott a tőtés mellett. Olyan sok vót a gyerök, hogy 1907-ben iskolát építöttek a tőtés mellé. Az udvarán harangláb és ëgy vasköröszt állott. Ev vót a szaporhögyi iskola.
Mára mindebbű nem maradt sëmmi. Nincs gátőrház, nincs iskola, nincsenek tanyák. Végigmöhetünk a tőtés nyóc kilométerin úgy, hogy ëgy teremtött lëlköt së látunk. Csupán az iskola helyin álló vasköröszt (ami már düledözik, de a traktor mindig gondosan kikerüli) a tanúja annak, hogy itt régön népös családok éltek és nagyjábú úgy beszétek, ahogy én próbáltam most írni.
(Fonetikai kulcs: ë = rövid é, ě = hosszú e)
Kapcsolódó ládák:
Nagyárvízi nagy séta,
Vízügyi emlékhely,
A Kamaratöltés bunkerekkel,
Arany-hegy - Mt. Uroi.
Kellemes sétát kívánok.
A vége kicsit bozótos és nagyon kullancsos, ahogy Dranny ma felhívta rá a figyelmem.
2006. jún. 16.
Viszont a ládát ma kicseréltem, így már nem tintás.
2007 aug. 20.
Kicseréltem a beázott ládát és tettem bele új füzetet. A ládát könnyen megrepeszti a bazalt. Egyébként napnyugtakor voltam és rengeteg darvat lehetett látni és főleg hallani. Itt állomásoznak jelenleg ezrével a Fehér-tón.
2008. nov. 16.
Új, erősebb ládát vittem ki. A nehézséget megemeltem, mert jelenleg nagyon gazos az utolsó 700 méter. Hosszú nadrág, szúnyogriasztó nagyon ajánlott.
A ládához jutást javítottam a leírásban. Ha van turistautak.hu térképed, egyértelmű.
Szomorú fejlemény, hogy a "köröszt" ledőlt. Csak egy romhalmaz van a helyén.
2010 június 13.
A keresztet 2011 augusztus 20-ára újra felállították az eredeti helyén, igaz 90°-kal elfordítva. Eztán augusztus 20-a környékén az algyői és a sándorfalvi öregdiákok és hagyományőrzők összegyűlnek a keresztnél, hogy emlékezzenek a múltra és a két település ősi kapcsolatára.
