Wap:
5 palackból és 1 dobozból álló multi.
Az első ponton palack egy több törzsű fa ölelésében a 2. pont koordinátájával.
A többi a leírásban...:-)

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Web:
Multiláda a természet, és a kisvasutak kedvelőinek.
5 palack + a láda. Az út légvonalban kb. 14km hosszú, de mivel a vasút kanyarog ezért én inkább a 26 km-t tartom reálisnak. Ajánlom a leírás áttanulmányozását. A túra kiinduló és végpontja nem ugyanaz!!

Kiinduló pontnak javaslom a  N 47° 10,493' E 17° 41,142' 421 m [GCVGKV+parkoló] parkolót.

Innen tovább a földúton. Útközben találkozol egy kápolnával és becsatlakozunk az jelzésbe.  N 47° 10,278' E 17° 40,672' 395 m [GCVGKV+útpont].
Majd útközben átkelünk 2 hídon a Torna-patak felett.
 N 47° 10,444' E 17° 40,437' 332 m [GCVGKV+1Híd]
 N 47° 10,427' E 17° 40,381' 333 m [GCVGKV+2Híd]
Itt tovább haladva az első pont  N 47° 10,448' E 17° 40,078' 370 m [GCVGKV-1] találod, ami a és a turistajelzés találkozásánál van az úttól jobbra kb. 20 méterre, egy több törzsű fa ölelésében. Itt találod a 2. pont koo-ját.

Tovább a a 2. pont felé a  N 47° 11,757' E 17° 40,107' 411 m [GCVGKV+1elágazás] pontig, ahol az utat elhagyva rátérünk a pályára. Haladva tovább a pálya mellett találjuk a 2. pontot az új koordinátával és a jelszó részlettel egy szikla alatt.

Tovább megyünk és a  N 47° 12,685' E 17° 40,205' 426 m [GCVGKV+2elágazás] ponton letérünk. Aszfalt úton visz tovább sétánk ahol először a (ami elkanyarodik majd jobbra), majd követve az utat a találkozunk. Elhaladunk egy vadászles mellett, ami balra lesz nekünk, jobbról pedig megpillanthatjuk a Pápavár-hegyet.
Az 531m magas Pápaváron - ahol az 1961-es Bakonybél kalauz még négyemeletes fakilátót, hozzávezető K3szög jelzést emleget - a regék szerint a tatárok elől menekülő pápaiak hevenyészett várat építettek. Ennek ma már nincs nyoma, viszont a Kis-Pápavár nyergében 150m hosszú, kettős, őskori földsáncgyűrű figyelhető meg. Tovább haladva a kis Pápavár mellett a jobbra belép a középkorú bükkösbe, és rátér a régi vasúti nyomvonalra  N 47° 14,170' E 17° 40,345' 413 m [GCVGKV+3elágazás]. Itt utunkat a Töredezett-árok keresztezi, majd lassan elérünk a 3. pontig. Itt találjátok a 4. pont koo-ját és jelszó részletet egy szikla alatt az úttól jobbra a pálya felett.

Majd elhaladunk Tevelvár mellett. A várat a legendák szerint a tatárok elől menekülő teveliek építették - innen a neve - de a Bakony más földvársáncaihoz hasonlóan ez is őskori erősség lehetett. A lejtős, erdős gerinctetőn keresztben húzódó 3-4m magas dolomitkavics sánc és mellette vonuló árka alsó része elmosódott, a vasút építésekor átvágták. Majd a Pintér-árok következik és már Királykapun, az egykori kisvasút hajdani rakodóhelyén vagyunk. A fekete-fenyők alatti kis füves térség mellett erdészeti munkásszállás romjai omladoznak. (Falai közé az 1961-es Bakonybél útikalauz menedékházat álmodott.....) Itt találjátok a 4. pontot az 5. koo-val és jelszórészlettel az épület mögött egy valaha volt vasúti talpfa alatt. A megtaláláshoz nem kell szétszedni a talpfát!!! A helyi álmoskönyv szerint omladozó házba bemenni nem szerencsés!!!!!

Spoiler
ttala kalba

Haladva tovább a elhaladunk a Nádajtó-árok, majd a Csapó-árok mellett. Elérjük  N 47° 15,975' E 17° 41,136' 367 m [GCVGKV+3Híd] az egykor szebb napokat megélt vasúti hidat. Itt egy kicsit magasabban találod a palackot egy korhadt fa alatt, nem messze az odvas fától. (Segítség képen: Ne erőből győzd le!!) Ehhez közel meg tudsz pihenni  N 47° 15,828' E 17° 41,291' 395 m [GCVGKV+pihenő terület] és a jó kilátás mellett erőt gyűjteni a doboz megkereséséhez.

Irány vissza a , ahol a Vörös János séd mellett haladva elhagyjuk a volt móricházi vadászkastélyt, egy kis tavat jobbról, majd balról a Suttonyi kutat elhagyva érjük el Gerence-pusztát. Végállomás kiszállás. Ha fekvő fát látsz jó helyen jársz! Itt a jelszó utolsó részlete is. A jelszó egy értelmes 5 szóból álló mondat.

Az erdőben rengeteg szarvast, őzet, vaddisznót láttunk.
Utunkat végig járva elgondolkodhatunk azon, hogy mekkora értéket hagyunk veszendőbe. A pálya mellett még most is számtalan talpfa található, ami gondoskodik arról, hogy ne felejtsük el mi is volt itt hajdanán. A rejtekekről készült fényképet kérésre szívesen elküldöm.
Jó túrázást mindenkinek!

Egy kis történelem:

Hajdani kisvasutak nyomában.

1910-ben 600 mm nyomtávon, 2 km hosszú szakaszon indult meg a forgalom Franciavágás és Dióspuszta között. A mezőgazdasági terményeket lóvontatással jutatták el a pápai vasúthoz. 1916-ban a pápa-ugodi gróf Esterházy hitbizományi uradalom és egy kereskedő fakitermelési szerződést kötött. A szállítás biztosítása érdekében épült meg a Dióspuszta-Huszárokelőpuszta-Kőris-hegy 11km hosszú vonalfolytatás. A Kőris-hegy északnyugati oldalában kb. 500m magasságig kiépített vonalrész legnagyobb emelkedője 120%o volt. A kocsikat öszvérrel húzták fel a rakodóhelyre, majd fával megrakodva kézifékkel engedték le. Az öszvérek "lábukon", erdei utakon ereszkedtek vissza Huszárokelőpusztára. Ez a "forgalmi rend" a kőris-hegyi öreg erdők kitermeléséig, 1948-ig maradt fenn, amikor megkezdték a vágányok felszedését. (Mindig csak annyit bontottak fel, amennyit máshol felhasználtak, így a felszámolás 1966-ig tartott.)
1923-ban épült ki a Huszárokelőpuszta-Gerencepuszta-Móricháza 6,5km hosszú szakasz., majd a későbbiekben a Vörös-János-séd völgyében Királykaput is elérte a vasút. 1928-ben a fakitermelés jogát és a vasútüzemet a Magyar Keményfa Rt. vette bérbe, s egy dízelmozdonyt állított forgalomba, mely átalakítva 1960-ig üzemelt. 1940-ben a kisvasút visszakerült az uradalomhoz, 1942-ben még egy dízelmozdonyt vásároltak. Közben a hegység átellenes, városlődi oldalán is működött egy kisvasút.....

Városlőd-Vámos-patak-Laposok

1918-ban a Veszprém Faipari Vállalat a veszprémi püspökséggel 6 évre szóló fakitermelési szerződést kötött.A vállalat a szállítás érdekében Városlőd és Laposok között 12 km hosszú, 760mm nyomtávú kisvasutat épített, s egy (majd 1920-ban még egy) gőzmozdonyt állított forgalomba. A szerződés 1924-ben lejárt, a pályát részben felszedték, további fejlesztését a vállalat és a püspökség újabb szerződése tette lehetővé. 1928-ban épült meg a 6 km hosszú Vámos-patak-Farkasgyepű szárnyvonal, melyen dízelmozdonnyal-évente 10.000m3 fát szállítottak. 1929-ben, a farkasgyepűi tüdőszanatórium építésekor az anyagokat kisvasúttal szállították fel, 1939-től, pedig a farkasgyepűi fűrészüzem termékeit jutatták le Városlődre, a nagyvasúthoz.

A Városlőd-Laposok-Királykapu-Gerencepuszta-Franciavágás vonal létrejötte és megszünése:

1946-ban a két erdei kisvasutat üzemeltetési (adminisztrációs) szempontból összevonták, a napirendre került a két vonal összekötése. 1952-ben készült el a két vasút hegység belsejében lévő végpontját összekötő, 5 km hosszú pálya Laposok-Pápavár alja - Királykapu között. Az új, összekötő szakaszt 760mm nyomtávval építették meg, mivel a terv az volt, hogy erre a nyomtávra építik át a 600 mm-es Franciavágás-Királykapu pályát. A szükséges vonalkorrekciók költségei miatt végül is a Városlőd- Királykapu pályát szögelték át 600 mm-es nyomtávra.....
Az egyesített, azonos nyomtávú vonal 1957-ben jött létre, teljes hossza meghaladta a 36 km-t. A kisvasút észak-déli irányban, helyenként páratlanul szép vonalvezetéssel szelte át a Bakonyt. Királykapun munkásszállás (romjai ma is állnak) és mozdonyszín épült. A pálya legnagyobb emelkedése 40%o, a legkisebb ívsugár 18 méteres, a forgalmi sebessége 10km/h volt. A gördülő állomány 22db platós kocsiból és 30 db rönkszállító villáskocsiból állt. A vonóparkot MD40 típusú dízelmozdonyokra cserélték. 1961-ben menetrendszerű személyforgalom indult a 13 km hosszú Franciavágás-Gerencepuszta-Móricháza szakaszon. Talán felcsillant a további turisztikaihasznisítás lehetősége, de az idő gyors pusztulást hozott. 1968-ban -a vasúti közlekedést háttérbeszorító közlekedéspolitikai koncepció életbelépésének évében -a MÁV megszüntette a városlődi rakodót. 1969-ben ezért innen kezdődött el a kisvasútpálya felszedése, ami több részletben 1976-ig tartott. A vonal szállítási szerepét műutak és teherautók vették át. A személyforgalom előbb a Franciavágás-Gerencepuszta szakaszra korlátozódott, majd 1976-ban megszűnt, a síneket felszedték. Kár érte! Napjainkra csak néhány hídpillér, korhadt talpfa, egy-egy fellelhető sínszeg maradt belőle. Emlékét a hajdani, sárgult menetrendkönyvek 506-os menetrendi mezője őrzi.
Nyomvonalát a Vámos-patak mentén a K jelzés, a Pápavár aljától a Gerence-völgyig pedig a P jelzés kíséri. A Laposoknál, a Hajszabarna keleti oldalában műút fut a helyén. Legépebben maradt hídpillérét a Vörös János séd völgyében, az Öreg-Kecskeakol-árok torkolatában láthatjuk.
Forrás: Bakony turista atlasz