Kár, hogy nincs távolságadat a fejlécben, így a leírás alapján sokkal nehézkesebbnek, hosszadalmasabbnak gondoltuk, mint amilyen és ez, meg a borongós időjárás majdnem visszatartott minket. Szerencse, hogy végül a túra mellett döntöttünk, mert nagyon jól esett.
A javasolt Ózon szállónál parkoltunk és mentünk meredeken felfelé. Meredek az igaz, de nem túl hosszú, hisz csak kb. 350 m szintkülönbséget kell leküzdeni (Hargitafürdő 1350 m magasan van - az Ózon szálló még feljebb, - a Csicsói Hargita hegycsúcs pedig 1761 m magasan). Amikor már majdnem szintbe értünk, kitértünk a (kb. 500 m-re, 1679 m magasságban lévő) Bagoly-kőhöz. A keskeny, alig járt ösvényre behajló növényekkel combig vizeztem a nadrágomat, de megérte. Szerintem az érdekesebb hely. Az ottani (,sajnos jelenleg csak .com-os, kitűnő állapotú) láda megkeresése után folytattunk utunkat az eredeti cél felé. Az egyik antennán munkások dolgoztak. Nem irigyeltem őket ott fenn, a magasban, a szutykos időben.
Vicces a hosszú betonjárda a fennsíkon. (Útközben találtam egy klassz, kifehéredett marhalábszár csontot, amit Péter60 enyhe tiltakozása ellenére elhoztam. Jó lehet még geoládának, egy petling belefér.) Egyszer csak elfogyott a járda, végre odaértünk, ahova invitált a rejtő. A láda hamar meglett. Nem vödör. Az alja sajnos repedt! Jó lenne cserélni.
"A Meteo antennákat ne tévesszük össze a TV-átjátszó állomással!" Hogy lehetne, ha jól emlékszem, másfél km-re vannak egymástól. Vagyis lettek volna, ha a láda közelében lett volna bármi antenna is. De ma már nincs. Mikor járt arra a kedves rejtő?
Lefelé, térdünket kímélendő, az erdei utat választottuk. Az is elég meredek és kisebb-nagyobb kődarabok borítják, nem könnyű a járás rajta, kigördülnek, csúsznak a a kövek az ember lába alól. Kb. fele úton megdöbbenésünkre egy autót láttunk parkolni. Valószínűleg az antennán dolgozó munkásoké. De hogy azon a köves és meredek úton hogyan tudtak idáig felveszkődni? Jó reklám a Nissannak.