Waposoknak
Kisméretű doboz falmaradvány tövében, kövekkel takarva.
Ha nincs meg, alternatív jelszó képzése: a kápolna mellett található 1935-ben állított kereszten szereplő vezetéknév + a kút oldalainak a száma + az ajánlott parkolónál található beton villanyoszlopon narancssárga négyzetben található kétjegyű fekete szám egymás után írva, összesen 8 karakter.

---

A ládába TravelBug a doboz pótlásáig nem helyezhető.

---

Kemendollár rövid története:
A település északi részének, Ollár, első említése 1292-ből való, lakói nemesek voltak, míg a déli rész, Kemend első említése 1328-ból származik. Ekkor már állt a település határában egy vár, amely később, a törökök idején, fontos szerepet játszott a védekezésben. Mindazonáltal a két települést a törökök pusztításai felszámolták. A terület újabb benépesítését az új birtokosok, a Festetichcsek végezték a XVIII. században. A XIX. században egyesült a két település.

A vár rövid története:
A helység kemendi részén, a Várdombon állt egykor Kemend vára, melyet feltehetően a tatárjárás után a Héder nemzetségből származó Kakas család egyik tagja építhetett. A vár első okleveles említése 1357-ből való, amikor II. vagy Kakas Miklós fiainak Jánosnak és Henriknek volt a birtoka, akik még Károly Róbert királytól kapták cserébe Léka váráért. Egy XVI. századi rajz szerint a vár közepén álló kerek öregtornyot, a körülötte levő különböző rendeltetésű lakóépületeket, szabálytalan alaprajzú várfal fogta közre, mely falakat bástyák erősítették. A védőfalat külső palánkfal vette körül. A várban I. Ulászló király is megfordult.
A vár a törökkor végéig őrizte a Zala völgyét, mely ismeretlen körülmények között és időben romba dőlt, 1664-ben Evlija Cselebi, mint pusztult várat említi. Úgy látszik azonban, hogy ezt követően újra felépült, mert 1690-ben, "kevés vagy semmi katonaság"-áról történik említés. Ekkor azonban a várnak már hadi jelentősége nem volt. Pusztulásának körülményeit nem ismerjük, valószínűleg II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának leverése után a császáriak a még álló falakat felrobbantották. Jelentős romjai még a múlt század elején álltak. Köveiből új birtokosai, a Festetichek, uradalmi épületeket és 1746-ban hegyi kápolnát építettek.
A légifelvétel és a leírás forrása

A ládáról:
Megközelítés: a Zalaegerszeg-Sümeg útvonalról, Kemendollár központjában a  N 46° 54,267' E 16° 56,581' 140 m [GCKeTu+útelágazás] ponton kell Vöckönd felé letérni. A domb megmászásához a legegyszerűbb lehetőség, ha a  N 46° 53,812' E 16° 57,792' 215 m [GCKeTu+parkoló] ponton hagyod az autód, s a közelben induló kis ösvényen haladsz, majd mássz toronyiránt felfelé. A filmesdoboz, mely csak a jelszót tartalmazza, a kereszt tövénél található.
A csúcsról - bár földrajzi magassága nem kiemelkedő (255 m) - csodálatos panoráma nyílik a Zala völgyére, a zalai dombokra.

Ajánlott látnivalók: a  N 46° 54,000' E 16° 57,937' 277 m [GCKeTu+kápolna] ponton álló kápolna, a hozzávezető úton található kút  N 46° 53,830' E 16° 57,937' 241 m [GCKeTu+kút] , és a  N 46° 53,339' E 16° 57,058' 188 m [GCKeTu+vöcköndi templom] ponton álló vöcköndi templom, melynek kulcsát a szomszéd házban elkérheted.