70x70x50 mm-es dobozt keress villanyoszlop tövében.
A Henye-hegyi kápolna a Petőhenyét Zalaegerszeggel összekötő dombhát legmagasabb pontján áll. Bár földrajzi magassága nem kiemelkedő, gyönyörű panoráma nyílik Zalaegerszegre, és a zalai dombokra. Petőhenye község a Zala folyó jobb partján fekszik, Zalaegerszeg északkeleti hegyszomszédja. Festői környezetű, szép fekvésű, csendes település. Jelentős nagyságú zártkerti ingatlana van, ahol hétvégi házak, szőlőültetvények sorakoznak. Pethőhenye az 1943-as egyesülés előtt két különálló faluból állt: Ördöghenyéből és Pethőhenyéből. A község első említésével 1234-ben találkozunk Hene néven. 1403-ban Zsigmond király a Pető-család birtokába adta a települést, innen kapta mai nevét. A falu 1739-ben a Festetics-család tulajdona lett. Ördöghenye története az Ördög-családdal fonódik össze, akik az Ákos nemzetségből eredeztetik magukat. Egyik ősük, Mikes tótországi bán egy 1325-ből kelt oklevél szerint Károly Róberttől kapta ajándékba a birtokot, melyet 1659-ben I. Lipót király Nádasdy Ferencnek adományozott. A falu történetében földesúrként Széchenyi György és Batthyány Ádám is szerepel. 1576-ban a törökök mindkét falut felégették, de az 1600-as évek végére újra benépesültek. Egy 1714-ből kelt hegytörvény bizonyítja, hogy az itt élők fő foglalatossága a szőlőtermesztés volt. A világháborúk sok áldozatot szedtek a falu lakosságából, amely 1945 után tovább fogyott, megszűnt az iskola, a könyvtár. Az 1990-es években újra megindult a fejlődés. A községet teljes mértékben közművesítették, folyamatosan nő a falu lélekszáma, építik át a régi házakat. 1992-ben elkészült a faluház, majd 1999-ben lerakták a Szent István király-templom alapkövét. A templomot Makovecz Imre tervezte és egy erre a célra létrehozott alapítvány építette fel adományokból és a Magyar Köztársaság kormányának támogatásával 2001-ben.
Megközelíteni legegyszerűbben Zalaegerszeg felől lehet. Petőhenye felől csak gyalogosan, vagy kerékpárral próbálkozz! Zalaegerszeg határában a 76-os útról az N 46° 50,492' E 16° 52,667' 152 m [GCHHK+ker1] ponton É-i irányba kell letérni, Majd a Domb utcára N 46° 50,723' E 16° 52,782' 162 m [GCHHK+ker2] pontnál jobb irányba kell kanyarodni. Pár méter kavicsos út kivételével végig aszfaltos úton közelíthető meg a jelet követve. Mindig a jobb minőségű burkolatú úton haladj! Vigyázz, az út kacskaringós és szűk, nagy a forgalom!
Ha tovább haladsz az úton, Petőhenyére érkezel. Azonban az út nagyon rossz minőségű, gyalog, vagy kerékpárral érdemes próbálkozni.
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltuk! 🙂
Hévív környéki keresgélés a hosszú hétvégén.
A Csurgó kúttól autóztunk fel majdnem a ládáig.
Köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v3.12.6]
N 46° 50,492' E 16° 52,667' 152 m [GCHHK+ker1]
jelet követve. Mindig a jobb minőségű burkolatú úton haladj! Vigyázz, az út kacskaringós és szűk, nagy a forgalom!
