2. pont: villanyoszlopon combmagasságban. 3. pont: első kerítéselemen, nézz be "alá". 4. pont: tuskón, talajszinten. Tényleg talajszinten. 5. pont, holtfa: 2m magasan. 6. pont: Élő fa oldalában, levágott facsonkon, bokamagasságban. Ha némely pontot nem találod meg, akkor javaslom, hogy értő módon olvasd el a láda leírását, és rájössz a jelszóra.

Röviden
6 pontos multi, kis fém táblácskákkal. A valódi láda itt reménytelen, ezért beszedtem.

A jelszó beírásakor legalább egy szóközt hagyj ki, hogy beférjen a jelszó mezőbe.

Ha elakadsz, nézd meg a rejtett "TIPP" mezőt is.

Ha esetleg a jelszórészletek némelyike hiányzik: Ha a tényleg ott vagy a helyszínen és utána FIGYELMESEN elolvasod a ládaoldalt, akkor könnyen kitalálod a hiányzó részleteket.

Megközelítés
Számtalan tömegközlekedési eszközzel. Autóval két parkolót ajánlok:
Első parkoló az 1.pont közelében, kisebb kapacitással. A Népliget buszpályaudvar irányából érkezve lehet behajtani. Ha esetleg itt nincs hely, akkor kikanyarodva tovább lehet menni a második parkoló felé. Ingyenes.  N 47° 28,673' E 19° 6,087' 163 m [GCNeLi+1parkoló]
A második parkolóhoz a Vajda Péter utcát célozd be, a Hungária túloldaláról is át lehet jönni ide visszakanyarodással. Ingyenes.  N 47° 28,904' E 19° 6,256' 103 m [GCNeLi+2parkoló]
Távozáskor vigyázz a záróvonalra, ha jól látom, nem mindenhol szabályos közvetlenül kikanyarodni a Hungária körútra. Kamerák is vannak, nem tudom büntetnek-e.

Pontok
1.  N 47° 28,636' E 19° 6,065' 163 m [GCNeLi-1]
Planetárium és a Népliget alapításának emléktáblája
1977 augusztus 20-án nyílt meg a Planetárium, melyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) üzemeltetett. A planetárium célja a tudományos ismeretterjesztés, hogy hidat alkosson a csillagászat és a nagyközönség között. 2010-ig a Planetárium épületében működött a Lézer Színház. Jelenleg beázás miatt jó ideje zárva.
Innen indul a sétáló naprendszer, amelyről több információt kaphatsz az alábbi linken.
Ezen kívül itt egy youtube videó a sétáló naprendszerről (1,5 percben a lényeg).
A jelszódarab 4 számjegy az évszám, ami az emléktáblán található.

Cikk: Nem tudni, kinek kellene foglalkoznia az évek óta üresen álló Planetáriummal

2.  N 47° 28,537' E 19° 6,084' 162 m [GCNeLi-2] Víztorony
Ez a pont pillanatnyilag eltűnt, lecsavarozták. Erre a pontra is vonatkozik: Ha a tényleg ott vagy a helyszínen, megkeresed a többi pontot és utána FIGYELMESEN elolvasod a ládaoldalt, akkor könnyen kitalálod a hiányzó részletet.
A Népliget első nagyszabású építményként a víztorony épült fel az Üllői út közelében, 1892-93-ban. Az 1892-es kolerajárvány miatt nélkülözhetetlenné vált a lakosságot tiszta, szűrt ivóvízzel ellátni. A víztorony 800-1200 köbméter vizet szolgáltatott és elsősorban a Tisztviselő-telepet látta el vízzel.

3.  N 47° 28,536' E 19° 6,416' 156 m [GCNeLi-3]
Háromszögelési jel a Mutatványosok terén
A Népligetben is található egy háromszögelési pont, ami kapcsolódik a GPS-hez is.
Ez a környék a Mutatványosok tere, itt álltak a mindenféle szórakozó egységek a régi időkben.
Jelszó darab alacsony kerítésre csavarozva.

A háromszögelés egy geometriai művelet, amellyel egy háromszög két csúcsának koordinátáit, valamint a belső szögeket ismerve meghatározhatóak a harmadik csúcs koordinátái. Leggyakrabban geodéziai mérések során alkalmazzák. A GPS rendszerek elterjedése előtt az egyetlen módszer volt a földmérők, térképészek kezében. Jelentőségük a GPS terjedésével csökken, de nem szűnik meg, a geodéziában a GPS inkább az ötödrendű ponthálózatot teszi szükségtelenné. Minden ország rendelkezik viszonyítási pontokkal, amelyekhez képest a méréseket el lehet végezni. A háromszögelési alapponthálózatot csillagászati módszerekkel nagy pontossággal meghatározott koordinátájú pontokról kiindulva létesítették. Magyarország első háromszöghálózatát II. József idején határozták meg.

4.  N 47° 28,791' E 19° 6,322' 151 m [GCNeLi-4]
Útburkolat-bemutató
Pesti László, a Népliget legendás kertésze és a Városvédő Egyesület alkotta meg 2004-ben kiselejtezett kövekből. Aki ezeken végigmegy, egy kisebbfajta várostörténeti sétát tesz. Nem kronológiai sorrendben, mivel a köveket úgy rakták le, hogy a gyengébb anyagok két erősebb közé kerüljenek szorosan, hogy tartósabban megmaradjanak.
Laci bácsi különösen büszke volt a kiállítás fő darabjára, Budapest legrégibb közterületi szemétgyűjtőjére. Körülbelül száz éves, kovácsoltvasból készült, és még a háló is eredeti rajta. Egy helytörténeti ritkaság. Máig vidáman működik ez az antik kuka.

5.  N 47° 28,925' E 19° 6,696' 162 m [GCNeLi-5]
Holtfa
A holtfa az egészséges erdők leggazdagabb élőhelye. Az erdei fajok csaknem 30%-a az öreg fákhoz és a holtfához kötődik. Ma már a park-kezelés is modernebb, így itt sem elképzelhetetlen az ilyen fák meghagyása. Szép példa erre a Népligetben meghagyott több hatalmas holtfa. A következő táblácskát egy eredetileg álló, de a rácsavarozott jelszóval együtt kidőlt fatörzsön keresd. Egy nagyon jó cikk a témában

6.  N 47° 28,997' E 19° 6,543' 157 m [GCNeLi-6]
Szánkódomb
A 60-as években készült, sittből. A szánkódomb megmászását nem hagyhattam ki a feladatok sorából, legyen egy minimális kihívás is :)

A Népliget története
Kőbányának ezt a részét először IV. Béla bullája említi 1244-ből, amikor a király ezt a területet Pest városának ajándékozta.
Mindig is Pest tulajdona volt, de Grassalkovich Antal jogot formált erre a földre, mivel itt voltak a közelben a birtokai. A városi tanács tudta, hogy nem érdemes vele pereskedni, ezért inkább megvásárolta Grassalkovichtól a város saját birtokát, így az visszakerült Pest városához. Ezt Lipót császár 1792-ben megerősítette.

Népliget helye egy üres terület volt, csak puszta föld borította. 1855-ben a területet akácfákkal beültették, a futóhomok megkötése céljából. A Királyi Szépítő Bizottmányban 1868-ban merült fel a park létrehozásának ötlete. 1892-ben víztorony épült, és a következő évtől elkezdődött a parkosítás. 103 hektáron 500 fajta növényt ültettek, az akkoriban divatos angol tájképi kert stílusban. Az eredeti domborzaton nem változtattak, a régi futóhomokos idők emléke, hogy dimbes-dombos sok helyen a park. A korabeli lapok elismerően szóltak a Népligetről és fényes jövőt jósoltak neki. Felvetődött egy olyan terv is, hogy a Városligetet a Stefánia út folytatásában 45m széles korzóval kössék össze a Népligettel. Ez nagyjából a Könyves Kálmán körút vonala.

1895-ben épült meg a Ligeti Nagyvendéglő: egyszerre 400 vendég kiszolgálására volt képes, a város legnagyobb vendéglője volt. A dicső múlt szocialista nagyvállalati időkbe torkollott. A rendszerváltás után kutyák kiképzőhelyévé, majd drogtanyává vált, kiürült, beomlott. 2018-ban a romos épületet a műemléki védettség ellenére lebontották.  N 47° 28,654' E 19° 6,273' 157 m [GCNeLi+Nagyvendéglő]

Az első világháborút megsínylette a park: sok fát hadi felhasználásra kivágtak és elszállítottak.

1920-ban autó- és motorversenyre alkalmas pályát építettek, ezek az utak máig látszanak. Itt zajlott le 1936 június 21-én az első Magyar Automobil Grand Prix. Utoljára 1972-ben volt autóverseny a népligeti körön. Nyugodtan nevezhetjük a Hungaroring elődjének.

1942-ben bővült a területe, így az összterület meghaladta az 1 millió nm-t - ebből 568 ezer nm lett parkosítva, a többi sporttelep, út, játszótér. Azóta sajnos a sportpályák, az elektromos telep, és a Kőbányai út felől a benzinkút és a lakópark is csipegettek a Népliget területéből. Ezzel együtt most is impresszív méretű.

A Népligettel egyidőben épült a szomszédos Tisztviselő-telep. E negyed lakói hozták létre a Telepi Torna Egyletet, amely sporttelepet épített, nyáron teniszezés, télen korcsolyázás volt a program. A teniszpálya ma is működik, a sportfunkciók megmaradtak. 1932-34-ben a Ganz-Mávag Sporttelep épült, 1955-ben a kertészeti telep helyére az FTC II. számú sporttelepe került ide.

A 30-as években a BSzKRt (a BKV elődje) épített a vasúti töltés mellé próbapályát, majd 1947-ben a MÁVAG közel 3 kilométeres vasúti próbapályáját épített a Vajda Péter utcában. Irodaházuk szemben volt Hungária krt. túloldalán, innen jött a helyszín.

A Mutatványos téren különböző szórakoztató funkciók vonzották az egyszerű pesti népet. 1987-ben nyílt meg a rövid, ámde igencsak viharos életű Jurta Színház, amelynek épületébe a rendszerváltás éveiben politikai szervezetek kerültek. A helyet később E-Klub néven ismertük.

Ha mélyebben is érdekel a Népliget, lépj be a Tegyünk együtt az élhető Népligetért! facebook csoportba.

2005 óta védett történeti kert. 2006-ban a nagy vihar, ami a tűzijátékot is elsodorta, a Népligetben több, mint 100 fa kidőlését okozta, 2015-ben újabb fák dőltek ki egy viharban. Napjainkban a Fővárosi Önkormányzat felújítást tervez, részletekért kattints.

Ládatörténet
2024.12.07 Ládakarbantartás: a holtfa elvécésedett, és két pont eltűnt. Ezek pótolva és áthelyezve lettek.
2022.12.30. Szárnyaló Sas helyszíni felmérés és online kutatómunka után, a helyi civilekkel is egyeztetéve újraindítja a ládát. Újramoderálás is történt. A kihelyezésnél gst76 és rágcsa13 segített.
A láda újramoderálásra került, és átment a moderáción.
2009.09.19 A láda a rossz közbiztonság miatt megszűnik. Az eredeti tulaj a láda teljes szövegét, és összes pontját törölte, így elég nagy munka lett utána a láda újraélesztése. Utólag előkerestem, a láda eredetileg így nézett ki.
2009.04.28 Ez az M2 TV műsor már geo-történelem!
2008.04.25 Nebel elrejti a ládát

Források
Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 533. szám: Tarjányi Ferenc-Pesti László: Népliget, 1996.
10ker blog: Népliget története
Pesti Zsibongó: Barangolások a Népligetben
Viztorony.hu
Wikipédia: Háromszögelés
PestBuda: Néptelen Népliget