-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
-
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell

WAP ON
(Mega)multi geoláda Kisújbánya körül. A pontokon "fás" rejtésű mikrók vannak. (10 * 10 * 5 cm, 0.25l).
WAP OFF
Bevezető
Eleged volt már az egregyi Vár-völgy aszfaltjából? Unod már az ötperces drájvineket? Akkor pakolj félnapi hideg élelmet a zsákodba és vágj bele: járd be úgy a "Kelet-mecseki magasföldet", ahogy még kevesen tették! Lesz, ahol remek kilátásban gyönyörködhetsz, másutt szarvast, őzet, vaddisznót láthatsz. Néhol előfordulhat egy kis légszomj, de átlagos fizikummal teljesíthető a multi - ha van Benned kitartás.
A nehézség és terep nehézség osztályzatait csak a megteendő távolság, a leküzdendő szintkülönbség és a megtalálandó dobozkák nagy száma indokolja. Túl trükkös rejtésekre nem kell számítanod és speciális felszerelésre sincs szükség.
Rejtés
A multi "kényszerrendezett": a kiindulási ponton
N 46° 12,162' E 18° 23,239' 533 m [GCKKKM-1] levő ládában találod a 2. láda koordinátáit, abban a 3. láda koordinátáit, és így tovább - egészen a 8. pontig.
Az összes rejtés fához kapcsolódik: talajszint és onnan számított 1 m-es magasság között valamilyen üregben, odúban, résben vannak az egységes formátumú mikro-ládák: kb. 10 cm * 10 cm tető, 5 cm magas. A jelszó nyolc részletből áll, összesen 16 karakter.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A kiindulási pont megközelítése során az ajánlott parkolótól a
N 46° 12,125' E 18° 22,914' 474 m [GCKKKM+SZIGORU] pontig a turistaútról (
(K4)) letérni tilos.
Ugyanígy az utolsó ponttól a parkolóig csak jelzett turistautakon szabad haladni.
A túra teljes útvonala a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén halad. Az itt található növény- és állatvilágot, földtani értékeket megőrizni, azok zavartalanságát biztosítani mindenkinek kötelessége, aki e világba lép. A növények, állatok, természeti formák, kőzetek gyűjtése tilos, azok csak itt, a tájban képviselnek igazi értéket, az innen való "kivitelük" értelmetlen.
Kérem, hogy ahol lehetséges, a jelzett turistautakat, ahol nem, az erdészeti ("szekér-")utakat használjátok - így minimalizálva a bolygatás és taposás okozta kárt. Köszönöm.
A Kelet-Mecsek
A Dél-Dunántúl legmagasabb középhegységének a hagyományos felosztás alapján a Mánfa-Pécsszabolcs vonaltól keletre eső része a Kelet-Mecsek sugarasan kiemelkedő sasbércek sorozata lepusztult tetőszinttel és jól megfigyelhető hegyláblépcsőkkel.
A felszínen a jura időszaktól láthatóak kőzetek: korábbról márgák, mészmárgák, homokkövek, későbbről a fő hegységalkotó tömör, kovás, tűzköves mészkövek. A kréta időszakban ezen a területen jelentős alkáli típusú vulkanizmus is zajlott, bazalt, trachidolerit és fonolit képződött. Az ekkor zajló intenzív hegységképző mozgások töréses, gyűrt, sőt pikkelyes szerkezeteket hoztak létre. A földtörténeti középidőben még két tenger-elöntés -kiemelkedés fázis következett, az ehhez kapcsolódó üledékképződési - lepusztulási folyamatokkal. Az újidőben már inkább csak a hegység peremein alakultak ki új kőzetek - a legnagyobb része ugyanis végig szárazföld maradt.
A "Kelet-mecseki magasföld"
Előrebocsátom, hogy ez nem hivatalos megnevezés: ilyen fogalom a földrajzkönyvekben nem létezik. Viszont nagyon jól jellemzi a területet, hiszen a hegység legnagyobb átlagmagasságú részén járunk. A fennsík tömbjéből szigetként emelkednek ki 500-600 m-es csúcsok, helyenként kibukkan a krétában keletkezett bazalttelér, némelyik völgy az alapkőzetig bevágódik... Éppen mint az Etióp-magasföld - nyolcszoros kicsinyítésben. (Az analógiát ad absurdum folytatva: Kisújbánya, ugye, Addisz-Abeba megfelelője :-))
További látnivalók, érdekességek
A terület turistáskodásban betöltött jelentőségét jól mutatja, hogy az összes nagy mecseki túraútvonal érinti:
1. Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra.
A Kőszegi-hegység legmagasabb pontjától, az Írott-kőtől Szekszárdig tartó, a Dél-Dunántúlon végigvezető 565 km hosszú útvonal a Hidasi-völgyből érkezik ide és az Óbányai-völgy mélyén halad tovább.
2. Dél-dunántúli Piros Túra. A Szekszárdtól Siófokig tartó 318,5 km hosszú útvonal az Óbányai-völgy északi oldalában közelíti meg a területet és az egregyi Vár-völgyön keresztül folytatja kelet-mecseki útját.
3. Mecseki Zöld Túra. A legfiatalabb útvonal: 2001-ben, a jelzésváltozások során, három, egymástól külön álló, zöld sáv jelzés összekapcsolásával hozták létre. 90 km hosszan vezet végig a Mecsek tájain. Az Óbányai-völgyet, majd a Vár-völgyet délről határoló gerincen halad.
4. Sárga sáv.. A hegységet Kárász-Köblény és Pécsvárad vasútállomások között, nagyjából észak-déli irányban átszelő útvonal a Vörösfenyő kulcsosház irányából érkezik a területre és Püspökszentlászlón át a Zengő csúcsa felé folytatódik.
Megközelítés
Személygépkocsival a Kisújbánya határában található
N 46° 12,683' E 18° 21,956' 444 m [GCKKKM+PARKOLO] parkolóig érdemes menni, így teljesíthető a multi a legkevesebb többlet-kilométerrel.
Autóbusszal legjobban a Mecseknádasdon át
Óbánya, szövetkezeti bolt megállóhelyig közlekedő járatokkal közelíthető meg a kiindulási pont - sajnos csak munkanapokon.
A környéken számos forrás biztosít víz-utánpótlást, de ez az optimális útvonalhoz képest némi kerülőt jelent. A Somosi-kút
N 46° 13,701' E 18° 20,960' 464 m [GCKKKM+SOMOSIKUT] vagy a Pásztor-forrás
N 46° 13,096' E 18° 21,554' 444 m [GCKKKM+PASZTORFORRAS] egész évben megbízhatóan jó minőségű vizet ad.
Ládatörténet
2019.06.21 16:32 Ládaellenőrzés az 1. ponton.
2017.05.10 Az eredeti tervekhez képest pár nap késéssel sikerült a teljes multit felújítani:
- Minden pontra új doboz került ki, új naplófüzettel.
- Néhány ponton új rejteket kellett választani a régi alkalmatlansága miatt.
- Az újrahasznosított rejtekek koordinátáit újramértem.
- A terepen fellelhető régi dobozokat begyűjtöttem.
2017.03.12 Az eltelt közel egy évben senkit nem sarkallt tettre a hiátus, nekem pedig javultak némileg a ládakarbantartási lehetőségeim, így adminisztrátori segítséget kértem a láda "megszűnt" státuszának megszüntetéséhez. ;-)
2016.05.24 A ládát az MGKE funkcionáriusa betegre állította. Mivel nem látok esélyt arra, hogy a rendelkezésemre álló három hónap alatt a hiányzó részeket színvonalasan pótoljam, a ládát megszüntetem. Nem adoptálható, az aktuális moderációs szabályok és trendek alapján rejthető új láda a felszabadult helyekre.
2009.10.26 A leírást módosítottam, hogy tükrözze a helyszíni állapotokat: a 4. és az 5. pont kulisz-kockában van, nem fás rejtés. Köszönet
Puszkányéknak és
kl-nek az utóbbi pótlásáért!
Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Etiópia
http://www.baranyatermeszetbarat.hu/a-mecsek-kislexikona
http://matrahegy.hu/termvede/termvede.php