WAP ON
Multi geoláda az Ormánságban, Kórós és Adorjás községek területén.
1: tábla: 8. sor 1. szó (5 betű);
2: geoláda (13.5* 18.5* 6cm, 1.5l), talajszinten, ember alkotta rejtekben (jelszórészlet: 5 betű);
3: tábla: 7. sor 3. szó (6 betű).
WAP OFF
Bevezető
Hazánk egyik legszegényebb vidékére, az Ormánságba hívlak Benneteket ezzel a rejtéssel, két olyan, főutaktól nem háborított kis községbe, amelyekben egy-egy különleges templomot találtok.
Természetesen a jelszórészletekért nem kell bemenni a templomokba. De érdemes. Hiszen - mint oly sok más esetben is - az igazi érték belül van :-)
Rejtés
1.
N 45° 51,990' E 18° 4,885' 94 m [GCORKA-1] Tájékoztató tábla, 8. sor 1. szó (5 betű);
2.
Geoláda, talajszinten, ember-alkotta rejtekben (13.5* 18.5* 6cm, 1.5l). (Jelszórészlet: 5 betű.) Ne keresd! Sajnos a doboz nincs meg :-(
3.
N 45° 51,051' E 18° 3,749' 107 m [GCORKA-2] Tájékoztató tábla, 7. sor 3. szó (6 betű).
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A Ormánságról
Baranya megye délnyugati részén, a Dráva-völgy egykori - mára árvízmentesített - árterén elterülő kistáj neve Ormánság. Először néprajzi fogalonként használták a sajátos főkötő- és szoknyaviselet elterjedése alapján jelölve ki határait a Felsőszentmárton - Királyegyháza - Ipacsfa vonal és a Dráva folyó közötti területnek. Később a név a leíró földrajzba is átkerült.
Van néhány olyan tulajdonsága ennek a kistájnak, amelyek magyarázatul szolgálnak egyediségére:
1. Periférikus elhelyezkedés. Sosem volt központi szerepe ennek a területnek, de a
Párizs környéki békeszerződések és még inkább a szovjet-jugoszláv viszony
megromlása miatt abszolút a perifériára szorult. Stratégiai okokból ipart nem telepítettek erre a területre így az elmaradottság konzerválódott.
2. Egykézés. A néprajzban, szociográfiában évtizedek óta meghonosodott fogalom (tudatos születésszabályozással mindössze
egy gyermek vállalása főként gazdasági okból) klasszikus területe ez a vidék. Itt már a 19. század közepétől elfogadottá, sőt, normává vált a manapság inkább
kínai családmodellként ismert "2 szülő + 1 gyermek" képlet.
3. Vallás és népesség. Évszázadok óta szinte homogén református magyar népesség - amit - többek között a munkaerőhiány miatt - római katolikus cigány betelepülők színesítenek. Egyes községekben szinte "lakosságcsere" ment végbe: a magyarok elvándoroltak és a település homogén cigány népességűvé vált (pl. Gilvánfa).
A reformátusság jellegzetes emlékei közé tartoznak a festett kazettás famennyezetű templomok Drávaiványitól Kovácshidáig.
4. Egykori árterület. A Dráva és mellékvizeinek szabályozása előtt a terület túlnyomó része árvízjárta lapály volt. A települések a síkságból kissé kiemelkedő fokokra, helyi szóval 'ormákra' épültek. A védelem fokozására az épületeket gyakran a bizonytalan teherbírású talajra való alapozás helyett egyfajta rönk-keretre építették: ez a talpas ház.
Festett kazettás templomok
Református templomokban járva - különösen ha ezt egy barokk római katolikus templom után tesszük - általában szembetűnik a puritánság. Többnyire fehérre meszelt falak, egyszerű burkolatok, kevés díszítés fogadja a betérőt. A szentképek, szobrok természetesen száműzettek: a bálványimádás leghalványabb gyanúját is kerülni akarja a felekezet. Egy igazi ormánsági "kálomista" templomban azonban egészen más látványban van részünk: (Erdélyi Imre lelkész szavaival élve) "a rég porladó ősök [...] Isten dicsőségére virágoskertet varázsoltak a szent falak közé".
A leggazdagabban díszített templomokat Drávaiványiban, Kovácshidán, Kóróson és Adorjáson találjuk. Ez a geoláda az utóbbi kettőhöz kalauzol el.
1. Kórós
Hadd kezdjem bemutatását némi szubjektivitással. Szerintem valamennyi közül ez a legszebb: itt a függőleges falszerkezetek kivételével minden felület fából van és gazdagon díszített.
A református gyülekezet keletkezését a mohácsi csatavesztés (1526) utánra teszik, amikor Sztárai Mihály szónoklatai és magyarul énekelt zsoltárai sokakat megindítottak. Az első időkben a közeli községekbe (Kémes, Rádfalva) jártak istentiszteletre.
A Helytartótanács 1772-ben engedélyezte az első református tanítót, majd 1787-ben az első prédikátort (Pátkai Mihály). 1793-ban az első "kőtemplom" is elkészülhetett, bár a torony átadása két évet váratott magára. Az első kazettás mennyezet is ekkorra datálható.
1834-35-ben a templomot észak felé megnagyobbították és újabb karzattal is bővítették. A ma is látható díszítést ekkor készítette Gyarmati János vajszlói asztalosmester.
1862-ben a ruhr-vidéki Bochumból három harangot szerzett be a gyülekezet. 1927-ben vaskerítéssel vették körül a templomot.
1976-78-ban az Országos Műemléki Felügyelőség elvégeztette az épület teljes rekonstrukcióját, az 1834-es "fénykor" állapotát helyreállítva.
Nyitvatartás: Nincs konkrét időszak. A kulcs őrzőjét a
+36303994486 telefonszámon tudod elérni. Konkrét belépődíj sincs - ezért valami apróság (pl. képeslap) megvásárlását javaslom az élményért cserébe.
2. Adorjás
A kórósinál nagyobb épületben nem dominálnak annyira a festett részek, de így is gyönyörű a templombelső.
Az itteni gyülekezet hőskoráról nem maradt fent adat. Annyi biztos, hogy 1794-ig Sámod fiókegyháza volt. Addig magánháznál jártak össze imádkozni, de abban az évben vertfalas, nádtetős imaházat építettek, előtte faállványzaton két haranggal. 1798-tól anyaegyházzá vált, saját lelkipásztorral (Kovács András).
A kőtemplom 1836-ban készült el, egy toronnyal, egy karzattal. Ezt az állapotot az Országos Műemléki Felügyelőség által 1978-80-ban elvégeztetett rekonstrukció állította helyre.
Nyitvatartás: Nincs konkrét időszak. A kulcs a
N 45° 51,067' E 18° 3,724' 107 m [GCORKA+2KULCS] Petőfi utca 46. sz. házban van. Konkrét belépődíj sincs - ezért a persely rendeltetésszerű használatát javaslom az élményért cserébe :-).
További látnivalók, érdekességek
A geoláda közelében találkozhatsz a Dráva felé teljesen szabályozott mederben siető Pécsi-vízzel, amely korábban a megyeszékhely ipari üzemeinek szennyvízcsatornája volt. De ma tervek készülnek a turisztikai hasznosítására: lengyel, holland, angliai mintára kis vízi alkalmatosságok számára járhatóvá akarják tenni Pécstől egészen a torkolatig.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel: Autóbusz alig közlekedik errefelé. Különösen Kórós van hátrányos helyzetben: az iskolabusztól eltekintve (ami
Kórós, forduló mh-ig közlekedik) lényegében a községet kb. 2.5 km-re lehet megközelíteni (
Kórósi elágazás mh-ig
).
Egyéni közlekedési eszközzel: Az 58-as főút Harkányt elkerülő szakaszáról
N 45° 51,413' E 18° 13,372' 104 m [GCORKA+GORCSONY] ponton letérve Görcsöny felé, majd Diósviszlónál a
N 45° 52,618' E 18° 10,254' 119 m [GCORKA+RADFALVA] Rádfalva felé kanyarodva jutunk el Kórósra.
Innen a falun áthaladva
N 45° 51,320' E 18° 3,271' 99 m [GCORKA+ADORJAS] elágazásnál délre fordulva érünk be Adorjásra.
Sikeres kincskeresést!
Források:
http://www.ormansag.hu/
Erdélyi Imre: A kórósi református templom leírása. Kiadatlan kézirat. 1981.
Ismeretlen szerző: Adorjás. Kiadatlan kézirat. é.n.