Ezen átmenve, balra tartva juttok el a ládát rejtő fához. Annak a tövében találjátok a ládát.
A torony története:
A magyar historikusok szerint a Fekete-Körös völgyi magyarság a kora Árpád-korban telepedett meg, Anonymus szerint Tuhutum és unokája a nemzetségével. Lakóhelyeiket a folyóvölgy közelében, láncszerűen helyezték el. Ott, ahol a Fekete-Körös a Poklos pataknál a síkságra lép, a mai Belényesszentmiklós falu feletti lapos magaslaton 1972-1982 között a régészettől már egy évszázada számon tartott romokat tártak fel. Egy tekintélyes méretű, 10x28 méteres alapterületű udvarház állott itt a 11. század közepétől: döngölt agyag- és kőalapokra égetett téglából emelt hosszú, csarnokszerű épület, amelynek hosszanti falához kétoldalt fából rótt melléképületek csatlakoztak. A curtistól északra, 150 méterre, a monostor impozáns romjai alatt az udvarházzal egykorú udvari kápolna maradványai kerültek elő. Az udvarház és a kápolna a rétegviszonyok és leletek (11. századi edények, cserépüstök) tanúsága szerint 1050-1070 között épült - alighanem ez a legkorábbi ismert hercegi curtis az Árpád-korból. Erődítésnek ugyan nem maradt látható nyoma, de a fennsík legmagasabb kiugrásán fekvő palotát nyilván fa palizád körítette. Az együttes minden valószínűség szerint a Béla vagy Géza uralkodása idején épült hercegi "vadászkastéllyal" azonos. A legkorábbi épületegyüttes talán az 1091. évi kun betöréskor sérült meg. Meglehet, hogy még Álmos herceg dukátusa idején, de legkésőbb a 12. században az udvarházat részben korábbi alapjain, részben kibővítve, belső terét nagy pillérekkel tagolva építik újjá, a kápolnát pedig egyetlen pilléres karzattal kibővítve templommá alakítják át. A 13. században a királyi curtis a közeli Széplakon udvarházzal bíró Borsák birtokába került. A sokáig IV. László király kedvelt hívei közé tartozó Borsák a palotát tovább bővítik, a kis templom helyén pedig, részben annak régi anyagából, nagyszabású monostort emelnek, melynek már csak egy tornya és az alap egy része látható.
Pár szó Belényesszentmiklósról:
Belényesszentmiklós a Fekete-Körös jobb partján fekvő település. Lakóinak száma kb 150 főre tehető. Századunk elején még több-kevesebb magyar élt itt, napjainkra azonban zömében Románok lakják.
Második román találatunk, első hagyományos. Elképesztő, hogy valaha eljutottunk ide, erre a helyszínre, illetve ehhez a ládához, a semmi közepe. Na meg 35 fok.
Egyébként a logot már autókázás közben írom, és most jöttünk át ezen a pusztulat fapallós hídon, azért ez kemény, szerintem ezt emlegették mások is. Mindegy, alattunk még nem szakadt le. A torony zseniális!! [Geoládák v4.5.10]
Köszönjük, hogy a rejtéssel felkeltetted az érdeklődésünket a helyszín iránt.😁 [Geoládák v4.5.9]
Kalandos volt. Mivel előttünk több bejegyzés szól arról, hogy "az eredeti javasolt úton járhatatlan", ezért a női megérzés szerint mentünk...és bejött. Lásd GPS.
Fekete-Körösön (Crisul Negru) átautózás a rozoga hídon izgalmas volt.
A rom körül többféle drótkerítés is van, amiket nehéz volt követni, de a ládához jutás nem volt gond. A 2013-as logbookot jó volt kinyitni, lapozgatni. Körbejártuk a területet, aztán mentünk tovább.
+Van! Köszi :) [Geoládák v4.5.0]
Javasolt a faluban parkolni a toronytól északra. Van egy út a temető felé, onnan kell lefordulni jobbra, így az út a torony mögött megy el. Onnan kb. középtájon egy nyitott kapun lehet bemenni a toronyhoz, ami el van kerítve. A láda is könnyen meglett, be lehet menni a bozót elkerülésével.
A láda leírását javítani kellene, mert már a parkoló sem érhető el, a megadott koordináták felől pedig a láda megközelíthetetlen a szúrós rengeteg szederbokor és sűrű növényzet miatt. Miután jól össze szurkáltattuk magunkat alternatív utat kerestünk és találtunk. Az N46*41.708 E22*06.862 pont környéken tértünk le jobbra a főútról egy rövid meredek emelkedőn, majd sínen átmenve értünk el a parkolóig, ami az N46*41.723 E22*06.972 ponton volt. Aki félti az autóját lent is hagyhatja a főúton. A parkolótól jobbra az ösvényen mentünk fel az N46*41.711 E22*06.996 pontig és itt egyenesen mentünk tovább a mező szélén az ösvényen. A N46*41.682 E22*07.017 pontnál jobbra kell fordulni, és a gyümölcsfák közt vezető úton érjük el a tornyot. Ezt az utat követve sehol sem kell bozótharcot vívni. Valószínűleg, ha a parkolónál tovább megyünk autóval akkor driver in is elérhető a láda, de mivel magánterületen halad az út keresztül én ezt nem javaslom. A láda érthetetlen módon a torony mögött úgy lett elhelyezve, hogy két kerítésen is át kell menni hozzá.. A ládába tettünk tollat, és VP logját is megerősítettük.
Az előző megtalálók logjai alapján a másik irányból közelítettem meg a tornyot, és aztán onnan a ládát. Szerencsére nem bozótosban van, hanem egy kis erdőben, és - egy kis dohos szagot kivéve - jó állapotban.
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
A láda az eredeti leírás szerint gyakorlatilag megközelíthetetlen. A térképen lévő kis ösvény derék magasságú szúrós, tövises dzsungellé vált. Én az alábbi ponton találtam egy pallót a kis árok felett a vasúti sín mellett, ahonnan közepes dzsungelharc árán fel tudtam jutni a rétre a ládához: Feljáró N 46° 41,551' E 22° 6,900'
Elvileg a torony körüli rétre normális úton is fel lehet jutni, mert fent megvan az út egyik vége, de a térképeim közül egyik se jelzett semmit.
Megtaláltam! Fercsipeterrel közös halloween-i ládázgatás Erdélyben.
Nagyon jó kis geocachinges helyszín. A rejtekválasztás nagyon jó, ilyenkor érthető a bozótosba rejtett láda, hiszen a rejtektől lehet a legjobb képeket csinálni az egyébként körbekerített toronyról.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.11.3]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (91 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide. Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.