Bevezető
Ezzel a rejtéssel egy kis "zarándoklatra" hívlak Benneteket a huszadik század magyar irodalmának egyik legnagyobb, de kétségkívül legsokoldalúbb alakja, Illyés Gyula szülőföldjére.

A puszta
Felsőrácegres a Tolnai-hegyhát és a Mezőföld határán, a Sió-Sárvíz völgye feletti teraszon Simontornyától Harcig húzódó település-sor egyik, főutaktól meglehetősen félreeső tagja. 1966-ig önálló település volt, Rácegres néven, amikor is Pálfához csatolták. A török hódoltság alatt elnéptelenedett terület az 1800-as évek elejétől - a földesurak vallási türelmének köszönhetően - befogadó közösség volt: római katolikus, református és evangélikus betelepülőknek egyaránt helyet adott. A 18. század közepétől - több környező községhez hasonlóan - az Apponyi család birtoka lett, akik iparkodtak korszerű gazdaságot, az itt élőknek pedig elviselhető körülményeket teremteni. Az utolsó Apponyiak, Géza (+1927) és Károly (+1959) ezt a gondoskodó hagyományt követve - már a 20. században - artézi kutakat fúrattak, templomot építtettek és az ő nevükhöz fűződik annak a tanyasi iskolának a megalapítása is, ahol e táj legnagyobb szülötte, Illyés Gyula tanulta a betűvetést.

Illyés Gyuláról
A huszadik századi magyar irodalom egyik meghatározó alakja itt, az egykori uradalmi pusztán született 1902-ben. Élete első kilenc évét ebben a zárt, egymásra utalt közösségben töltötte. Csodálatos módon tehetsége révén kiemelkedett ebből a sorból - de sosem tagadta meg múltját: mindig a "puszták paraszti népének fia" maradt. Legismertebb prózai műve, A puszták népe, amely az 1930-as évek egyik sikerkönyve (valódi "bestseller") lett, ebből a közegből építkezik.
1912-ben Simontornyára költöznek, majd Dombóváron és Bonyhádon folytatta tanulmányait. A nagy háború idején már Pesten járt gimnáziumba - diákként még a szolnoki csatában is részt vett. 1921-ben érettségizett, majd magyar-francia szakon az egyetemet is elkezdte, de illegális tevékenysége letartóztatással fenyegetett, ezért még abban az évben (Bécsen és Berlinen át) Párizsba menekült. 1926. nyarán tért haza, hivatalnokként helyezkedett el és részese lett a kor pezsgő irodalmi életének. A háború utolsó évében bujkált, majd a német megszállás alóli felszabadulás után politikai szerepet is vállalt. A közélettől 1948-ban visszavonult, hogy azt csinálja, amihez a legjobban értett: írt. Prózát, drámát, verseket - mindenben maradandót alkotva. 81 éves korában távozott közülünk.

Megközelítés
Tömegközlekedéssel: Autóbusz. Pálfa(Felsőrácegres) mh-ig közlekedik - bár meglehetősen ritkán.
Egyéni közlekedési eszközzel: Az 63-as főútról Vajtán Pálfa felé letérve  N 46° 43,074' E 18° 39,892' 127 m [GCPUNE+PALFA FELE], majd a község nyugati végén kiérve  N 46° 42,358' E 18° 35,051' 113 m [GCPUNE+dél felé] egy nagyjából délkeletre tartó, keskeny, de szilárdburkolatú úton juthatunk el az ajánlott parkolóig:  N 46° 40,989' E 18° 35,830' 106 m [GCPUNE+parkoló].
Az egykori iskolaépületben jelenleg múzeum működik. A gondnok Szabó Jánosné (+36 75 339 172), látogatás előtt célszerű időpontot egyeztetni.

Ládatörténet

Források
Illyésről a literatura.hu-n és a Wikipedián

Sikeres kincskeresést!

Ládatörténet
2008.10.31 - Az vtsp&tav-Fairy együttműködésben megszervezett első Tolnai Halloween keretében, kilenc társával együtt megjelenik a geoláda.
2018.04.05 - A ládát az előző rejtekében pótoltam.
2024.08.23 - fodor8peter mikroládával pótolta a rejtést, újra kereshető, köszönet érte
2026.06.11 - A régóta beteg ládát szabályainkkal összhangban adoptálhatóvá teszem, remélve, hogy így hamarabb talál a javítást és aktualizálást vállaló új gazdát. [Admin(Fazék)]
2026.7.10. - Csabiq kessertársunk újrarejtette a régóta elveszett dobozt. Köszönjük. [Admin(Fazék)]