WAP: A Mária-kert és a láda, a 8-as úttól nem messze, Gasztony közelében található. Az ajánlott parkolótól földúton, Piros sáv, majd Piros rom jelzéseken közelíthető meg. Láda belső mérete: kb. 15*15*8 cm. A rejtek a kert közelében, az úttól kb. 5 méterre egy fa alatt. Tartalék jelszó a híd előtti táblán hátul jobb fent a cserép alatt. A megközelíthetőséget a közeli útépítés nehezíti!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

ÚJ LÁDA: 2020.01.02.
A környék tényleg elég lehangoló lett, de azért véleményem szerint még megér egy ládát.

Egy olyan helyre szeretnénk Titeket invitálni, melyre a Szent Imre vándorút bejárása során találtunk, ez pedig az Őrségben található Mária-kert. Nyugodt, hangulatos hely, mi eltöltöttünk itt egy kellemes pihenőt. A kerthez egy kis híd vezet át. A kertben padok, az emlékmű és több Mária kép van, a környező fákra rögzítve. Az emlékművet 1941-ben építették közmunkával.

Megközelítés:
A közeli útépítés miatt nehezítés lehet. Nem tudom meddig lehet erről bejutni!!!
A Mária-kert megközelíthető a 8-as főúton, az ajánlott kiindulási pont Gasztony közelében van, de lehet próbálkozni drive-in is. Az ajánlott parkolótól kényelmes sétával földúton (amire később a Piros sáv jelzés becsatlakozik jobbról), majd a jobbra kiágazó Piros rom jelzésen kb. 350 métert haladva közelíthető meg. A láda a kert közvetlen közelében található.

A rejtekről:
A konyhai doboz belső mérete: 15*15*8 cm, mely a kert közelében van az úttól kb. 5 méterre egy fa alatt. A fa alá mélyre be kell nyúlni, egy vastagabb fadarab és egy fakorong az álca, kérlek ugyanúgy tedd vissza. Tartalék jelszó a híd előtti táblán hátul jobb fent a cserép alatt. És természetesen a fényképpel igazolt jelszó nélkülieket is elfogadjuk.

Segédpontok:
Ajánlott parkoló a 8-as út mellett:
 N 46° 58,028' E 16° 26,425' 202 m [GCMRKT+parkoló]
A piros jelzés jobbról csatlakozik:
 N 46° 58,355' E 16° 26,392' 210 m [GCMRKT+piros]
Letérés a piros rom jelzésre:
 N 46° 58,636' E 16° 26,353' 230 m [GCMRKT+letérés]

Induló ajándékok:
- Az első három megtaláló arany, ezüst és bronzéremmel térhet haza, melyeken GCMRKT gravírozás szerepel.
Ezen kívül a láda kezdőajándékai: 5 db sörnyitó, 3 db önfestékező játékbélyegző, 2 db mobiltelefon dísz, 1 db csíptethető madárka, 1 csomag mini magyar kártya

Mária-kert:
Az iskolában tanított Piller Dezső tanító. Romantikus, dús érzelmekkel és gyermekszeretettel megáldott egyén volt, ki szeretett kirándulgatni, a környéket járni egyedül és tanítványai társaságában is. Az ő érdeme a Mária-kert létrehozása, illő, hogy megemlékezzünk még élő emberek visszaemlékezéseivel. De legelőször idézzük magát Piller Dezsőt:
"Az emlékmű évszáma 1941. Nem a véletlen műve. A harmincas években Rábagyarmaton egy forrásnál Geiszlinger esperes kezdeményezésére egy emlékművet avattak. Ott voltam az ünnepségen. A látottak megmaradtak bennem és a gondolatot én is átvettem. Ez időtájt telepedtek le Szombathelyen a szaléziak. A Szalézi Érzesítő és a kőszegi Kis Hitterjesztő falunkba is eljutott. Don Bosco jótéteményei ismertek voltak tanulóim előtt. Így alakult ki a jónak mondható iskola - gyermek - szülő - tanító kapcsolat, mely a munkámat is megkönnyítette. (Kirándulások, ünnepélyek, színdarabozás fásítás, stb.) Az a vágy hajtott, hogy jó munkával háláljam meg az emberek bizalmát, hogy engem választottak meg osztálytanítónak. Örültem, hogy hamar állást kaptam, és örömmel dolgoztam. Történt egy tavaszi napon egyik harmadikos tanítványom egy német turista magazint tett az asztalomra, hogy nézzem meg, egy rokona hozta Párizsból. Szép színes lap volt. Benne egy kép nagyon megragadott. Mély fenyvest ábrázolt, az erdő sarkán álló, vastagtörzsű lombos fával. Erős törzsén felfüggesztett Mária-kép. A fa előtt elvezető gyepes úton öreg anyóka állt és ájtatoskodott. Imára kulcsolt kezekkel nézett fel a képre. Megkapott, ahogy a természet szabad, gyönyörű ölén, parányi kis ember imádkozik a hatalmas Istenhez, vigasztalást kérve bánatára. A kép belém vésődött. Egyik erdei sétám alkalmával a csörgedező patakocska mellett a gyalogúttól balra, szabályos kis dombocskát találtam, mohagyeppel, körben álló gyertyánfákkal. Mintha emberkéz rendezte volna. Az egész, kis kápolnához hasonlított. Felvetődött bennem, mi lenne, ha a közepén álló fára - a képzelt oltár helyére - egy kicsit Mária-képet helyeznék el, meglepetésül az erre járók számára? Másnap elhelyeztem az első kis képet, s vadvirággal díszítettem. Utána még két kisebb képet hoztam a belső két fa törzsére. Napok múlva láttam, hogy a kisképek szaporodnak. Gyermek és felnőtt kezek hozták ezeket. Fáni néni, aki a Sály közben lakott és a két kis Stolcsics leányt nevelte, elmondta, hogy ő egyszer ebédet vitt az aratóknak. De az árok magas partján megcsúszott, és az ételt "eltalálta". Emlékezetes neki ez a hely. Dicsérte a feldíszített dombocskát. Elmondta, mióta a szent képek ott vannak, mindig Mária-énekkel térnek be az erdőbe. Rövidesen fahíd készült az árokra korláttal. Föléje szentkép, amelyen a szárnyakkal ékes őrangyal kézenfogva vezet át egy pallón kisgyermeket, a szakadék felett. A hely kedves kirándulóhellyé vált. Igényelte a nép és az itt nyaralók. Elterveztük, hogy emlékművet építünk ide, közmunkavállalással. Az építőanyagot összegyűjtjük, a Mária szobrára a pénzt színdarabozással teremtjük elő. A plébános úr helyeselte a dolgot. Az erdőtulajdonosok engedélyt adtak. Az emlékmű első tervét - agyagból - bemutattam Murányi plébános úrnak. A szoborfülke mellett a vízesés kétoldalt, lépcsőkön jött volna le. Ezt a tervet elvetettük. Helyette a második változatot, a félkörös megoldást választottuk, amelyen a víz karéjosan, vízfüggöny alakjában zuhan le. A vízfüggöny jelenléte jelzi, hogy a természet maga is dicséri az urat, ha éppen nem tartózkodik ott ember. Az emlékmű tervrajzát a Horváth-féle bolt kirakatában tettük ki közszemlére. A többi a szervezés dolga volt. Mindenki szívesen jött munkába. Háború dúlt. A fronton sokat szenvedtek katonáink. Itthon mindenki szívesen dolgozott. A háborús szorongatásban maga a nép igényelte a helyet, ahová eljárva vigasztalást, nyugtot, lelki békét találhatott. A falu bizonyságot tett vallásosságáról, józanságáról, szorgalmáról, becsületességéről, emberségéről, a jó és szép szeretetéről. Dicséret és köszönet mindenkinek, aki az emlékmű létrehozásában önzetlenül segített! Az emlékhely megáldása és ünnepi műsora és a következő évek zarándoklása sokáig emlékezetesek voltak a lakosság körében."
Eddig szólt Piller Dezső visszaemlékezése. Szorger József kőműves volt abban az időben. Általa ismerjük az akkor építőket és az építést. A munkát csak szombat délutánonként végezték. Minden kőműves valahol munkában volt, s amikor a gazdájánál végzett, utána jött a társadalmi munka. Több hetet igénybe vett az építés. A kőművesek Lindner Sándor, Németh János, László Antal, Kocsis Zoltán és Mesterházy Imre. Az utóbbi volt az irányító, hisz ő volt jó embere Piller tanító úrnak, s vele szervezkedett legtöbbet. A visszaemlékezés szerint még Kocsis Zoltán volt nagy segítő, szintén a tanító úr jobbkeze.

Mária kép dicsérete:
Szép árnyas erdőben
Gyertyánfa oldalán
Helyeztem el képed,
Édes jó szűzanyám.

Köszöntsön az erdő
Hajnalhasadása,
Madárkák éneke,
Vadgalamb búgása.

Köszöntsön az ember,
Aki búsan járva
Erre mendegél el
A napi munkára.

Köszöntsön az asszony,
Ki szíve bánatát
Szeretve és bízva
Tenéked adja át.

Köszöntsön az ifjú,
Aki erre megy el
Vígan fütyörészve,
Nótázó jókedvvel.

Köszöntsön a leány
S dicsérvén Tégedet
Daloljon itt mindig
Mária-éneket.

És ha kisgyermekek
Előtted eljárnak,
Hozzák csokrait a
Mezei virágnak.

Díszítsék fel képed
Kicsi kis kezükkel,
Dobogjanak imát
Ártatlan szívükkel.

Boruljon fölibéd
Erdeink hűs árnya,
Lengjen körülötted
Szeretetünk lángja.

S ha éji viharban
Letörne az erdő,
S elpusztulna minden,
Ami csak veszendő,

Te akkor is állj itt
Szűz Mária képe,
Légy hánykódó lelkünk
Biztos menedéke.

Mosolygásod bennünk
Örömet fakasszon,
Örökkön-örökké,
Édes Boldogasszony!

Gasztony, 1937. jún. 25.

Szent Imre vándorút:
A Hegyek Vándorai Turista Egyesület 1996-ban, a Millecentenárium tiszteletére Szent Imre Vándorút elnevezéssel új, jelzett turistautat alakított ki Szentgotthárd - Horvátnádalja között az egykori vasfüggöny mögötti területen, a Felső-Őrség természeti szépségeinek és látnivalóinak megismerése érdekében.
Az útvonal 1997-től jelvényszerző túraként "üzemel".
A túra útvonalát bárki, bármely irányba végigjárhatja és ha e tényt az igazoló füzet megfelelő helyén az előírt módon igazolja, akkor a teljesítésért elnyeri a túra kitűzőjét.

A vándorút során 4 geoládát lehet megtalálni, ezen kívül még hármat:
GCrnki, GCtank, GCMIFO