Megye/ország: Csongrád-Csanád
Elhelyezés időpontja: 2009.05.26 08:00
Megjelenés időpontja: 2009.06.04 17:00
Utolsó lényeges változás: 2024.10.20 09:35
Utolsó változás: 2024.11.27 02:50
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Magnolia
Ládagazda: Olívia és Ulrik Nehézség / Terep: 2.5 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 990 m
Megtalálások száma: 461 + 1 sikertelen + 5 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
A ládát a töltésen kívüli erdőben találjátok, a föld felszíne alatt 15 cm-rel.
15x12x7 cm-es konyhai doboz, rendhagyó rejtekben. Kérjük, hogy a rejtekről fényképet ne töltsetek fel! Pótjelszóra utaló információt a leírás végén a Ládatörténetnél (2024.11.02) találtok.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Bemutatkozás
A láda Magnolia rejtése. Hosszú beteg állapot után kérdésünkre, hogy javítva, gyógyítva lesz-e a rejtés, felajánlotta nekünk a lehetőséget, hogy átvegyük a ládagazda szerepét 2024.10.15-én. Bő 15 év alatt, eddig a napig 455 megtalálója volt! Munkáját megőrizve a ládaoldalból el nem vettünk, csak kicsit kiegészítettük. Köszönjük szépen! Olívia, Ulrik és Dóra mama
Kedves Ládavadászok!
Első ládánkkal a Tisza és Kurca találkozásához egy műemlék jellegű zsiliphez hívunk Benneteket.
Kellemes ládakeresést kívánunk:
Magnolia és családja
Megközelítés
Mindszenten, a Kossuth Lajos utca végén a gátra felérve jobbra kell indulni, és a töltés tetején lehet eljutni a zsilipig. Autóval kérjük, ne menjetek fel a töltésre, árvíz idején nagy szükségünk van az erős gátakra. Négykerekűvel menjetek kicsit tovább a kompkikötőig, a járművet a Halászcsárda parkolójában lehet hagyni. N 46° 31,949' E 20° 9,830' 80 m [GCKCZS+parkoló] A kompnál haladnak el a és turistautak, valamint itt találjátok az Alföldi Kéktúra "Mindszenti rév" pecsételőhelyét . Továbbra is várjuk a kitérő túrázókat is!
Innen sétáljatok vissza a töltésre N 46° 31,982' E 20° 9,930' 80 m [GCKCZS+töltés] és a Tisza folyásirányával ellentétesen, északi irányba egy 10 perces sétával juttok el a zsilipig.
A láda
A láda a töltésen kívüli erdőben, a föld felszíne alatt 15 cm-rel meglapulva várja a kedves megtalálókat. Amennyiben a vízállás megengedi, a horgászok által kitaposott ösvényen sétáljatok át a töltés másik oldalára is, innen jobb a rálátás a zsilipre, a torkolatnál pedig nagyon szép arcát mutatja a Tisza.
A Kurca
A folyó a Körös-torok alatt szakad ki a Tiszából és 15 km hosszúságban kanyarog a szentesi határban. Nevének eredetéről többféle változat létezik. A kurica szó a szláv nyelvcsaládban jércét, tyúkot jelent. A keleti szlávok által lakott területen hat másik folyót is neveztek Kuriciának. Egy másik változat szerint a folyó eredetileg az Amád vagy Almád nevet viselte, és jelenlegi nevét a török időkben kapta. A legenda szerint egy töröknek a fia vagy a felesége belefulladt a vízbe, és az úszni nem tudó férfi a partról kétségbeesve kiabálta a családtagja nevét: Kurca, Kurca. Ezt a túlparton leselkedő magyarok meghallották és a név szájhagyomány útján maradt fenn. A Kurca egykor Szentes legfontosabb halászó helye és hajózható folyója volt, Nagyváradról ölfát, sót, gyümölcsöt és más egyebet szállítottak.
A Kurca főcsatorna vízgyűjtő területe 1135.3 km2, teljes hossza 39.359 km, mely az öblözetek főgyűjtői által összegyűjtött vizeket fogadja és gravitációsan vezeti le a Tisza bal part árvízvédelmi töltés 52+335 szelvényében lévő Kurcatoroki zsilipen keresztül a Tiszába.
A zsilip
Az 1879. évi tiszai nagyárvíz után - amely Szeged városát is elpusztította - a Tisza folyónak a Körös és a Maros közötti szakaszának rendezésére, a gyakori árvizek elleni védekezésre 1883-ban megalakult a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvíz- szabályozó Társulat. A Társulat nagyvolumenű munkákat végzett a Tisza folyó Csongrád és Szeged közötti szakaszának szabályozásával, az árvízvédelmi töltések kiépítésével és a Körös, Tisza, Maros folyók közötti térség belvizeinek elvezetésével.
A Kurca ebben az időben nagy vízgyűjtő területtel rendelkező, élénk vízfolyású meder volt. Az ezen a területen összegyűlő belvizek levezetésére a torkolatnál a Tisza védgátját időnként átvágták, majd a tavaszi árvizek idejére ismét helyreállították. Ez a művelet igen veszélyes és költséges volt. Ezért merült fel az igény a Kurca torkolatánál egy zsilip megépítésére. A tégla anyagú Kurcatoroki zsilipet Fromm Miklós királyi mérnök tervezte. Az építkezés műszaki felügyeletét a Szegedi Magyar Királyi Folyammérnöki Hivatal végezte.
Az 1885-ben elkészült csőzsilip 2,2 m vastag alaplemeze téglatörmelék adalékú betonból készült, melyet fa szádfallal vettek körül. N 46° 32,369' E 20° 10,270' 80 m [GCKCZS+Zsilip] Erre épült rá a téglafalazatú felmenő szerkezet, amely 4,0 m széles és 4,5 m magas téglaboltozatos csőtagból, a Tisza felőli aknából és a két műtárgyvég téglából épült ferde szárnyfalaiból állt. Az egynyílású műtárgyat egy darab nagyméretű, szegecselt acélszerkezetű táblával lehetett lezárni. Az elzárást kézi meghajtású két fogaslétrás mechanikus berendezés mozgatta. Az elzárás fölé az aknatetőre faszerkezetű gépházat építettek.
1964-ben az addig kézi meghajtású mozgató berendezést villamos meghajtással látták el, és a berendezés fölé új vasbeton szerkezetű gépházat emeltek. 1976-ban az elzárótáblát gumilemezes tömítéssel látták el.
A zsilip kettős feladatot lát el. A Tisza közepes és alacsony vízállása esetén gravitációsan biztosítja a Kurca és a belvizek bevezetését a Tiszába, magas vízállásnál és árvizek esetén a zsilip lezárásával megakadályozza a víz beömlését a töltés mentett oldalán lévő településekre és mezőgazdasági területekre.
A 2000. évi rendkívül magas szinten levonuló tiszai árvíznél a 115 éves zsilip megsérült, elzáróberendezése üzemképtelenné vált. (Az eltört berendezés megtekinthető a kompkikötővel szemben. N 46° 31,969' E 20° 9,891' 80 m [GCKCZS+Eltört zsilip]) Az üzemeltető Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság döntött a létesítmény felújításáról, melynek alapkoncepciója a műszaki korszerűsítés mellett az 1885-ben épült műemlék jellegű tégla zsilip külső formájának megtartása volt.
A zsiliprendszer mögött indul a Kurca-parti tanösvény. N 46° 32,356' E 20° 10,358' 80 m [GCKCZS+Tanösvény]
Kullancsveszély
A logokat olvasgatva szeretnénk jelezni, hogy még a töltésen sétálva is előfordulhatnak az élősködők!
Ládatörténet
2024.10.16 Megörököltük Magnolia ládaoldalát. Nekiláttunk a gyógyításához: új láda összeállítása, új logbook szerkesztése a szükséges adatokkal, a ládaoldal archiválása és a tartalmát megőrizve egy frissebb ládaoldal szerkesztése (Menetrendek, turistautak, pecsételőhely, új segédpontok, források hozzáadása).
2024.10.19 Első terepszemle, láda új helyének kiválasztása (közel a legutóbbihoz), újrarejtés a ládában QR kódos jelszó megadási lehetőséggel, pótjelszó elhelyezése (ez még kidolgozás alatt van, de már van), aktuális fényképek készítése.
2024.11.02 A láda újrarejtésekor kikerült 2 pótjelszó. Ma kicsit átgondolva az egyik végül megszűnt, a másikat kicsit kiigazítottuk. Koordinátát nem kaptok hozzá, ezt a pontot "evévik leyllédegne" találhatjátok meg!
Köszönjük. hogy a rejtéssel felkeltetted az érdeklődésünket a helyszín iránt.😁 [Geoládák v4.5.2]
A zsilip után találtunk egy tanösvényt. A naplemente színeiben gyönyörködtünk. Klassz volt.
Magnolia átadta nekünk a ládaoldalát, nekiláttunk a rejtés javításához. Kis ideig még a türelmeteket kérjük! A régi ládaoldal tartalmát megtartjuk, el nem veszünk belőle, csak egy kicsit frissítjük, új kinézetet adunk neki. Lesz új láda, több segédpont, pótjelszó. Addig is mosolygós fényképet csatolva a zsilipen, jelszó nélküli megtalálást elfogadjuk! Olívia, Ulrik és Dóra mama [Geoládák v4.5.0]
2024.10.16-17 Elkészült a rejtek, utolsó simítások zajlanak a ládán és a pótjelszó kialakításán, feliratozásán. Terveink szerint szombaton (10.19.) kihelyezzük és kereshető is lesz. ;-)
2024.10.19 Jöttünk, láttunk, rejtettünk! Gyönyörű őszi időben látogattuk meg az örökbefogadott rejtésünk helyét. Körbejártuk, fotóztunk, elhelyeztük a ládát az új rejtekében. A pótjelszó részével még foglalkozni kell, de úgyis a láda a fontos!
2024.10.20 Újra kereshető! ;-)
Sajnos én sem találtam meg. A facsoport két törzsét kivágták. A láda eltünt, csak a takaró tégla van meg. Szerintem betegre kellene állítani. Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.6]
Alföldi Kéktúra közben tértem ki a ládához, de sajnos nem találtam semmit. A sok törzsű fa egyes törzseit és sok más fát a környéken nemrég kivágtak, talán ennek esett áldozatul a láda is.
Kurca menti kalandok végállomása lett a láda, feltámadó szélben, készülődő viharral és szivárvánnyal. Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.0.3]
A zsilipet érdemes megnézni, azonban az erdő széle rövidnadrágban és szandálban áthatolhatatlan volt. Számtalan könnyebben is megközelíthető rejtekhelyet lehetett volna találni a zsilip közelében. [Geoládák v4.0.2]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! AK közben ez is beesett! :) [Geoládák v4.0.2]
* Itthoni kiegészítés:
Bajától Mindszentig, átkelve a Homokhátságon ez volt az Alföldi Kéken (Kék közelében) az utolsó találatom. Fura volt, hogy itt már nem homokon, hanem fekete földön kellett járni! :D Jövőre innen folytatom.
Az a soktörzsű fa már minimum 16 törzsű! :D XD A rejtés rendben megvolt.
IRÓNIA ON:
Nem tudom, hogy csinálom, de nekem szandálban és rövidnadrágban semmiféle gondot nem okozott az erdős részen átvágni és még ráadásként a ládát is megtalálni! :D Skandalum! ;)
IRÓNIA OFF...
A zsilip is jól néz ki. Visszafelé, Mindszent irányába - már a gáton haladva - az ártéri erdőből egy kisebb őzcsapat jött ki egy kicsit ugrándozni a füvön. Érdekes látvány volt, nem nagyon törődtek velem, úgyhogy még a bak- és suta ugrásaikat is lecsekkolhattam.
A mindszenti komp után felmentem a halászcsárdához. Épp a másnapi nyitáshoz készülődtek, amikor pecsételtem az AK-füzetembe. Ajándékba még egy kis hideg üdítőt is kaptam! :D
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (467 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.