A község eredeti neve Szent Iván, németül Sankt Iwan. A török világ utáni első összeírások Szent Ivánról nem tesznek említést. Felvetések szerint a török hódoltság előtt is létezett itt település Battháza néven.
Az itt lévő régi templom köveit a törökök Vörösvárra vitték és ott építkezésre használták fel. A török hódoltság után a Budai Ágostonosok 1708. december 10-én nádori adományozásként kapták birtokba Szent Ivánt. 1723-ig csak egy vendégfogadó, valamint egy erdészház és egy gazdálkodó testvér volt a mai község területén.
Az első betelepülők 1723-tól a németországi Schwarzwald (Fekete-erdő) vidékéről érkező németek voltak, de közülük többen rövid itt tartózkodás után tovább költöztek.
1750-ben Tersztyanovszky János gróf kapta birtokul Szent Ivánt, nádori adományként és az Ágoston-rendi atyáknak fizetendő 5.700.- Ft kártérítés fejében. Tersztyanovszky 1769-ben bekövetkezett halála után, (nem lévén utódja) a birtok tulajdonosa az a Majthényi Károly lett, akinek Anna nevű leánya később id. Madách Imréhez ment feleségül. Ezután házasság révén a Marczibányi, majd a Karácsonyi család volt a birtokos. Ők építették az egykori kolostor helyén, annak köveiből a kastélyt, melyet sajnos a 2. világháború után teljesen leromboltak.
Változást hozott a falu életébe a 19. század közepén megnyílt szénbánya, mely jó munkalehetőséget kínált a falu és a környék lakosságának, bár a helybeliek eleinte idegenkedtek a főleg Württembergből és Stájerországból érkezettektől. Ekkortájt indult meg a falu lélekszámának növekedése: az első magyarországi népszámlálás idején, 1784-1787-ben a falu népessége 373 fő volt, 1880-ra 648, 1910-re 1222 főre növekedett, ma 3600-an élnek itt. A bánya egészen 1970-ig, bezárásáig foglalkoztatta a község lakosságának nagy részét és segítette a szociális, kulturális és egészségügyi létesítmények létrehozását. A község 1894-ben iskolát, majd 1895-ben állami óvodát is kapott. Az 1. világháborúban 45 férfi halt hősi halált, és a község volt az első az egész országban, mely hőseinek még 1918-ban emlékművet emelt.
Az egyházközség 1919-ben alakult meg és a falut 1921-ben Pilisszentiván néven nagyközséggé nyilvánították. A község határában nagyon jó minőségű agyag volt, melyet a fazekasok előszeretettel használtak fel. 1941-ben a település lakossága már 2286 fő volt, túlnyomórészt katolikusok, németek és magyarok lakták.
Az orosz csapatok 1944. december 25-én vonultak be végleg a községbe. A háború nem rongálta meg túlságosan a települést, mindössze egy menekülő bombázó által ledobott bombák romboltak le egy házat, melyben egy személy meghalt és a templom ablakai a légnyomástól betörtek. A háborúban azonban sok férfi halt hősi halált, főleg az orosz és német frontokon. A háború után nem került sor a német ajkú lakosság nagyobb arányú kitelepítésére.
A községben ma több ipari üzem is található és az ország egyik legiskolázottabb települése az értelmiség számarányát tekintve.
Forrás
Wikipedia
Ládatörténelem
2017.12.30: A kifosztott ládát újra cseréltem, így logolható, kereshető!
2018.01.10: A mikroládát (1-es pont) kicseréltem, új jelszórészlet került bele!- Blue Mali
2021.01.01: Ládát meggyógyítottuk majd Blue Malitól megkaptam. Köszönjük neki az eddigi láda gondozást! Kacci
Sok sikert kíván: Kacci
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.0]
A multi pontjai JAVÍTVA! Láda a helyén!
Solymár-Pilisszentiván és környéke ládázás 9/7.
Az első ponton átírtuk a kis mikroban a jelszórészletet, plusz egy papírlapocskára is felírtuk, azt is beletettük.
A harmadik pontnál körbenéztünk a rejtek környékén, és pár méterre, az aljnövényzetben megtaláltuk a műanyag doboz alját. Így a ládába beletettük a logfüzetet, lezártuk, és az adott helyen újrarejtettük. Mivel elég forgalmasnak tűnik a hely, alapos álcázást igényel a rejtés.
Egyébként szép kis település Pilisszentiván és gyönyörű a tó és környéke, a tóban még fürödtek is.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Az első ponton már teljesen olvashatatlan a megfejtés a beázástól, a segítőkész rejtőtől kaptuk meg a kódot. A 3. ponton a láda nem volt a helyén, méterekre találtunk egy dobozfedőt, arrébb pedig egy elázott logbookot. A doboz teste nem lett meg. A helyszínt valaki illemhelynek használta és szétdobált "műsoros" papírzsepikkel volt tele. Rejtőt értesítettük, illetve a logbookot a fedővel védve megpróbáltuk elrejteni - ideiglenes megoldásként. Kár ezért az intermezzóért, mert a helyszín amúgy nagyon szép, érdemes felkeresni. [Geoládák v4.4.0]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Az első pontnál most màr tényleg olvashatatlan a kód, a rejtőt hívtam fel, ő segített ki, csak az utolsó betűm nem volt jó a cetli fejtésben. A másik két pont rendben. A tónál egyáltalán nem volt rejtett a láda,
most kicsit jobban álcáztam. Geoládák v4.3.0]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Biciklivel, +3 GCKUPA pont. A láda egyik füle letörött, illetve toll nincs a ládában. Az első ponton a jelszó egy kicsit halovány. A második ponton jelenleg az első négy betű kell.
A jelszóképzés módját ki kéne írni a ládaoldalra.
Amúgy jó kis láda egy számomra már ismert helyszínen.
[Geoládák v4.2.6]