Wap
A 3 pontos multiláda bemutatja Pilisszentivánt.
1. pont: Bányász-emlékműnél keressed a mikroládát (3x5 cm, kinderes) mellmagasságban, lukban! (Óvatosan vedd elő, és rejtsd vissza.)
2. pont: Mária Oltalma katolikus templomnál található millenniumi emlékműn bal oldali oldalán az 1724-es dátum feletti sor 2., 3., 4., 5. karaktere.
3. pont: Slötyi-tónál található az adott ponton (fa tövében, gyökerek között). A láda 6x15x15 cm-es.
A ládába TravelBug helyezhető, ha belefér.
Megközelítés
Parkolni itt érdemes:
N 47° 36,627' E 18° 53,722' 203 m [GCPils+parkoló]
Láda
1. pont:
N 47° 36,620' E 18° 53,710' 185 m [GCPils-1]
2. pont:
N 47° 36,574' E 18° 53,843' 185 m [GCPils-2]
3. pont:
N 47° 36,448' E 18° 54,371' 185 m [GCPils-3]
Történet
A község eredeti neve Szent Iván, németül Sankt Iwan. A török világ utáni első összeírások Szent Ivánról nem tesznek említést. Felvetések szerint a török hódoltság előtt is létezett itt település Battháza néven.
Az itt lévő régi templom köveit a törökök Vörösvárra vitték és ott építkezésre használták fel. A török hódoltság után a Budai Ágostonosok 1708. december 10-én nádori adományozásként kapták birtokba Szent Ivánt. 1723-ig csak egy vendégfogadó, valamint egy erdészház és egy gazdálkodó testvér volt a mai község területén.
Az első betelepülők 1723-tól a németországi Schwarzwald (Fekete-erdő) vidékéről érkező németek voltak, de közülük többen rövid itt tartózkodás után tovább költöztek.
1750-ben Tersztyanovszky János gróf kapta birtokul Szent Ivánt, nádori adományként és az Ágoston-rendi atyáknak fizetendő 5.700.- Ft kártérítés fejében. Tersztyanovszky 1769-ben bekövetkezett halála után, (nem lévén utódja) a birtok tulajdonosa az a Majthényi Károly lett, akinek Anna nevű leánya később id. Madách Imréhez ment feleségül. Ezután házasság révén a Marczibányi, majd a Karácsonyi család volt a birtokos. Ők építették az egykori kolostor helyén, annak köveiből a kastélyt, melyet sajnos a 2. világháború után teljesen leromboltak.
Változást hozott a falu életébe a 19. század közepén megnyílt szénbánya, mely jó munkalehetőséget kínált a falu és a környék lakosságának, bár a helybeliek eleinte idegenkedtek a főleg Württembergből és Stájerországból érkezettektől. Ekkortájt indult meg a falu lélekszámának növekedése: az első magyarországi népszámlálás idején, 1784-1787-ben a falu népessége 373 fő volt, 1880-ra 648, 1910-re 1222 főre növekedett, ma 3600-an élnek itt. A bánya egészen 1970-ig, bezárásáig foglalkoztatta a község lakosságának nagy részét és segítette a szociális, kulturális és egészségügyi létesítmények létrehozását. A község 1894-ben iskolát, majd 1895-ben állami óvodát is kapott. Az 1. világháborúban 45 férfi halt hősi halált, és a község volt az első az egész országban, mely hőseinek még 1918-ban emlékművet emelt.
Az egyházközség 1919-ben alakult meg és a falut 1921-ben Pilisszentiván néven nagyközséggé nyilvánították. A község határában nagyon jó minőségű agyag volt, melyet a fazekasok előszeretettel használtak fel. 1941-ben a település lakossága már 2286 fő volt, túlnyomórészt katolikusok, németek és magyarok lakták.
Az orosz csapatok 1944. december 25-én vonultak be végleg a községbe. A háború nem rongálta meg túlságosan a települést, mindössze egy menekülő bombázó által ledobott bombák romboltak le egy házat, melyben egy személy meghalt és a templom ablakai a légnyomástól betörtek. A háborúban azonban sok férfi halt hősi halált, főleg az orosz és német frontokon. A háború után nem került sor a német ajkú lakosság nagyobb arányú kitelepítésére.
A községben ma több ipari üzem is található és az ország egyik legiskolázottabb települése az értelmiség számarányát tekintve.
Forrás
Wikipedia
Ládatörténelem
2017.12.30: A kifosztott ládát újra cseréltem, így logolható, kereshető!
2018.01.10: A mikroládát (1-es pont) kicseréltem, új jelszórészlet került bele!- Blue Mali
2021.01.01: Ládát meggyógyítottuk majd Blue Malitól megkaptam. Köszönjük neki az eddigi láda gondozást! Kacci
Sok sikert kíván: Kacci
