Ez egy
örökbefogadható geoláda. Ha szívesen lennél a gazdája, kérlek,
keress meg!
Ha egy árva ládát szívesen gyógyítanál, ha van rá módod, előtte vedd fel a kapcsolatot a
LádaDokikkal.
Ha csak a helyszínen derül ki, hogy a gazdátlan láda gyógyításra szorul, segíts rajta bátran! Változtass azon, amin szükséges! Ha akarsz, találj ki új jelszót, keress a közelben egy jobb rejteket!
A megváltozott adatokat juttasd el minél hamarabb az
Adoptálható ládák felhasználónak!
Köszönjük a közösség nevében! :)
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelíthetőség
Kelet-Nyugat irányban a 41-es főút, Észak-Dél irányban a Kisvárdát Nyírbátorral összekötő út keresztezi. Vasúti csomópont, 9 távolsági autóbuszvonal érinti. Ha kocsival érkezel, a kastély bejáratánál tudsz parkolni. A 41. számú útról a Baktalórántházi kereszteződésnél kell lekanyarodnotok (N 47.989226, E 22.080963) lekanyarodnotok.
Szálláslehetőség
A baktai erdő és a 41-es főút melletti Fenyves Csárda és Panzió, valamint a nyári szezonban a középiskola kollégiuma biztosít. Kempingezésre a strandfürdő területén van lehetőség
Baktalórántháza
Baktalórántháza a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, 31 km távolságra található város, mely nevét Nyírbakta és Lórántháza egyesítéséből kapta 1932-ben. Közlekedési szempontból jól megközelíthető, területét átszeli a 41-es út, valamint a Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti vasútvonal.A város a késő rézkortól kezdve lakott település, amit az itt talált leletek bizonyítanak. Bakta első írásos emléke, az 1271-ben keltezett, V. István király adománylevele, melyben apja IV. Béla által az egri püspökség birtokait megerősíti oklevelében. Bakta 1847-1896 között mezőváros, 1931. január 1-én egyesítették Nyírbaktát és Lórántházát, neve így lett Baktalórántháza. 1912-1972 között, tehát hatvan éven át 18 település járási székhelye volt. 1993. október 1-én városi rangot kapott. Lakosainak száma 4332 fő
Nevezetességei:
- római katolikus templom
- református templom
- népi lakóházak
- Baktalórántházi erdő
- Dégenfeld kastély
Dégenfeld kastély
Köztársaság tér 13. -
A baktai kastélyt 1618-38 között építette gróf Barkóczy László. Az 1710-es években II. Rákóczi Ferenc többször megfordult a kastélyban, a város ekkor megyei közgyűlések helyszíne volt. Az 1840-50 közötti időben építtette át egy emeletes klasszicista stílusúvá a kastélyt gróf Dégenfeld Imre, aki 23 évig a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka volt, 1848-49-ben Szabolcs Vármegye főispánja, kormánybiztos. Veje Tisza Kálmán, aki Magyarország miniszterelnöke volt 15 éven keresztül.
Feltehető, hogy a jelenlegi épület a Barkóczy-család középkori kastélyának felhasználásával készült. Erre a pincében lévő boltozati rendszerek utalnak. Az emeletes kastély főhomlokzata egyszerű, de elegáns megjelenésű. A kaputól jobbra és balra 5-5 ablak került elhelyezésre, amit az emelet kialakítása során is megtartottak. A belsőben tágas lépcsőház és középfolyosóról nyíló szobák vannak.
Egy 1730-ban keletkezett levélben már említik a baktai kúriát. A ma álló kastélyt 1840-1850 körül építette gr. Dégenfeld Imre. A templommal átellenben, fallal övezett parkban, szabadon álló, egyemeletes épület klasszicista stílusú, műemlék jellegű; sokáig tüdőszanatórium működött
benne.
A Dégenfeld kastély parkjában egyedülálló faritkaságok tekinthetők meg, így amerikai mocsártölgy páfrányfenyő, kocsányos tölgy, mézgás éger, szomorú magas kőris, tulipánfa.A park talán a megye egyik legszebb - 1977-óta védett - kastélyparkja, mely rendkívül gazdag dendrológiai gyűjteménnyel rendelkezik. Jelenlegi állományából a magyar kőris, a virágos kőris, a páfrányfenyő és a vasfa érdemel említést. A kocsányos tölgyek - melyek között vannak háromszáz évet is meghaladó korú példányok - még az eredeti erdő maradványai.Virágzáskor a vadgesztenyék és a liliomfák a legmutatósabbak a parkban. Ebben az időszakban aljnövényzetként megtaláljuk a szellőrózsa fajokat, a salátaboglárkát, a tyúktaréjt. A parkot átszelő csatorna halastavat táplált.
bővebben a kastélyról:
A baktalórántházi Degenfeld kastélymúzeum, amely az ország legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi erdője, a Nyírerdő szomszédságában található, egy átfogó felújítás után, 2016 eleje óta ismét teljes pompájában fogadja a látogatókat. A múzeumban két szinten interaktív kiállítás tekinthető meg, ahol az érdeklődők tematikus szobákat (hölgyek szalonja, gyermekek világa, urak passziói, tudomány világa) és történelmi témájú szobákat (a reformkor évtizedei, a Rákócziak, Károlyiak, Hallerek) tekinthetnek meg. A kastélyban külön szobát szántak a névadó Degenfeld családnak, amely kalandos úton, 1834-ben, hozományként jutott a területhez. A kastélymúzeum állandó programokkal és családi rendezvényekkel várja az idelátogatókat.
NYÁRI nyitvatartás:
(Április 01- október 31 között)
HÉTFŐ: ZÁRVA
Keddtől-szombatig: 09:00 -17:00 óráig
Pénztárzárás: 15:00 órakor
TÉLI nyitvatartás:
(november 01 -március 31 között )
Hétfőtől - péntekig:
08.00 -16:00 óráig
SZOMBAT-VASÁRNAP: ZÁRVA
Pénztárzárás: 15:00 órakor
December 21-től január 31-ig ZÁRVA
Belépő
Felnőtt: 950,- Ft
Nyugdíjas (65 év felett) és diák (nappali tanulmányokat igazoló érvényes diákigazolvány bemutatása ellenében): 700,- Ft
Csoportos jegy (legalább 20 fős csoport esetén):
felnőtt: 750,- Ft; diák: 500,- Ft
Baktalórántházi lakosok (állandó- érvényes tartózkodási hely) kedvezményének mértéke a felnőtt belépőjegy árának 50%-a
További kedvezmények: pedagógusok, közművelődési, könyvtári és muzeális intézmények dolgozói a felnőtt jegy árból 20%
Forrás és további információ: http://degenfeldmuzeum.hu/
Forrás:
Szabolcs-Szatmári útikönyv - Nyíregyháza 1965.
A Múlt emlékei Szabolcs-Szatmár megyéből - 1989
Magyarország+látnivalók - 2007.
http://www.szabolcsinfo.hu/turizmus/muemlek/bakta_kast.hm
http://www.foek.hu/zsibongo/termve/nemorsz/szabolcs/szabocs.htm
http://www.egyuttmukodes.hu/bakta.htm