WAP
Az út és a patak kereszteződésétől, kb. 5 méterre (a patakon nem kell atkelni), az út mellett található a 18cm x 8cm x 5cm méretű kékfedelű láda, egy bemohásodott fatönk alatt kövekkel álcázva.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

2014.04.20 - Ládakarbantartás
Új láda a régi helyen.

---

Megközelítése
A Székelyudvarhelyt Csíkszeredával összekötő 13A úton, Csíkszeredától 17km-re, Székelyudvarhelytől 29km-re kell letérni. A letérőt tábla is jelzi. Az letérőtől 1,5km-re, baloldalt két kisebb parkoló  N 46° 19,034' E 25° 35,797' 840 m [GCKIRF+Parkoló] és két kisebb híd látható, itt hagyhatjuk az autót. A patak mentén, folyásával szemben haladunk felfelé, kb. 150 méter után egy erdészeti útra érünk. A "Hargitaligeti forrásláp (Szortyogó)" rezervátum mellett elhaladva, pár száz méter után, a kitermelő utat a patak szeli ketté.

Kirulyfürdő
"Régebb közkeletű szállóige volt, hogy ha a Székelyföldön egy pálcát a földbe szúrnak, ásványvíz fakad fel a nyomában. Nos, ez a szállóige a Kis-Homoród völgyében települt Lövéte község nagy kiterjedésű határára is érvényes, ugyanis tele van különböző típusú (alkalikus, gyengén konyhasós, vasas) szénsavas ásványvíz (székelyesen borvíz) és sós forrásokkal"
írja Mihály János a "Kirulyi fűrdőélet a XVIII. századtól az államosításig" című tanulmányában.

Ez az állítás halmozottan igaz Kirulyfürdőre is.

Kirulyfürdő elhelyezkedése
A központi Hargita vulkanikus hegység déli részében, Lövéte község határában, a Toljaso- és Kövespatakból táplálkozó Kiruly patak (a helyiek Kéroly vizének is nevezik) szurdokvölgyében fekszik. A környék legfontosabb magaslatai: északon Sólyomkő vagy Somkő (858m), észak keleten Ladóháta (860m), keleten Iloszaháta (929m), Közberc (935m) és Kalocs (862m), dél keleten Pálkő (836m), Gyékoskő (826m), Kertő (883m) és végül dél-nyugaton Kérolybérce (881m) és Kőcsiport (871m).
Az üdülőtelep központi részét a tábor 12 jelentősebb épülete foglalja el. Az erdészházon kívül több magánvilla is itt található.

Kirulyfürdő rövid története
Kiruly neve legelőször egy 1623 április 10-én kelt per-jegyzőkönyvben jelenik meg. A per tárgya egy a Kiruly vizén található fűrészmalom volt. Kiruly történelmében nagyon fontos szerepet játszanak a sólymok, ugyanis ezek a fenséges állatok a környéken fészkeltek, és több főleg lövétei család is solymászkodással foglalkozott, ők fogták be és idomították be azokat a sólymokat, amiket azután Bethlen Gábor fejedelem udvarába szállítottak, vadászatokra. Munkájukért a fejedelemtől kiváltságokat kaptak, mentesek voltak a katonai szolgálat és az adózási teher alól.
A 18. században már fürdővizéről híres, erdélyi főurak és szász értelmiségiek kedvelt üdülőtelepe.
2002-ben 69 lakosa volt.

Az opálbarlang
Figyelem!!, belépés a barlangba csak saját felelőségre
 N 46° 19,266' E 25° 35,745' 841 m [GCKIRF+Bánya]

"Az unikumszámba menő tiszta opálból álló barlang legkönnyebben a Székelyudvarhely-Csíkszereda közt levő országútról közelíthető meg. Székelyudvarhelytől 31 km.-re fekszik s ép a Tolvajos tetőn levő útkaparóház mellett, vezet le a völgybe egy jól karban tartott út (csudakép opálból építve!), amelyen autóval is ép a barlang szája előtt 50 lépésre lehet megállani. Az országúti kitérőtől a barlangig megtett út mindössze egy fél km." írja Bányai János.
A barlang közvetlen környéke andezit agglomerátumból áll. Ebből van különben az egész plató is. A posztvulkanikus hatások kezdő fázisaként működő gejzirek tanújelei a Hargita teljes vonulatán fellelhető opál lerakódások melyek közül a legnagyobb itt található. Fellelhető opálfajták: tejopál, viaszopál, közönséges opál. A barlang helyét sajnos nem tudom, egyetlen forrás a mellékelt Bányai János féle térkép. A patakban azonban kis szerencsével lehet opált találni.

Kalibáskő
A koordináta csak hozzávetőleges, a Kalibáskő a patak felett ível át, ha elindultok felfele, egy perc alatt meglesz.
 N 46° 19,151' E 25° 36,082' 841 m [GCKIRF+Kalibáskő]

Az elnevezés magyarázatára több leírást is találtam. Egyesek szerint a nagy szikla sátorhoz hasonlító alakja miatt, mások szerint a nagy sziklának dőlt kisebb kőtömb (ami alatt a Tolvajos patak folyik) miatt kapta a nevét. Megtalálható a kiindulási helytől 50 méterre.

Szortyogó
A csupán 2 ha területű forráslápot, helyi néven, a Szortyogót limonit tartalmú ásványvízforrások táplálják. A természetvédelmi területen különleges, ritka növényzetet figyelhetünk meg. A Szortyogó borvízlápnak is nevezett Hargita-liget tipikus dagadóláp: a lefolyástalan mélyedésben, a talaj vízátnemeresztő tulajdonsága miatt a felszínen meggyült a víz és jellegzetes növényzet hódította meg a területet. A tőzegmoha telepek vastagodása miatt a láp felszíne enyhén kidomborodik. A 120 méter hosszú és 50 méter széles lápot vastartalmú borvizek is táplálják, amelyeknek gyógyhatását már régen felismerték, és fürdőmedencét ástak a láp szélében. Sajnos ennek a borvízmedencének már csak egy kiásott gödör a tanúja. Ott árválkodik az égerek közt a kerítés mögött.

Forrásanyagok és egyéb linkek

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET természettudományi szakosztályának közleményei (1932)

Kirulyfürdő - Egy mérés, Egy óra (TDK előadás)

Homoródmenti Biciklis Honlap

Video: Új gazdája van a diáktábornak