WAP
A kis-méretű láda, az út mellett egy nagyobb kő mellé van rejtve, kisebb kövek takarásában. Mindenkit megkérek, hogy visszarejtéskor ne készítsen kőrakást, úgy fedje el a dobozt, hogy az aránylag természetesnek hasson.

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Ládakarbantartás:
2018.06.11 - Új láda a régi helyén.

Ládakarbantartás:
2017.07.10 - Új láda a régi helyén.

Szómagyarázat
A helyiek az ásványvizet nevezik borvíznek.

Koordinátalista
0. A parkoló:
 N 46° 29,472' E 25° 10,129' 529 m [GCSZMF+parkolo]
1. A kiindulopont:
 N 46° 29,398' E 25° 10,125' 529 m [GCSZMF+kiindulopont]
2. A szoros bejárata:
 N 46° 29,432' E 25° 10,311' 544 m [GCSZMF+bejarat]
3. A pezsgö forrás:
 N 46° 29,466' E 25° 10,418' 560 m [GCSZMF+pezsgoforras]
4. A kilátó:
 N 46° 29,458' E 25° 10,412' 567 m [GCSZMF+kilato]
5. A Szőlőmár forrás ("Fingó" borvíz):
 N 46° 29,572' E 25° 10,631' 588 m [GCSZMF+szolomar]
6. A sóoldal:
 N 46° 29,498' E 25° 10,719' 610 m [GCSZMF+sooldal]
7. A borvizes tanösvény kezdete:
 N 46° 28,184' E 25° 11,768' 596 m [GCSZMF+tanosveny]

A láda
Ez a láda Székelyföld egyik legérdekesebb, legnevezetesebb településére, Korondra kalauzol bennünket. A rejtekhely a Csiga-dombon, egy aragonitbánya és egy finomvizű borvízforrás közelében található, keresztez egy szép és érdekes helyeket bemutató tanösvényt is (térkép a leírás végén).

A láda megközelítése:

    1, megközelítés
Korond északi kijáratánál található benzinkútnál indul az utunk, itt hagyhatjuk az autót. Körülbelül 30 méterre a település fele egy keskeny földút vezet ki a domboldalba (1, pont). A földúton egyenesen haladva egy székelykapu jelzi az aragonitszoros bejáratát (2, pont). Nyáron itt 2 lej belépődíjat kell fizetni, de a látvány mindenképpen megéri a kis befektetést, a beszedett pénzt a szoros és környékének a rendbetartására használják. A szorosban található egy kilátó (4, pont) is, innen szép kilátás nyílik a Fiastetői kilátó (GCFite) és a Firtos vára (GCFVAR) ládákkal jelzett csúcsokra is. A szorosban egy geológiai érdekesség is megtalálható, ez egy állandóan pezsgő sósvizű forrás (3, pont). Ezt a forrást mutatja be a Csiga dombi forrás (GG2742) játék is. A szoros megtekintése után a cölöpökkel jelzett úton haladunk tovább, leereszkedünk egy völgybe, átkelünk a kis patakon majd fel a domboldalra, ahol az út a Csigadombi forráshoz (népies nevén Fingó borvíz) vezet (5, pont).

    2, megközelítés
Korond északi kijáratánál található benzinkútnál indul az utunk, itt hagyhatjuk az autót, de akár magasabb aljú autóval egészen a forrásig mehetünk. A benzinkúttól északra egy faházakat készítő telep után út vezet, ami pontosan a forráshoz visz (5, pont).

A beton gyűrűkkel kirakott forrás fedett helyen található. A vízszint attól függ, hogy az adott nap hányan keresték fel a forrást. Hajnalban túlfolyik, egy mozgalmas hétvégi napon meg kb. egy méterrel a talajszint alatt van. A forrás mögötti úton haladunk tovább, ismét átkelünk a kis patakon és egyenesen tovább, az út egy újabb geológiai érdekesség fele vezet (6, pont), egy olyan domboldalhoz, ami sóból van, több sósvizű forrás vizéből csapódott ki, ezen a kis sóoldalon kis teknőszerű források vannak, egy másik forrás vize nagynyomással tőr a felszínre. Ennek az érdekességnek a közelében található a 18x8x5cm méretű láda, az út mellett egy nagyobb kő alá rejtve, kisebb kövek és száraz moha takarásában. Mindenkit megkérek, hogy visszarejtéskor ne készítsen kőrakást, úgy fedje el a dobozt, hogy az aránylag természetesnek hasson.

Korond (románul Corund)
Erdélyi falu a mai Romániában, Hargita megyében. A Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja. Atyha, Kalonda, Pálpataka és Fenyőkút települések tartoznak hozzá.
Korond nagyközség, a Küküllő dombvidék, és a Hargita hegyvonulatnak a nyugati lábánál elterülő fennsík határán, a Firtos hegy aljában, a Korond vize mellett fekszik. Hargita megye közép-nyugati részén terül el.
A szűkebb tájegység neve Sóvidék, amely magába foglalja Korond és Parajd községeket, és Szováta várost.
A nagyközség szomszédai: északon Alsósófalva (Ocna de Jos), és Felsosófalva (Ocna de Sus), délröl Firtosváralja (Firtusu), Pálfalva (Pauleni), és Farkaslaka (Lupeni), keleten Székelyvarság (Varsag), és Oroszhegy (Dealu), nyugaton pedig Atyha (Atia), amely közigazgatásilag Korondhoz tartozik.
A falut nyugatról a Firtos hegy (1063m), és a Kadács mező (852m), északról a Holló-kő (858m), és a Sólyom-kő, keletről a Csillag-hegy (815m), Szolomál (781m), és a Les-hegy (847m), míg délről a Kalonda-tető (825m), Horvásmező (744m), Égettvész (917m),Vápa (865m), Sarok (777m), Fügevár (850m), és Hazanéző (934m) veszik körbe.
A település az északi szélesség 46°28.158', és a keleti hosszúság 25°11.0304' között fekszik, 575-625m tengerszint feletti magasságban.
A távolság Parajdtól 11 km, Farkaslakától 15 km, Szovátától 18 km, Székelyudvarhelytol 28 km, Csíkszeredától, és Marosvásárhelytől mintegy 80 km.

A Szőlőmár forrás ("Fingó" borvíz)
A csiga-dombi sós forrás természetes eredetű, ma is aktív forrás. A víz karbonátos kiválások aljában tör fel, kifolyásánál türkiz-zöld színű karbonátos, vasas, konyhasós üledéket rak le napjainkban is.

Árcsó
Az atyhai eltérő közelében, a Korond és Atyha határára eső Árcsó kínálkozik rövid pihenő helyéül. Neve az "ártalmas só" vagy az "árad a só" szókapcsolatból származik. Ma is érvényes a Nemzeti Társalkodó 1839. évi tudósítása: "a fűvész, kővész és elemész... talál e vidéken sok szellemi élvet". Árcsó látványosságai: a sóskút, a forrásüledékek és a borvízforrások. A Barátok kertje nevű helyen kolostor volt: 1783-ban költöztek ide a minoriták Firtos-hegyi kápolnájukból, mivel a nagy havazás azt odanyomta. A kolostor helyén ma malom van.

Az Árcsói-sóskút (korondi sóskút)
A 13A műút mellett, a Korond vize jobb partján, a "sós ház"-ban fakad. Vizének használatát már Mária Terézia idejében szabályozták. Így régente minden szerdán reggel a korondiak, szombaton az atyhaiak szállították hordókban, szekerekkel szállították a "sócédulákra" kiállított sósvizet falujukba, ahol a mindennapos főzéshez, szalonnához és az állattartásban használták fel. A korondiak só-kereskedelemmel is foglalatoskodtak: a sós vizet cserépfazakakban főzték, párologtatták, majd a megkövesedett "sósonkolyt" a szomszédos falvakban gabonára cserélték.

Borvizes tanösvény
A tanösvény a Borvíz utcától (7, pont) indul, kezdetben a falu között, jó minőségű földúton halad. A falut elhagyva letér egy kisebb ösvény, kezdetét információs tábla jelzi. Néhány méter után találkozunk az első borvízforrással. A tanösvény kijelölt útvonalon folytatódik, elhalad több forrás és egy sószoros mellett is. A tanösvény kétharmadánál található a Cseredombi forrás, ennek közelében van a láda rejtekhelye is. A láda megtalálása után folytatjuk utunkat, megtekinthetjük a Cseredombi aragonit bányát (itt található egy GG játék is), átkelve a műúton a patak mentén eljutunk Árcsóra is (Térép a linkek között).

Aragonit
Az aragonit karbonát ásvány, dimorf alakja a kalcit, vagy mészpát. Kristályai rombos oszlopok sokszor tű alakú halmazok; gyakoriak az összenőtt többszörös ikerkristályok. Az aragonit rostosan, gömbösen, kéreg módjára, és ágas-bogas formában is megtalálható. A színeződéseket elsősorban a vas (Fe) tartalom okozza. A láng hatására kissé megduzzad és apró durva szemekké vagy porrá hullik szét. Kristályait leginkább tömeges kőzetekben, érctelérekben találják.

Hasznos információk

Részletesen Korond-ról
Kerékpáros tanösvény térkép
Borvizes tanösvény térkép
K.O.R.P.A - Korond-Parajd térség Természet-védelmi Gondnoksága
Aragonit a Wikipediában

Felhasznált irodalom:

http://think.transindex.ro/?p=5456
http://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/tur_andorko.pdf