15*10*5 cm-es műanyag láda partoldalban a kék, zöld körtúra mentén.
Ha a falu felől közelítesz a jobb oldalon keress!

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Megközelítés
Baranya megye északkeleti részén, szelíd dombokkal övezett völgyben, ott ahol a Kelet-Mecsek lankái a Geresdi-dombságba simulnak, fekszik Feked, a kis zsákfalu. A 6-os főútról Pécsváradnál, az M6-ról a sombereki lejárónál kell letérni.
Parkolni a templom mellett érdemes.

Feked községbe hívlak benneteket ezzel a rejtéssel, amely hazánkban máshol nem látható egységes utcaképpel mutatja be a német nemzetiségi építészeti örökséget.

A szokásos falusi látnivalókon túl (műemlék templom, patinás keresztek, szép kálvária) Fekeden szinte az egész falu látnivaló. A közúton a faluba érve ugyan még a megszokott utcaképpel találkozik a betérő, azonban ahogy közeledik a központ felé, egyre bővül a látvány is. Mire a templom közelébe ér, feltűnnek a Fő utca díszei, a régi német lakóházak szemet-lelket gyönyörködtető épületei. A falu arculatát meghatározza a 20. század első harmadában épített parasztházak sora. A homlokzatok különleges kiképzéseikkel, az oromzatok festett és vakolt díszeikkel olyanok, mintha mesebeli díszletek lennének. A díszesen faragott és festett keskeny utcai bejárati ajtók ilyen tömegben jellegzetesen fekedi építészeti megoldások. E tornácra nyíló díszes ajtókat színes üvegablakokkal is kiegészítették. Az esztergált faoszlopos tornácok, az eredeti, különleges, kézi kovácsolással készült vaskapuk tovább emelik az összhangot. A műemlék templom 1765-ben épült, 1992-ben felújították. Különlegessége a toronysüveg gazdagon díszített rézborítása. Műemléki védelem alatt áll a copf stílusú szószék is, amely helyi mester keze munkáját dicséri.

Feked múltja és jelene
Nevét Feketh alakban egy Árpád-kori okmányban, majd a 1372-ben kelt irat szerint, a cikádori (bátaszéki) cisztercita apátság birtokai között is említik. Valószínű, hogy a török hódoltság előtt mindvégig lakott település volt. A törökdúlás a települést teljesen megsemmisítette. Az újratelepítés 1702-ben vette kezdetét. A katolikus vallású telepesek a németországi Fulda környékéről érkeztek, magukkal hozva szokásaikat, kultúrájukat, és nem utolsósorban gasztronómiájukat. Innen ered a dél-dunántúli szalámi - Stifolder - elnevezése is: Stift Fuldaer azaz Fulda apátságból való. Alig 200 év alatt felvirágoztatták a falut, a századfordulón közel 900 volt a lélekszám. Szomorú időszak vette kezdetét 1945 után: kitelepítés, elhurcolás jóvátételi munkára, felvidékiek betelepítése.
Mára a 180 főre apadt falunak sajnos fel kellett adnia iskoláját, óvodáját és szinte az összes intézményét, de az önkormányzat, a lakosság, valamint az elszármazottak összefogásának köszönhetően a település fejlődésnek indult. Az itt élők mentalitását tükrözi az a szorgalom és igényesség, amellyel ápolják az építészeti örökségüket. Szép példa erre, hogy az üresen maradt és pusztulásnak indult egykori paplakot modern turistaszállóvá alakították át. Újabban az ország és Európa más tájairól is érkeznek a letelepedni vágyók, akik itt akarják kipihenni a világ zaját.

Fekedről bővebben itt tudtok olvasni.
Köszönet Lázár Gy. Leventének a fotókért.