Kerítésen, ahol lépcsős.
Kb. 450 ml-es négyfülű.
Ha megtaláltad, kérlek, vidd arrébb, ne a rejteknél logolj! Utána pedig gondosan rejtsd vissza oda, ahol találtad (és az remélhetőleg megegyezik azzal, ahol a leírás szerint lennie kell)! Köszönöm.
Kérlek, ne feledd, hogy a rejtők önzetlen munkájáért a ládák gondos visszarejtése és az élménygazdag log a köszönet!
A ládába
Travel Bug helyezhető.
Kérlek, ha megtisztelsz azzal, hogy ide rejtesz vagy innen viszel el egy vándort, ne felejtsd el bejelenteni a www.geocaching.com oldalon!
Megközelítés
Kocsival: a ládához közel három parkolót is találsz. Egyik sem fizetős. A legközelebbit, kb. 70 m-re
N 46° 4,648' E 18° 12,649' 162 m [GCTURB+1parkoló]. Ezt én nem szeretem, mert hétközben nappal általában tele van és a forgalom miatt balesetveszélyesnek érzem a kitolatást. Hétvégén, este jó. Ha lentről (délről) érkezel, mielőtt a ládáig érsz, kb. 100 m-re van egy ennél valamivel nagyobb parkoló
N 46° 4,650' E 18° 12,572' 159 m [GCTURB+2parkoló] de ez még hétvégén is sokszor tele. A legjobb a ládán túlhaladva, vagy fentről (észak felől) érkezve még a látnivaló megpillantása előtt, a ládától, kb. 200 m-re itt megállni:
N 46° 4,712' E 18° 12,696' 164 m [GCTURB+jóparkoló].
Busszal: a főpályaudvarról vagy a belvárosból a 30-as vagy a 37-es busszal a leggyorsabb idejutni (Ifjúság útja és Gyermekkórház megálló). A
menetrendet itt tanulmányozhatod.
Biciklivel 5-10 perc a belváros, de gyalogosan sem több mint 20.
Pécs törökkori emlékei
Pécs belvárosában sétálva nem lepődik meg a felkészült turista, hogy lépten-nyomon az Oszmán Birodalom nyomaira bukkan. Gázi Kászim pasa dzsámija uralja a város főterét - a
GCPEKF vagy a
GCTUKE ládák keresése közben biztosan látod. A GCTUKE multi elhalad Memi pasa fürdőjének a romjai mellett is. A fürdő közelében áll Jakováli Hasszán pasa dzsámija (
GCJaha). Megfigyelhetők a jellegzetes török szamárhátíves ablakok az Ágoston téri templom falán is (
GCATDM), hűsölhetsz az előtte lévő török kútnál vagy szomjadat olthatod egy másiknál, amit a
GCPKT1 láda mutat be.
De azt, hogy a török által lakott város falán kívül, panelházak, sörgyár és kórház közelében is létezik egy jelentős török kori épület, talán még sok pécsi sem tudja. Ezt szeretném most bemutatni.
Idrisz Baba
Idrisz Baba egy 16. századi muszlim veli, azaz szent életű ember volt. Messze földön híres gyógyító és jövendőmondó. Csodatevőnek is tartották. Valószínűleg balkáni születésű és felnőtt korában telepedett le Pécsett. Baráti kapcsolatot ápolt Telli Haszan boszniai pasával.
Nem csak életében keresték fel az enyhülést vagy útmutatást áhítók. 1591-ben bekövetkezett halála után sírja szent hellyé vált, sokan zarándokoltak el hozzá.
A török temető és Idrisz Baba türbéje
A mai Rókus-domb déli lejtőjén, akkor még tisztes távolságban a várostól, a hódoltság idején török temető működött. A török temetőkben a férfiak sírjára turbánnal díszített sírkövet állítottak ha életükben legalább egyszer elzarándokoltak Mekkába. A turbán nagysága a társadalmi előkelőséggel együtt nőtt.
A legmegbecsültebb emberek sírja fölé díszesebb síremléket, ritkábban sírépítményt, türbét emeltek.
A türbe négy- vagy nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett épület. Külső és belső kiképzése változatos. Belsejét általában növényi ornamentika és Korán feliratok díszítik.
Idrisz baba türbéje 6 m átmérőjű, 8,5 m magas, nyolcszögletű, terméskőből rakott épület. Kupolája is kőből készült, amit eredetileg ólom vagy cserép borított. Oldalfalaiban a szamárhátíves ablakok fölé kör alakú felülvilágítókat építettek. Bejárata a Mekkával ellentétes oldalon nyílik. Belépve azonnal szemünkbe ötlik a zöld lepellel borított, Mekka felé fordított szanduka. A szanduka a sír helyét jelölő kőből vagy fából készült építmény. A fej helyét a szandukára állított turbán mutatja. A szanduka nem egy koporsó. A sír a padló szintje alatt van.
A türbe sorsa
A török hódoltság után, 1686-ban a türbét a jezsuiták kapták meg. A türbe körül a pestisesek részére összetákolt barakk-kórház állt. A betegeket a jezsuiták gondozták. 1693-ban a türbét kápolnává alakították és a pestis ellen oltalmazó Szent Rókus és Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelték fel. (Szt. Rókus nevét a Rókus-domb őrzi, a lábánál húzódó utca pedig ma is a Xavér nevet viseli).
A járvány elmúltával az épület a pécsi katonaság puskaporos tornyául szolgált. Az, hogy ez a múlt egy fontos emléke, csak a 20. század elején merült fel. A türbe épületét 1912-1913-ban restaurálták először, ám ekkor nem történt minden építészeti részletre kiterjedő kutatás. 1961-ben teljes körű helyreállítási munkákat végeztek és az ehhez kapcsolódó kutatás során került elő a türbe alatti sziklába vájt sírhely, benne a szentként tisztelt férfi ép csontvázával. Ekkor nyerte vissza eredeti formáját és funkcióját az épület. Berendezése: a szanduka, a hímzett takaró, az imaszőnyeg a török kormány adománya.
Ez a síremlék a Magyarországon megmaradt mindössze két türbe egyike. A másik Gül Baba sírépítménye Budapesten (
GCtork). Mindkettő a törökök zarándokhelye elvileg még napjainkban is.
Látogathatóság
2024-es adatok
április 1. - október 15.: szerda - péntek - szombat - vasárnap
10:00 - 12: 00 és 14:00 - 17:00
Amennyiben más időpontban szeretné megtekinteni a türbét, egyeztessen előzetesen telefonon!
október 16. — március 31.: csak bejelentkezés alapján!
Bejelentkezés: +3620/400-9301
Minden látogatónak örülnek.
Felnőtt jegy: 850 Ft (2023-ban 500 Ft volt)
Nyugdíjas, diák: 500 Ft (tavaly 250 volt)
Családi jegy: 1 700 Ft (2 felnőtt + 1 vagy több gyermek)
Helyi lakos, lakcímkártyával: 500 Ft/fő (tavaly 200 Ft volt)
CSAK KÉSZPÉNZFIZETÉS LEHETSÉGES!
A legfrissebb információkat
itt találod.
