1,2 l-es, henger alakú ládát keress egy odvas fában!
Ha megtaláltad, kérlek, vidd arrébb, ne a rejteknél logolj! Utána pedig gondosan rejtsd vissza oda, ahol találtad (és az remélhetőleg megegyezik azzal, ahol a leírás szerint lennie kell)! Köszönöm.
A ládába
Travel Bug helyezhető.
Kérlek, ha megtisztelsz azzal, hogy ide rejtesz vagy innen viszel el egy vándort, ne felejtsd el bejelenteni a www.geocaching.com oldalon!
Ez a Baranya megyei
Magyar Vándor ládasorozat 13. tagja.
Jelszót tartalmazó kicsi pótláda, csakis ideiglenes használatra, a főláda eltűnése esetére
N 46° 4,652' E 18° 12,611' 171 m [GCTURB+pótláda] a kerítésen. Segítség: gáz van, ha ezt sem találod. Kérlek, jelezd, ha csak a pótjelszóval tudtál logolni!
Megközelítés
Kocsival: a ládához közel három parkolót is találsz. Egyik sem fizetős. A legközelebbit, kb. 70 m-re
N 46° 4,648' E 18° 12,649' 162 m [GCTURB+1parkoló]. Ezt én nem szeretem, mert hétközben nappal általában tele van és a forgalom miatt balesetveszélyesnek érzem a kitolatást. Hétvégén, este jó. Ha lentről (délről) érkezel, mielőtt a ládáig érsz, kb. 100 m-re van egy ennél valamivel nagyobb parkoló
N 46° 4,650' E 18° 12,572' 159 m [GCTURB+2parkoló] de ez még hétvégén is sokszor tele. A legjobb a ládán túlhaladva, vagy fentről (észak felől) érkezve még a látnivaló megpillantása előtt, a ládától, kb. 200 m-re itt megállni:
N 46° 4,712' E 18° 12,696' 164 m [GCTURB+jóparkoló].
Busszal: a főpályaudvarról vagy a belvárosból a 30-as vagy a 37-es busszal a leggyorsabb idejutni (Ifjúság útja és Gyermekkórház megálló). A
menetrendet itt tanulmányozhatod.
Biciklivel 5-10 perc a belváros, de gyalogosan sem több mint 20.
Pécs törökkori emlékei
Pécs belvárosában sétálva nem lepődik meg a felkészült turista, hogy lépten-nyomon az Oszmán Birodalom nyomaira bukkan. Gázi Kászim pasa dzsámija uralja a város főterét - a
GCPEKF vagy a
GCTUKE ládák keresése közben biztosan látod. A GCTUKE multi elhalad Memi pasa fürdőjének a romjai mellett is. A fürdő közelében áll Jakováli Hasszán pasa dzsámija (
GCJaha). Megfigyelhetők a jellegzetes török szamárhátíves ablakok az Ágoston téri templom falán is (
GCATDM), hűsölhetsz az előtte lévő török kútnál vagy szomjadat olthatod egy másiknál, amit a
GCPKT1 láda mutat be.
De azt, hogy a török által lakott város falán kívül, panelházak, sörgyár és kórház közelében is létezik egy jelentős török kori épület, talán még sok pécsi sem tudja. Ezt szeretném most bemutatni.
Idrisz Baba
Idrisz Baba egy 16. századi muszlim veli, azaz szent életű ember volt. Messze földön híres gyógyító és jövendőmondó. Csodatevőnek is tartották. Valószínűleg balkáni születésű és felnőtt korában telepedett le Pécsett. Baráti kapcsolatot ápolt Telli Haszan boszniai pasával.
Nem csak életében keresték fel az enyhülést vagy útmutatást áhítók. 1591-ben bekövetkezett halála után sírja szent hellyé vált, sokan zarándokoltak el hozzá.
A török temető és Idrisz Baba türbéje
A mai Rókus-domb déli lejtőjén, akkor még tisztes távolságban a várostól, a hódoltság idején török temető működött. A török temetőkben a férfiak sírjára turbánnal díszített sírkövet állítottak ha életükben legalább egyszer elzarándokoltak Mekkába. A turbán nagysága a társadalmi előkelőséggel együtt nőtt.
A legmegbecsültebb emberek sírja fölé díszesebb síremléket, ritkábban sírépítményt, türbét emeltek.
A türbe négy- vagy nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett épület. Külső és belső kiképzése változatos. Belsejét általában növényi ornamentika és Korán feliratok díszítik.
Idrisz baba türbéje 6 m átmérőjű, 8,5 m magas, nyolcszögletű, terméskőből rakott épület. Kupolája is kőből készült, amit eredetileg ólom vagy cserép borított. Oldalfalaiban a szamárhátíves ablakok fölé kör alakú felülvilágítókat építettek. Bejárata a Mekkával ellentétes oldalon nyílik. Belépve azonnal szemünkbe ötlik a zöld lepellel borított, Mekka felé fordított szanduka. A szanduka a sír helyét jelölő kőből vagy fából készült építmény. A fej helyét a szandukára állított turbán mutatja. A szanduka nem egy koporsó. A sír a padló szintje alatt van.
A türbe sorsa
A török hódoltság után, 1686-ban a türbét a jezsuiták kapták meg. A türbe körül a pestisesek részére összetákolt barakk-kórház állt. A betegeket a jezsuiták gondozták. 1693-ban a türbét kápolnává alakították és a pestis ellen oltalmazó Szent Rókus és Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelték fel. (Szt. Rókus nevét a Rókus-domb őrzi, a lábánál húzódó utca pedig ma is a Xavér nevet viseli).
A járvány elmúltával az épület a pécsi katonaság puskaporos tornyául szolgált. Az, hogy ez a múlt egy fontos emléke, csak a 20. század elején merült fel. A türbe épületét 1912-1913-ban restaurálták először, ám ekkor nem történt minden építészeti részletre kiterjedő kutatás. 1961-ben teljes körű helyreállítási munkákat végeztek és az ehhez kapcsolódó kutatás során került elő a türbe alatti sziklába vájt sírhely, benne a szentként tisztelt férfi ép csontvázával. Ekkor nyerte vissza eredeti formáját és funkcióját az épület. Berendezése: a szanduka, a hímzett takaró, az imaszőnyeg a török kormány adománya.
Ez a síremlék a Magyarországon megmaradt mindössze két türbe egyike. A másik Gül Baba sírépítménye Budapesten (
GCtork). Mindkettő a törökök zarándokhelye elvileg még napjainkban is.
Látogathatóság
Az épület a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága felügyelete alatt áll. Bár évek óta tervezik a látogathatóvá tételét, ez egyelőre sajnos nem egészen valósult meg. De kis szervezéssel van mód a megtekintésre! Aki be szeretne jutni, az lehetőleg kb. egy héttel előtte egyeztessen a
20/400-9301-es telefonszámon! A pecsidzsami@gmail.com cím is jó lehet, de nem olvassák minden nap az oda érkező leveleket, ezért javasolják inkább a telefonos megkeresést! A türbét akár egy ember számára is kinyitják! A
Jakováli Hasszán pasa dzsámijába szóló belépőjegy ára tartalmazza a türbelátogatást is. Az oldal készítésekor egy felnőtt belépő ára 700 Ft volt. Az aktuális árakról, egyebekről is
itt található információ.
A dzsámi nyitva tartása: április 1- október 31-ig hétfő kivételével minden nap 10:00-18:00-ig. (Jegyvásárlás legkésőbb 17:30-ig). Más időpontokban előzetes bejelentéssel lehetséges a látogatás. Minden látogatónak örülnek.
Ládatörténet:
2014. 12. 26: Az előző két napban többen a láda eltűnését jelezték, így ma vittem egy újat. Nem volt rá szükség. Eredeti láda a helyén.
2016. 03. 06.: Ládaellenőrzés. Láda a helyén, kitűnő állapotban. Pótládika szintén.
2017. 07. 20.: A láda a kertészek áldozatául esett. Ma pótoltam.
2018. 09. 07.: Talán megint a kertészek tűntették el? Pótoltam.
2018. 11. 05.: A beázott pótládát gyógyítottam.
2019. 04. 27.: Ládaellenőrzés. Minden a helyén, rendben. Valószínűleg két normál láda is van kinn, (úgy látszik, a korábbi nem veszett el tavaly szeptemberben) de erre csak utólag jöttem rá, így most maradnak, növelve a megtalálás esélyét.
2020. 08. 13.: A hiányzó ládát pótoltam. A pótládát a helyén találtam.
2021. 02. 05.: A kerítésen futó borostyánt teljesen kiirtották, a láda és a pótláda is rejtek nélkül maradt és további tereprendezés, felújítás várható. Ki kell találnom valami más megoldást, de lehet, jobb, ha megvárom a további változásokat.
2021. 04. 25.: új helyen új láda.
Források:
Szabó Pál Zoltán: A török Pécs. Pécs, 1958.
Gerő Győző: Pécs törökkori emlékei. Pécs, 1962
Wikipédia
Belső felvételek:
Forster Központ Műemlékei
