A ládába TravelBug helyezhető.
A
Börzsönyi-források,
Pilis, Visegrádi-hg. források,
Mátrai-források és
Bükki-források ládasorozat után a Cserhát sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A Cserhátban már van egy pár forrás saját ládával, de még bőven vannak felfedezésre váró kutak és források, amiket érdemes lesz felkeresni. Ezen a
linken a Cserhát Baráti Társaság túramozgalmát képező 21 forrást lehet megtekinteni. Ezt a sorozatot (10 hagyományos és egy bónusz láda) többnyire ezekből válogattam össze. A GCSFZA bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (GCSF01 - GCSF10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a GCSFZA ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.
Megközelítés
Autóval a 3-as úton vagy az M3 autópályán Aszódig, majd a Balassagyarmati úton Iklad, Galgagyörk, Püspökhatvan, Acsa, Galgaguta, Nógrádkövesd és Becske után jobbra fordulunk Szandaváraljáig, ahol a buszforduló mellett lehet az autót lerakni. Parkolni itt érdemes:
N 47° 55,655' E 19° 24,661' [GCSF02+parkolo] Innen a forrás és a láda az országos kék
jelzésen 1500 méter. Tömegközlekedéssel kicsit körülményesebb az utazás, de egy balassagyarmati átszállással, Volán busszal naponta többször megoldható.
A láda
15 cm x 10 cm x 5 cm konyhai doboz a kúttól 25 méterre, a közeli szekérúttól 8 méterre, 1.5m magasan egy vastag dőlt törzsű fán várja, hogy felfedezzétek. Mivel a forrás környéke meredek és kicsit mocsaras, esős, havas vagy jeges időben jó tapadású és vízhatlan bakancs ajánlott.
A szandaváraljai Mária-forrás története
A Szanda-hegy környékén több forrást és ezekkel kapcsolatban lévő búcsúhelyeket is találhatunk. Ezt a szépen gondozott forrást elsősorban a helybeliek ismerik, pedig a sánc tetején végiggyalogolva könnyű megtalálni. A forrásnál látható kereszt valaha a Péter-hegy nyugati platójának szélén álló Péter-kút mellett állt, mely a II. világháború előtt jelentős búcsújáróhelynek számított. A kőbánya a heggyel együtt elpusztította a kutat is, az ott álló keresztet azonban még időben lehozták a hegytetőről és itt a Mária-forrásnál állították fel újra. A faluban élő ötven-, hatvanévesek szülei, nagyszülei idejében ismert búcsújáróhely volt az erdős domboldalban felfakadt forráskörnyék, amit az itt lévő Szűz Mária-képről Képecskének neveztek.
Úgy tíz évvel ezelőtt a szandai hagyományőrzők szorgalmazták, hogy ne merüljön feledésbe a Mária-forrás története. Kezdeményezésükre újult, szépült meg a nevezetes hely, ahol "a hegyről lehozott" fafeszület még mindig ott áll. Az önkormányzat segítségével ülőkék, lépcsők, fakorlátok készültek, a kiszáradóban lévő "kutat" kitisztították, s ma, az eredeti foglalástól kicsit lejjebb lévő kis csövön folyik a vize, aminek sokan gyógyító erőt tulajdonítanak.
A Cserhát földtana
A Cserhát geológiai felépítésében - ellentétben a környezetében emelkedő Mátrával és Börzsönnyel - nem kizárólagosan egyeduralkodóak a vulkáni kőzetek. A térség változatos topográfiája sokféle típusú kőzetet alakított ki. Ezek közül jellemzőek a sekélytengeri üledékek, mint pl. a homokkövek, agyagmárgák és slírek. Kisebb arányban, de jelen vannak az egykori óceánok mélyén lerakódott mészkövek és dolomitok is, valamint az alacsonyabb térszínek fiatalabb korú folyóvízi (fluviális) homokos-kavicsos üledékei. A Cserhát nagy részén ma is ezek a kőzetek az uralkodóak a felszínen.
A Cserhát éghajlata
A nyugati és keleti irányban magasabbra kiemelkedett, egységbe fogó tájkeretet adó középhegységi területek (Börzsöny, Mátra) klímabefolyásoló hatása miatt, a Cserhátvidék éghajlatára alapvetően a hegység elnevezésnek némileg ellentmondó, ám a relatív szinteltérés nyomán jogosnak tartható, de itt tágabb értelmű hegységközi "medencehatás" a jellemző. Ennek nyomán a terület éghajlata általánosan tekintve mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A hőmérsékleti viszonyokat is befolyásoló napsütéses órák száma a sokévi átlagokat figyelembe véve meglehetősen alacsony, 1900 és 1950 óra/év. Ennek megfelelően a évi átlag középhőmérséklet 8-10 C° között változik. A leghidegebb hónapnak számító januári középhőmérséklet nagy átlagban, és ugyancsak a földrajzi fekvéstől függően, - 2 C° és -3° között változik, míg a legmelegebb júliusi középhőmérséklet csak 19 C°. A hegységközi medencehatásból fakadóan a Cserhátvidék közvetlen környezeténél szárazabb terület. Az évi csapadékmennyiség 560 és 620 mm között változik. Északon 600-620 mm/év, míg délen és a Börzsöny hegység keleti lábainál már csak 560-600 mm körül mozog.
A Cserhát vízrajza
Mivel az Északi-középhegység magasabb hegyeitől eltérően a Cserhátban kisebb az éves csapadékmennyiség, a terület vízhálózatának hozama ebből adódóan gyérebb. A hegység területén körülbelül 400 forrás található. Néhányuknak gyógyhatást tulajdonítanak, bár ezt még nem bizonyították. Ezek közül a legjelentősebbek a Szentkút környékén felszínre törő négy forrás: A Szűz Mária-, a Szent István-, a Szent László- és a Szent Imre-forrás. Az itteni szentkutak állítólag már jó néhány ember csodálatos gyógyulását okozták, így ma is sokan látogatják őket. Ugyanakkor a más, magasabb hegységekben talált sok foglalt, kiépített forrástól eltérően, a Cserhát forrásai, kútjai között sok alig ismert, egyszerű és nehezen megtalálható is van. Vízhozamuk szegényes és száraz nyarakon hajlamosak a kiszáradásra.
Mindenkinek jó forrásvadászatot és nógrádi élményeket kíván
emiGrant.
Karbantartás
2022.06.22 A láda új rejteket kapott, a koordináta nem változott. A láda tartalma is fel lett javítva és mivel a régi logfüzet betelt, kapott újat.
Források
WIKI
Földtan
Éghajlat
21 forrás a Cserhátban
Szanda község honlapja
A VÁRAK KASTÉLYOK TEMPLOMOK című folyóirat 2006. októberi száma
Karbantartás
2022.06.22 Ma kihelyeztem egy új rejteket. A koordináták nem változtak, csak a rejtés módja. A láda tartalma is fel lett javítva és mivel a régi logfüzet betelt, kapott újat.
