Röviden
A Liva-malom Budapest egyik utolsó, a pesti oldal egyetlen fennmaradt vízimalma, mely a XV. kerületben, Rákospalotán található. A láda 11x7 cm átmérőjű doboz.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A malom megmentője Merk Péter most ezen a számon éritek el +36203524009 - három percnyire lakik a malomtól. Péternek az élete ez a malom. Péter családi barátunk, geocachereknek bármikor elmeséli személyesen malom történetét. Ne hagyjátok ki, hívjátok bizalommal!
Megközelítés
Ajánlott kiindulópont mind a tömegközelekedéssel érkezőknek, mind az autósoknak a Lidl áruház parkolója. Erről a pontból indulj a parkolóból:
N 47° 33,992' E 19° 7,989' 108 m [GCLIMA+innen indulj]
Itt egy keskeny nyomvonalon kitaposott úton (lásd a 2. fényképen) 120 métert megyünk eddig a pontig:
N 47° 33,933' E 19° 8,086' 108 m [GCLIMA+jobbra fordulás] ahol jobbra fordulunk. Innen már nem lehet eltéveszteni a toronyiránt a malomhoz vezető utat.
Autóval:
Budapest és Dunakeszi, Fót felől a Régi Fóti úton ugyanott van a parkoló letérés. Ez a Lidl áruház parkolója, ahol nyugodtan meg lehet állni.
N 47° 34,013' E 19° 7,963' 108 m [GCLIMA+parkoló]
Tömegközlekedéssel:
BKV: Kossuth utca, lakótelep megálló
5-ös, 231-es, 950A éjszakai busz
N 47° 34,005' E 19° 7,735' 108 m [GCLIMA+BKV]
Innen 450 méternyi kellemes sétára van a geoláda.
A buszmegállótól 130 méterre - a geoláda felé menet - megpillantjuk a
Rákospalotai Szentháromság-templomot (Kistemplom) - Kossuth Lajos utca 55/a.
N 47° 33,986' E 19° 7,823' 108 m [GCLIMA+Szentháromság-templom]
Gyalog:
A Régi Fóti út felöli járdán, majd a Szilas Patak-partjára letérve .
Gyalogos átkelőhely a Régi Fóti úton:
N 47° 33,995' E 19° 7,908' 108 m [GCLIMA+zebra]
Teljesítménytúrázók:
a "15 km a XV. kerületben" elnevezésű túra keretében is meg tudják keresni a geoládát.
A Liva-malom koordinátája
N 47° 33,882' E 19° 7,974' 106 m [GCLIMA+Liva-malom]
A Szilas-patak partján továbbsétálva 750 méterre feltűnik a Nevesincs-tó, mely már Természetvédelmi területen fekszik.
N 47° 33,537' E 19° 8,262' 107 m [GCLIMA+Nevesincs-tó]
'
Liva-malom története
A Liva-malom Budapest egyik utolsó, a pesti oldal egyetlen fennmaradt vízimalma. Az egykori "Öreg-malom" Rákospalota egyik legrégebbi ma is álló épülete 1770-ben épült. Egykor a környék gazdasági életének jelentős épülete volt, és a mellette létesített strandfürdő révén a helyi közösségi élet fontos színtere is.
A palotai uradalom 1770-ben tervezte egy vízimalom felépítését a Füzes-dűlőben, amely valaha egészen a jobbágyportákig kapaszkodott fel a patakparton. Ez még ugyanabban az évben meg is valósult. A vízimalom 15-20 méterre épült a mai medertől, mert akkor még ott párhuzamosan folyt egy másik patak.
1882-ben a község vezetői tárgyalásokat kezdeményeztek Károlyi Sándorral az úgynevezett regálejogok megváltásáról. Ez azt jelentette, hogy egyes "intézmények" bérbeadásának a jogát a földesúr eladja a községnek, amely továbbértékesítve azt bevételre tesz szert. Három évvel később, 1885-ben sikerült megegyezniük két kocsma és az akkor még csak Öreg-malomként ismert vízimalom bérbeadásáról: egyszeri 65 ezer akkori forintért kerültek át ezek a jogok a községhez (számolgattam az akkori keresetek alapján, ez nagyságrendileg 65 millió mai forintnak felel meg, tehát nem lehetett rossz üzlet malmot és kocsmát üzemeltetni).
Az első időkben egy bizonyos Kozma Pál bérli a malmot a községtől. A malom 1890-ben leég és ekkortájt Vida József szerzi meg a tulajdonjogot. A malmot rendbe hozzák majd 1896-tól a vízimalom mostani nevét is adó Liva-család (más források szerint Liwa-család), pontosabban Liva József, majd menye Liva Józsefné üzemeltetik a malmot előbb, mint bérlők aztán, mint tulajdonosok.
A Liva-család 1896-ban tűnt fel Palotán, és előbb bérbe vette, majd megszerezte a vízimalmot Vida Józseftől, az akkori tulajdonostól.
Liva József 1876-ban született Budapesten. Iskoláit Kassán, Aradon, Temesvárott, Triesztben és Pólában végezte. Felsőiskolán gépészeti szakot tanulta, nyolc évig működött a fővárosban és kölünböző helyeken. A XIX. század végén a Ganz gyárban dolgozott, malomipari berendezések - örlőhengerek - felszerelése volt a feladata. Sokat utazott az országban, hogy a Ganztól megrendelt alkatrészeket a helyszínen összeállítsa, a malmokat beüzemelje. A Felvidéken, Erdélyben van több malom, melyek gépeit ő szerelte össze. Értett tehát a malmok működéséhez, noha nem volt molnár. Öccse végig küzdötte a háborút. Kétszer súlyosan megsebesült., ám sokan mint morva származásút ismerik (ezt nem lehet persze kizárni), s közszájon forog egy névvariáns: a Hliva. Egy, a családot jól ismerő szerint azonban a származásukat ilyenformán nem tartották számon, nevüket a Liva formában használták. Liva 1896-ban vette bérbe a malmot, majd még néhány évet utazgatott más malmok összeszerelése ügyén, míg végül 1903-ban megvette a malmot és a hozzá tartozó földet, s letelepedett Rákospalotán. A malmot is ő hozta rendbe, és építette ki olyanná, amilyennek ma láthatnánk. Állítólag 8 méteres faoszlopokat veretett le, hogy a vizenyős talajban ne süllyedjen meg a ház. Őt tehát 1903 óta jegyzik mint önálló molnárt - érzékeltetendő az iparág jelentőségét: ebben az időben több mint tízezer malom volt (Nagy-) Magyarországon. Liva telke a mai Aporháza utcában volt, a patak keresztezte, és felfelé hosszan elnyúlva valahol a Lidl áruház vonalában ért véget. Ezt a telket ma már csak kettéosztva látjuk: az Aporháza utca és a Szilas-patak közti részen egy magánház áll, a malom romjai egy utcával följebb, a névtelen ösvénynek tűnő Pataksor utcában vannak.
A Liva család kitűnő érzékkel, négy módon is felhasználta a patak vizét: fürdő, halastó, vízimalom, illetve jégkocka formájában. A kis patak elsőként Palota 1898-ban létesített egyetlen strandfürdőjének 20 méteres medencéjét táplálta. A vizet a strandról egy duzzasztótérbe vezették, ahol pontyokat tenyésztettek. A duzzasztótérből kifolyó víz a malomkereket hajtotta meg. A víz negyedik felhasználási módja talán a legizgalmasabb: télen a hátsó zsilipen keresztül leengedték a vizet a malomlétrán, s miután megfagyott, kimentek jeget vágni, amit aztán nyáron vendéglősöknek és henteseknek szállítottak.
A közeli Nevesincs tó kicsit feljebb feküdt, mint az alatta csordogáló Szilas-patak. Liva József ezt a szintkülönbséget használta ki: valószínűleg ő volt az, aki a tóból egy másik patak-ágat vágott a malomig (Kis-patak), s a két vízfolyás épp a malom telkén keresztül ért össze. Emiatt a víz szintkülönbségen folyt keresztül, s ennek az esésnek az energiája hajtotta meg a vízimalom kerekét. Liva zsenialitása abban rejlett, hogy több funkciót ötvözött a malommal: a patakból érkező víz egy részét medencén vezette át, s itt nyílt meg a község első nyilvános strandja 1898-ban. A medence 20X25 méter széles volt, s eleinte egy betonfal választotta ketté, hogy külön tudjanak fürdeni a férfiak és a nők. Később a megnövekedett forgalom miatt egybenyitották a medencét, és délelőtt a nők, délután a férfiak fürödhettek. Liva megvásárolta az 1896. évi millenniumi kiállítás néhány pavilonját, és azokat a telkén újra összeállítva nyújtott öltözőket a strandolóknak.
Érdekes, hogy az első időkben nem a falusiak jöttek, hanem a városból kitelepült nyaralók, illetve érkeztek vendégek Pestről is, akik kifejezetten a Liva-strand meglátogatásáért utaztak ki. Alkalmanként cirka száz strandvendég volt itt, akiket a Liva-család szolgált ki. A falusiak számára csak az 1920-as években vált kedveltté ez a hely. A malom és a strand mellett egy harmadik bevételi forrást is teremtett Liva: télen elvermelte a befagyott vízből kivágott jégdarabokat, amiket aztán egész nyáron árult a környék vendéglátósainak, cukrászainak és henteseinek. Ezek a jégvermek körülbelül a mai Lidl-áruház telkén feküdtek. S volt egy negyedik bevételi forrás is: a strandfürdő és a malomkerék között egy külön medencében pontyokat tenyésztettek, s értékesítettek. Érdemes megjegyezni, hogy a patak vize annyira tiszta volt, hogy állítólag pisztrángok éltek benne. Így a vállalkozás tulajdonképpen négy lábon állt: a malomfunkcióból adódó őrlés mellett a strand, a haltenyésztés és a jéggyártás is hozott a konyhára. A fürdő azonban nem volt nyereséges, a malom bevételeiből pótolták ki a kiadások összegeit.
A Liva-malom végnapjai
A Liva-család nagyjából az államosításig, azaz 1952-ig működtette a malmot. A Liva malom sorsát az 1952-es államosítás pecsételte meg, amikor is a Gabona Tröszt leszerelte acél őrlőhengereket a gőzgépház berendezését pedig eladták ócskavasnak. Ekkor elrekesztették a felső patak vizét, s az alapvetően vízre épülő vállalkozás nem működhetett tovább, a strandfürdőt is bezárták (a Kis-patak az 1980-as évek elején szűnt meg végleg: az M3-as autópálya építésekor a patakmedret feltöltötték). Liva József 1953-ban bevezettette az áramot a malomba, és egy elektromos őrlőberendezést vásárolt, hogy legalább egy csekély bevételre tegyen szert. Innen kétféle emlékezet van az intézmény sorsát illetően: Buza Rákospalota-könyve szerint a malom acél őrlőhengereit a Malomipari Tröszt vette magához, Merk Péter, a hely kutatója, és a család ismerője szerint azonban videóval bizonyítható, hogy a malom gépészeti berendezései olyannyira megvoltak, hogy - felújítás után persze - a kilencvenes években újra lehetett volna indítani a vízimalmot, és őrölni tudtak volna benne. 1952 után tehát nagyjából véget is ér a Liva-malom működésének a története. Liva József az '50-es, '60-as évek fordulóján meghalt, unokája, Liva Mária néni maradt az egyetlen lakó. Ő az 1990-es évekig itt élt, vigyázott a malomra. Azonban a házba többször betörtek - úgy, hogy ő is otthon volt -, így Mari néni végül elköltözött. Ezt követően a hajléktalanok, és egy környékbeli kompánia kezdte széthordani a ház értékeit, a tetőt, "hasznosítható" - értsd: a MÉH-telepen bagóért eladható - szerelvényeket, ajtókat, ablakokat és több más mellett a család fotóit, megőrzött régi iratait is. 1995. augusztus 29-én a malmot felgyújtották, ami maradt, leégett. Az épületeket kirabolták, a berendezéseket széthordták és az egészet felgyújtották.
Az 1980-as évek végétől Merk Péter próbálta az illetékesek figyelmét felhívni a tóra és a malomra, és a közeli Nevesincs tó természeti értékeire. Erre azért is szükség volt, mert ez volt Budapest utolsó vízimalma. Önkormányzati bizottsági tagként is igyekezett a malomnak funkciót találni, s ő kereste meg Ráday Mihályt is, hogy ráirányítsa a figyelmet az időközben országos műemléki védettséget kapó Liva-malomra. A figyelemfelhívás azonban elkésett: mire Ráday műsort tudott volna készíteni a malomról, az már leégett. Ezt a szomorú históriát Az unokáink sem fogják látni című tévéműsor műsor 1996. február 25-i 93. adása ismertette.
A Liva-család szinte minden tárgyi emléke (fotók, dokumentumok) megsemmisültek, elvesztek a malomépület kifosztása és felgyújtása következtében. Az 1980-as években készült, a Csokonai Művelődési Központban őrzött dokumentumfilmből maradt ránk ez a rossz minőségű fénykép a családról.
1995-ben Merk Péter - önkormányzati bizottsági tagként - a malom megmentését célzó előterjesztést nyújtott be a képviselő-testületnek. Javaslatát, hogy a malom szolgáljon emlékmúzeumként, pénz hiányára hivatkozva elodázták, az épület megóvásával nem foglalkoztak. Pedig nem ártott volna, hisz az előterjesztés után pár hónappal önkényes házfoglalók szűk 40 fős családja költözött az épületbe, és lassan elhordtak mindent, ami mozdítható: a transzmissziós tengelyektől kezdve a vasakon, örlőhengereken át a tisztító berendezésekig. Az épületet is lebontották, és elüldözték a malom melletti házban lakó Mariska nénit, a molnár, Liva József 90 esztendős lányát. A tulajdonosok távoli rokonok, akik Mariska néni halála után megközelíteni sem merték a malmot, az önkényes házfoglalók miatt. A műemlék megmentéséért az Újpalotaiak Baráti Köre (UBK) nevű civil szervezet szállt harcba.
A Liva-malom napjainkban
Az önkormányzat képviselő-testülete 2015-ben hozott döntést a műemléki védelem alatt álló romos vízimalom ingatlanának és környezetének sorsáról. Az épület felújítása és az ingatlan hasznosítása két lépésben valósul meg. Az első ütemben a romos állapotú, 14x14 méteres, 11 méter gerincmagasságú épület állagmegóvását és helyreállítását végzik el, a második ütem célja a felújított malom kulturális és turisztikai központtá alakítása.
A malomkertet szabadtéri előadások, kézműves foglalkozások és vásárok, helyi tánc- és színjátszó csoportok, zenei együttesek, valamint erdei és alkotótáborok számára szeretnék rendezvénytérként hasznosítani.
A malomépület felújításának első ütemét, az állagmegóvást a Belvárosi Építő-és Szolgáltató Kft. végezte el. A kivitelezés 2019. január 4. napjától 2019. július 4. napjáig tartott. A rekonstrukció kiterjedt a leomlott északi falszakasz és a meglévő falszerkezetek szerkezeti és esztétikai pótlására, javítására, a tető és a héjazat helyreállítására.
Ezen kívül elvégezték a kőkeretek restaurálását, nyílászárók beépítését, a malomárok terének helyreállítását, a homlokzatok vakolását és a csapadékvíz-elvezetés megoldását. Az épületen belülre kőzúzalékos, körülötte kavicsterítéses járófelület került, végül a tereprendezés is elkészült.
A földmunkák során a Budapesti Történeti Múzeum régészeti megfigyelést végzett, ám régészeti lelet nem került elő. Elvégezték az egész terület gyomtalanítását, eltávolították a zöldhulladékot és a tófelszínt is megtisztították.
A rekonstrukció során a régi malomépület környezetét is rendbe teszik, kulturális központot alakítanak ki.
dr. Csernus Gábor
Merk Péter
2020.12.09. 17:50
Szárnyaló Sassal újrarejtettük a ládát. A láda kereshető!
Források
http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/1240?logsall=1
https://bpxv.blog.hu/2013/06/12/liva-malom_rakospalota_vizimalom_liva_jozsef
http://www.kitervezte.hu/epuletek/ipar-mezogazdasag/liva-malom-budapest
https://porolog.blog.hu/2018/05/20/15_km_a_xv_keruletben
Buza Péter: Palotai Tegnapok (Csoo)
Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye Általános Ismertetője és Címtára
Rákospalota Anno képei Facebook-oldal
Ráday Mihály: Új városvédőbeszédek (Tarsoly kiadó, Budapest, 2001 348-349. o.)
Buza Péter: Palotai tegnapok (Csokonai Művelődési Ház Budapest, 1995 163-165. o.)
Szilasmenti históriák 11. (Csokonai Művelődési Ház, Kozák Téri Közösségi Ház)
Merk Péter előadása a Liva malomról és a nevesincs tóról a Csokonai Művelődési Házban 2013. április 26-án
Merk Péter jegyzetei, elbeszélései
