Villamos kapcsoló szekrényben fém doboz (lásd az utolsó fotón) már üres, nincs áram benne.
A ládába TravelBug helyezhető.
Megközelítés
Széll Kálmán térről induló 22-es busz Budakeszi Tiefenweg utcai megállótól, 22A busz Dózsa György téri megállótól gyalogosan Kert utca, Szász utca, Alkony utcákon fel a Múzeumig kb. 2500m
Autóval a Mol benzinkútnál kell bekanyarodni, javasolt parkoló: N 47° 29,978' E 18° 55,579' 265 m [GCFeny+Parkoló], az Angol utcában álljatok meg bárhol. Kérem, hogy senki ne menjen tovább az Alkony utcán! Innen gyalog csak 150 méter a Múzeum.
Történet
Kutyasétáltatás közben találtunk rá Szofival erre a múlt tárgyait bemutató érdekes " Múzeumra ". Kitalálója, felépítője, a gyűjtemény tulajdonosa Szirmai Gábor. Életcéljának tekinti, hogy ezeket a tárgyakat minden érdeklődőnek megmutathassa ingyen, fizetség nélkül.
Aki "tárlatvezetést" is szeretne, az a látogatás előtt időben egyeztessen Szirmai Gáborral a 06-20-995-4460-as telefonszámon.
Pár mondat a múzeumról
Az Ívfény Múzeumnál a poros földúton a gazból előbukkan egy sarokkő: ez már a múzeum határát jelzi a Skót és Alkony utca sarkán.
"- Könnyű ide találni - szokta mondani Szirmai Gábor, ha valakit telefonon irányít - a két utcanév megjegyezhetősége miatt. Az egyik az anyagiakhoz való hozzáállásomat, a másik a szellemi állapotomat jelöli."
A falat, melyre az egész objektum felépült, mindenütt "áttörik" a gyümölcsfák, "hely van hagyva nekik". A borostyán félig kitakarja az egyik feliratot, de félre lehet hajtani még, alatta a múzeum "szíve" egy 100 éves impozáns ívlámpa. A lámpa mellett régi kapcsolótábla márványból, bronzból, rézből. Mindnek megvan a maga története, egyik-másik távolabbi kontinensről érkezett ide. Szirmai Gábor behatóan ismeri a mechanizmusokat, technikákat, hiszen műszaki érdeklődésű ember.
Néhány lépés múlva egy oroszlánfejes vízköpő látható, ami még mindig működik. Sötétkék lábasban gyűlik a víz, esténként ide járnak inni a vaddisznók. A kiállítás utolsó állomása Budapest régi határköve, az épülő fallal, ahova majd a geodéziai műszerek lesznek kitéve.
A régi tárgyak között szinte csak olyanok vannak, amik annak idején ívfénnyel működtek. Többek között diafilmvetítő, hangszóró, ívfénylámpa. A célzásra használt hajóágyúk és partvédelmi lövegek éjjeli üzemét is ívfénnyel biztosították. Az Ívfény Múzeum a még meglevő -ugyanilyen elven működő- világítótornyok dokumentálásával is foglalkozik, régi dokumentációkat gyűjt, valamint a fényadó részek elméletével, újraépítésével is törődik. Régen a fiumei kikötőben kiváltképp sok világítóberendezés működött ívfénnyel. Az egykori erőmű gyönyörű, öntöttvas-díszes épülete még megvan.
Az egykori Nemzeti Színház kovácsoltvas griffmadaras kandeláberei, ablakrácsai, mennyezetszellőzői egyelőre csak bent láthatóak a kertben. Minden tárgyról eredeti fénykép is van, megmutatva, hol volt a helyük az 1965-ben lerombolt színházban.
Szirmai Gábor élvezetes előadásában minden tárgynak története van, mit, honnan hozott és mit, mire cserélt el. Ha valaki be is megy, akkor számítson rá, hogy több órát tölthet ott el, mert bélyeggyűjtemény, régi képeslapok és bőrkötésű könyvek, még háromdimenziósak is, vannak a káoszban.
A ponyvák alatt is találhatsz érdekességeket, roncs orosz katonai teherautót, régi német katonai motort, amivel Szirmai Gábor beutazta a Szaharát.
"Játszó ruhában" menj, mert különben koszos leszel.
Ugyan már sötétben értem ide, de a ládaleírás képeiből, amikben egyszer már belepillantottam, tudtam, hogy a látnivalók egy része a falban van, így valamit fogok látni is. Aztán - totál véletlenül, tényleg - a kezembe akadt a láda is, ami különleges darab. Aztán hallottam, hogy a Bartók rádió operafelvételei szólnak, így továbbmentem - ahol megláttam Szirmai Gábort, aki éppen a valamit rendezkedett/javított (?) a falon. Ekkor már 100%-ig biztos voltam benne, hogy ő az a különleges fazon, akinek néhány cikkét olvastam már a Földgömb magazinban. Ő szólított meg, majd miután érdeklődést mutattam, megindult az előadása a múzeum (és az ő személyes) történetéről, életéről, apjáról, egkori, a Csobánc melletti házáról és az ottani gyűjteménye pusztulásáról, a politikához és a hatalomhou való viszonyáról, az egykori Nemzeti Színházat díszítő kandeláberekről és a színház lebontásának értelmetlenségéről, satöbbi. Csak a hideg és a sötét (na meg az udvariasság, hiszem munkájában zavartam meg) tartott vissza másfél óra után a további ott maradástól, de megállapodtunk, hogy hamarosan újra felkeresem...
Megtaláltam. Sajnos a log füzet betelt! Kicsit beszélgettem a múzeum gazdájával. Van itt érték töményen, de rendszerezni kellene. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.7]
N 47° 29,978' E 18° 55,579' 265 m [GCFeny+Parkoló]
