Hagyományos, 15x10x5 cm méretű ládát keressetek kidőlt fa törzsében. Kérlek fokozottan figyeljetek a visszarejtéskor a megfelelő álcázásra.

Megközelítés

Ajánlott kiindulási pont Tarnalelesz szélén található Leleszi-tó  N 48° 4,745' E 20° 9,711' 279 m [GCTVPK+parkoló], ami a faluból jól járható földúton közelíthető meg. Innen nagyjából 1 kilométeres túrával érhető el a rejtek jelöletlen ösvényen, majd a gerincen haladva. A csúcsra felérve a ládát déli irányba elindulva érhetitek el. A hegy három oldalról kerítéssel határolt, így mindenképp ajánlott a hegygerincre a megadott segédpontról  N 48° 4,872' E 20° 9,618' 240 m [GCTVPK+itt kell letérni] indulni. A kezdeti dzsindzsaharc után a homokkő szurdok jobb oldalán, meredeken indul felfelé egy ösvényféleség . N 48° 4,872' E 20° 9,645' 240 m [GCTVPK+itt fordulj jobbra] Ez egy idő után megszűnik, a csúcsra a ritkás erdőn keresztül lehet feljutni.

Ebből a leírásból is lehet talán érezni, hogy nem a legkönnyebb túra lesz, tapasztalt túrázóknak ajánlom csak a keresést!

Kérlek tiszteljétek a természetet, ne szemeteljetek és ne okozattok kárt a természeti formációkban.

Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet

A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetet 1993 áprilisában hozták létre a Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye határán elhelyezkedő, közel 180 négyzetkilométeres erdőség központi tömbjének, illetve az ott élő életközösségek védelme érdekében. A tájvédelmi körzet négy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei (Arló, Borsodszentgyörgy, Csernely, Domaháza) és hat hevesi település (Bükkszenterzsébet, Hevesaranyos, Istenmezeje, Szentdomonkos, Tarnalelesz, Váraszó) határára terjed ki.

A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet központi tömbje a Mátrától és a Bükktől északra elhelyezkedő, leginkább Heves-Borsodi-dombságként (vagy Óbükk-ként, Kis-Bükként) ismert, de újabban már hegyvidéki jellegét is tükröző nevén, Vajdavár-hegységként említett kistájon fekszik. Felszíne rendkívül tagolt, keskeny gerinceit, éles vízválasztóit járva, meredek oldalain kapaszkodva, igazi hegyvidéken érzi magát az ember. Legalacsonyabb pontja a Tarna völgyében 195 m-en van, míg kilenc, ötszáz métert meghaladó csúcsa közül az 541 m-es Ökör-hegy a legmagasabb. A dombvidéki részen elterülő hevesaranyosi tömb már alacsonyabb, 275-390 m közti, formái szelídebbek. A dombsági környezetben húzódó csernelyi Úszó-völgy 310 m átlagmagasságú. Ez utóbbit a földrajztudósok már az Upponyi-hegységhez sorolják.

Az évi középhőmérséklet 1-2 °C-kal hidegebb az országosnál, a sokéves átlag 8,2-8,7 °C, a nyári félévé 15,5 °C körüli. Az ország hidegrekordjai közül sok a tájvédelmi körzet É-i szélén található Zabarhoz kötődik, míg a keleti oldalon fekvő Borsodnádasd a leghidegebb 300 m alatt fekvő hazai település.

Földtani szempontból a térség fiatalnak tekinthető, geológiai felépítése kevésbé változatos, mint a szomszédjaié. Harmadidőszaki tengerüledék, döntően homokkő, agyag és slír (finom homokos, agyagos, aleuritos összlet) alkotja. Legkiterjedtebb az alsó-miocén kori Pétervásárai Homokkő, amelynek nagyobbik, 400-650 méter vastagságú alsó része - Pétervásárai Formáció - a szürkétől a sárgásbarnáig árnyalt, glaukonitos homokkő. A formáció egy jellegzetessége, hogy a cementáltsága helyről-helyre változik. Az erősebben cementált, keményebb részek jobban ellenállnak a felszíni, ún. külső erők (pl. víz, szél) lepusztító tevékenységének, mint a "puhábbak". A cementáció karbonátos jellegű, ahol a kalcit nevezetű ásvány "tapasztja össze" a homokkövet alkotó (döntően) kvarcásványokat.

A Pes-kő

A hazánkban egyedülálló, homokkőhöz kapcsolódó felszínformák a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet fontos élettelen értékei közé tartoznak, a külső és a mélyből jövő erők hatására olyan sziklaképződmények jöttek létre, amelyek másutt nem találhatók. A Pétervásárai Homokkő és a fiatalabb kőzetek határán, illetve a legnagyobb völgyekben meredek lépcsők alakultak ki, amelyek vonalában impozáns sziklák sorakoznak.

Tarnalelesztől északra, a Leleszi- és a Vermes-völgy találkozásánál emelkedik a 354 m magas Pes-kő. A homokköves kopárokkal tarkított hegy számos földtudományi értéket rejt. Egy ilyen a hegy délkeleti oldalában nyíló Peskő-barlang, amely kiterjedése miatt a környék számos barlangjának egyik legnagyobbika. Ha felértünk a csúcsra és délre indulunk a gernicen, szép kilátásban gyönyörködhetünk. A déli oldalon számos homokkő formációt megfigyelhetünk. Igazán kalandvágyók tovább haladva dél felé, nehezen megközelíthető, meredek terepen érhetik el a Pes-kő igazi földtudományi attrakcióját, egy magányosan álló homokkő gombasziklát.  N 48° 4,696' E 20° 9,992' 280 m [GCTVPK+Pes-kői gombaszikla]

Források
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
www.akovekmeselnek.hu