Megye/ország: Baranya
Elhelyezés időpontja: 2024.05.04 22:00
Megjelenés időpontja: 2024.05.04 22:00
Utolsó lényeges változás: 2024.05.04 22:00
Utolsó változás: 2025.04.12 18:11
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+5V)
Elrejtők: species8472hu
Ládagazda: species8472hu Nehézség / Terep: 3.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 7000 m
Megtalálások száma: 49 + 3 egyéb
Megtalálások gyakorisága: 0.9 megtalálás hetente
Röviden:
Pécs-Vasas bányászati múltjának nevezetesebb állomásain kalauzol végig mindenkit ez a multi láda, mely lényegében egy kb. 7 km hosszú túraútvonal. A kiindulópont - és javasolt végpont is - a vasasi Szent Borbála emlékpark. A túra végéhez közeledve, a multi pontokon begyűjtött koordináta töredékek alapján a végső fizikai láda is megtalálható. A fizikai láda egy 480 ml-es kb. 12 x 8 x 5 cm-es konyhai doboz. A multi pontokon kb. 70 x 35 mm-es fém lapkákat keress.
A virtuális pontok koordinátái az alábbiak, melyeket javasolt a megadott sorrendben egymás után megkeresni:
[GCVBK-1] N46°8,134' E18°19,673' 214 m (Információs tábla)
[GCVBK-2] N46°8,530' E18°19,907' 258 m (Beton kerítésoszlop)
[GCVBK-3] N46°9,147' E18°19,866' 295 m (Fatuskó)
[GCVBK-4] N46°9,577' E18°19,488' 330 m (Mohás kőszikla)
[GCVBK-5] N46°9,029' E18°19,224' 281 m (Fa villanyoszlop)
(Senki ne a kezdő koordinátánál keresse a fizikai ládát, nem ott van!)
A multi pontokon megtalált kódtöredékek 1-1 koordináta számjegynek felelnek meg a láda hosszúsági és széleségi fokának tizedes értékeiből, az alábbi formátumban:
1. multi pont: A: "szám"; F: "szám"
2. multi pont: B: "szám"; G: "szám", és így tovább, mind az 5 ponton, míg végül összeáll az elrejtett láda pontos koordinátája.
A behelyettesítés az alábbi formátumban történik: Szélesség (lat):46° AB.CDE Hosszúság (lon):18° FG.HIJ
(Terepszint 272 mBf)
Kérlek tiszteld meg a ládagazdát és a kessertársakat is, hogy a túrát a megadott útvonalon, hagyományos formában teljesíted, és nem próbálsz autóval, motorral, stb. rövidíteni. Ez nem drive-in láda, rá kell szánni 2-3 órát tisztán. Túracipő, túra ruházat erősen ajánlott, különösen nagyobb esőzések után helyenként sáros, vizes, csúszós is lehet az útvonal.
Aki teheti trackelje is a túrát és tegyen fel a logba egy képernyőképet a teljes körről és a teljesítés szintidejéről. Megköszönöm, azt is ha képekkel és pár sorban leírva beszámolsz az élményeidről is, melyeket a túra során szereztél. Kérek mindenkit, hogy a virtuális pontokon ügyeljen rá, hogy ne hívja fel illetéktelenek figyelmét a pontok elhelyezkedésére, különösen igaz ez a forgalmas kezdő ponton lévő 1-es multipontra. A fizikai láda rejtekhelyén senki ne álljon neki szétpakolni a nagy köveket, egy kb. 20 cm-es kő elvételével a láda hozzáférhető a sziklák alatti üregben, és ugyanezzel a kővel lehet vissza is rejteni. Legyen mindenki óvatos, és körültekintő, hogy mások is még sokáig élvezhessék a keresés élményét.
Jó keresgélést, jó túrázást kívánok mindenkinek!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Bányászok nyomdokán, hol túrám vezet, a láda rejtekéhez az utat keresd. Ahol egykor serény munka folyt, most kesser álma egy multi pont. Minden zugban koordináta vár, a titkos helyre is eljuthatsz már.
Hol a halott bányák hagyatéka, a fekete aranynak már csak maradéka.
Hegyről le, dombra fel, sziklaüreg dobozt rejt.
Aki teheti tömegközlekedést választva, esetleg kerékpárral látogasson el a helyszínre. A településre helyi járatú (Tüke Busz) közlekedik. A 14, 14Y, 102, 102Y és a 104 járatok választhatóak.
Az útvonalat mindenki lehetősége szerint valóban túrázva, kirándulva tegye meg. Az útvonal jellege amúgy se teszi lehetővé a gépjárművel való lejárását, rövidítést.
Az útvonal mentén gyakorta előfordul illegális hulladék lerakás. Ha ilyet tapasztalsz jelentsd be a Hulladekradar, vagy Hulladékvadász oldalakon. Ha teheted vigyél magaddal egy szemeteszsákot, és ha csak pár eldobott szemetet találsz az erdőben, azt túrázás alatt magad is összegyűjtheted. Az összegyűjtött szemét a túra végén a kihelyezett kukákban ott hagyható.
A mecseki szénbányászat kezdete és vége Vasason
Vasas már az Árpád-kor óta, és a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott település volt, a nevének első írásos említése 1292. tájáról származó peres okiratban fordult elő. A település nevének eredete természetesen nem a szénbányászattal áll összefüggésben, hanem korábban vasérc bányászat, és kezdetleges vaskohászat is folyt a településen, ekkor a pécsváradi apátsághoz tartozó uradalmi birtok volt. A feltételezések szerint Vasas a nevét az apátság alapítólevelében "tributarii ferri" néven említett vasasoktól (vasbányászoktól) kaphatta (tributarii ferri - vassal adózó).
Vasas a mecseki szénbányászat bölcsője, mivel írásos feljegyzések alapján is már 1766-ban bányásztak itt szenet, igaz ekkor még csak a könnyen hozzáférhető felszíni szénkibúvások kitermelésével. Hivatalosan az 1782-es évet tekintik a vasasi szénbányászat kezdetének, amikortól két pécsváradi polgár, Decker Fülöp és Hasenhendel Simon kezdte meg az ipari célú szénkitermelést. 1794. és 1829. között önálló uradalmi szénbányászatról beszélhetünk, amit már a Berks Péter vezette bányakormányzóság felügyelt. 1804-ben négy nagyobb és hét kisebb tárót műveltek Vasason. 1808-ban kokszolási kísérletek is folytak.
Az igazi fellendülést a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) megjelenése jelentette, akik 1868-ban vették birtokba a vasasi bányatelket. A társaság a kedvező szén-előfordulásokra alapozott, és korának legújabb technikáját alkalmazó, szakszerű bányászatot alakított ki a településen. 1869-ben mélyítették a Thommen szállító és légaknát (a későbbi Petőfi akna). A kitermelt szén szállítására saját erőből komoly infrastruktúrát építettek ki. Többek között 1893-tól a kitermelt szenet már sodronykötélpálya szállította Rücker-aknára, ahonnan tovább szállították Pécsbánya irányába, majd Pécs-Üszögpusztáról már saját vasútvonalon jutott el a Mohácsi teherkikötőbe, ahol uszályokra rakodták a mecseki feketekőszenet. A szállításon kívül a DGT komoly hangsúlyt fektetett a bányában dolgozók elhelyezésére is, ezért minden bányája közelében bányatelepeket (kolóniákat) építettek ki. A bányatelepeken - köztük a Vasasin is - iskolákat, óvodákat, orvosi rendelőket építettek, hogy dolgozóik minden szociális igényét kielégítsék.
Vasas bánya a II. világháború után közös magyar-szovjet (MESZHART) részvénytársasági keretek közt működött, amíg a magyar állam 1952-ben vissza nem vásárolta a bányatelket. Ezt követően "gőzerővel" megindult a széntermelés a szocialista tervgazdálkodásnak, és a Liász-programnak köszönhetően, melyben Vasasnak komoly szerep jutott. A település ezután fejlődött, bővült, míg a rendszerváltozást követően a hazai szénbányászattal együtt Vasas bánya is elindult a lejtőn.
A több mint kétszáz éves mecseki kőszénbányászat történetének szomorú végkifejlete is elválaszthatatlan a településtől, hiszen itt kezdődött, és itt is fejeződött be a pécsi földalatti szénbányászat. Az utolsó csille szén 1993. szeptember 30-án itt jött fel a mélyből. Ekkor Vasas bányaüzem épületén a szénbányászat jelképének számító keresztbe tett kalapácsos szimbólumot lefelé fordították - ahogy az ma is látható az üzemépület homlokzatán - ezzel jelképesen elbúcsúztatva a mecseki szénbányászatot. Az aknatornyokat elbontották, az aknákat, és a vágatokat eltömedékelték. Ezután voltak még próbálkozások a vasasi széntermelés újraindítására, folytatására, de ez csak külszíni termelésben nyilvánult meg, és csak kis mennyiségben, a lakossági csekély szénigény kielégítésére.
A Vasasi Szent Borbála Egyesület 2007-ben kezdte meg a Bányász Emlékpark tervezését. A park ötletgazdája Ruzsicsics Ferenc egyesületi elnök volt. A park megvalósítása az egyesületi tagok és sok helybéli segítő önkéntesek munkájával valósult meg. 2009. december 6-án adták át a park "járóosztályát", mely a valamikor ezen a helyen álló Wiesner-akna függőleges metszetét tükrözi.
A park ezután folyamatosan bővült, többek között bányaszelvényt bemutató emlékmű, Vasassaurus Carbonis emlékmű, Jó szerencsét kapu, felújított bányamozdony és népes kocsi, szálbon emlékmű, csille körbuktató, és még jó pár a korabeli bányászati technikát bemutató elem került a parkba. Ezzel egy időben a park szomszédságában található valamikori Bányászotthon is felújításra került, mely jelenleg óvodaként üzemel, a felső szinten pedig közösségi eseményeknek helyt adó rendezvényterem került kialakításra. Az óvoda homlokzatán a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) Bányászotthona emléktáblája került elhelyezésre, az óvoda előtti kis parkban további bányász emlékművek is megtalálhatóak.
A Szent Borbála parkban 2015. februárjában avatták fel a magyar bányaipar egyik legnagyobb szerencsétlenségének, az 1986-ban történt, hat magyar és öt lengyel bányász életét követelő vasasi bányaomlás áldozatainak emlékművét. Az emlékmű Bachmann Zoltán Kossuth-díjas építész tervei alapján készült. 2015. végén pedig az 1968-ban felállított Petőfi-aknatorony makett-emlékművével bővült a park. A Parkot hivatalosan 2017. szeptember 2-án avatták fel, Bányásznap alkalmával.
Ezt követően sem állt le a park építése. A lelkes civileknek köszönhetően a korábban Márkus bányáról hozott működőképes, felújított mozdonyt elcserélte a Szent Borbála egyesület egy évjárattal öregebb - azonban nem működő - bányamozdonyra és népes kocsira, továbbá egy teljes bányamentő készletre, és egy csillére, körbuktatóval együtt. Az elcserélt, működőképes vasasi mozdony újra működhet, ugyanis a Veresegyházi medveparkban szállítja jelenleg is a turistákat.
Ez után nem kis fába vágta az egyesület a fejszéjét, elhatározták hogy építenek egy teljes méretű, látogatható bányavágatot, melynek neve Szent Borbála táró lesz. A táró Orosz Ferenc csapatvezető vájár-bányamentő (ötletgazda) tervei és irányításával készült. A Szent Borbála táró átadása 2020. szeptember 9-i bányásznapon volt. A táróban egy kisebb bányászati kiállításnak is helyet adtak, mely bányásznapok alkalmával (jellemzően minden évben szeptember első hétvégéjén) megtekinthető, ill. kisebb csoportoknak előre egyeztetett időpontban az egyesület szintén biztosítja a megtekintés lehetőségét.
A fenti ismertetőkből is látható, hogy a vasasi bányászkodásnak nagy hagyománya van jelenleg is a településen. Ennek eredeti helyszíneit, és jelenlegi emlékeit, maradványait szeretném bemutatni a kedves kesser társaknak. A fő célom az volt, hogy egy körtúra keretében végig kalauzoljam a fontosabb helyszíneken az érdeklődőket, és átfogó képet kapjanak a múltról, és a sok esetben nem túl szívderítő jelenről is. A túra ezáltal egy bányatörténeti visszatekintés is egyben, legalábbis ami a vasasi szénbányászatot illeti.
A túra kiinduló pontja a Szent Borbála park, ahol az 1. multipont is helyet kap. N 46° 8,134' E 18° 19,673' 214 m [GCVBK-1]
Innen a Parcsin utcai sportpálya irányába vezet az út, ahol egykor a nagy múltú Vasas II. Bányász futballcsapat játszotta a rangadókat, még Nemzeti Bajnoksági csoportokban is. Jelenleg a Bányász TC sportegyesület megyei III. osztályú csapata őrzi a labdarúgó hagyományt.
A pálya mellett elhaladva, a Parcsin utca eleje felé veszi az irányt az útvonal, ahol elkezdődik az igazi erdei túra, mely az egykori Búzaberki parkerdőn visz keresztül. A parkerdő korábban a vasasi és környékbeli bányászok rekreációját szolgálta, hangulatosan kialakított pihenő, sütögető helyekkel, erdei sétáló utakkal, és egy bányász emlékművel, melynek ma már csak a romjai láthatóak. Sajnos a parkerdő a Mecseki Szénbányák felszámolásakor a privatizáció áldozatául esett. Az erdészeti úton haladva elérjük a 2. multipontot az erdőben megbúvó vízmű telephely közelében. N 46° 8,530' E 18° 19,907' 258 m [GCVBK-2]
Folytatva az utat felérünk Vasas tetőre ahol az útvonal a régi bányavasút nyomvonalát követi, mely először ló vontatta szerelvényekkel, majd motorizáltan szállította a hirdi homokbányából származó homokot, ill. a későbbiekben a komlói, vasasi és hosszúhetényi szénbányákból és a kövestetői fonolitbányából származó szenet és követ is. Az út mentén a régi bányavasút nyomvonala még helyenként felfedezhető, és akár követhető is (bár legtöbb helyen sűrű bozótos borítja), mivel a zúzott kőből (komlói andezit, és kövestetői fonolit) épített töltés még most is jól elkülönül a környezetétől. Itt találjuk a 3. multipontot mely a régi vasúti töltésen található fatuskón bújik meg egy méretes kő árnyékában. N 46° 9,147' E 18° 19,866' 295 m [GCVBK-3]A fonolitot összeütve, jellegzetes csengő hangot ad (csengő kő), innen tudhatjuk hogy jó helyen járunk.
Tovább haladunk észak felé a "Victoriának" nevezett erdőn keresztül, ami a régi Victoria aknáról kapta a nevét. Az aknának ma már nem találni egyértelmű nyomát, csak korabeli iratokból sejthető a hozzávetőleges elhelyezkedése. A környéke mára már teljesen visszaerdősödött. A közeli hosszúhetényi Hársas telep annak idején szintén a Victoria Részvénytársaság által lett létrehozva a bánya munkásszállásainak biztosítására. Ma már sajnos ez is csak árnyéka valamikori fénykorának.
Észak felé haladva, ahol a zöld kereszt turista út keresztezi az utunkat, menjünk tovább egyenesen a jelöletlen erdészeti úton északi irányba, Petőfi akna felé. Petőfi akna mellett elhaladva, bal kéz felől helyenként a fák között átsejlenek a bányaüzem épületei, és helyenként láthatóak még az akna hátrahagyott tájidegen beton létesítményei, és az egykori szénszállító kötélpálya nyomvonala is. Utunkat folytatva egyszer csak környezetidegen, fura domb emelkedik ki a tájból, mely a régi külszíni fejtés felhagyott meddőhányója. Emellett elhaladva jutunk túraútvonalunk legészakibb pontjához, ahol a 4. multipont vár minket. N 46° 9,577' E 18° 19,488' 330 m [GCVBK-4] Kicsit tovább haladva észak felé (kb. 20-30 m-t) a vállalkozóbb szelleműek fel is mászhatnak a meddőhányó töltésén, és megcsodálhatják a külszíni fejtés bányagödrére nyíló különleges panorámát és/vagy elborzadhatnak az egykori bányászati tevékenység okozta tájseb méretén, mely gondosan el van rejtve az avatatlan szemek elől.
Felhívom a figyelmet, hogy a meddőhányó töltésére mindenki csak saját felelősségére, és nagy körültekintéssel másszon fel, mert kifejezetten balesetveszélyes. Gyerekekkel egyáltalán nem ajánlom. Csapadékos, csúszós időben, vagy viharos, szeles időben senki ne próbálkozzon. Nincs lekerítve, se kitáblázva, de a terület lezárt bányaterület, és jelenleg is rekultivációs munkálatok zajlanak rajta. Munkavégzés közben senki ne lépjen a területre.
Innen visszafordulunk és az utunkat dél felé vesszük, ahol közelebbről is megtekinthetjük a valamikori Vasas Bányaüzem ékkövének, Petőfi aknának a megmaradt létesítményeit. A telephelyet a bányavagyon hasznosító korábban privatizálta, értékesítette, és jelenleg magán kézben van. Több kisebb cég üzemeltet itt telephelyet, így az üzem területére nem lehet belépni, csak a kerítésen kívülről lehet szemlélődni. Tovább haladunk a Petőfi aknai buszforduló felé, mely a helyi járatú busz végállomása (ha valaki nagyon unja a dolgot, és a vége előtt feladná, itt várhat egy buszt, amivel eljuthat Pécsre).
A kitartóbbak folytathatják az utat a zöld kereszt turistautat követve, dél-nyugat felé. Az útvonal a vasasi S és R utcák irányába halad tovább, mely terület korábban a bányaüzem magas beosztású dolgozóinak, az üzemvezetőknek, a bányamérnököknek, vezető vájárok családjainak adott otthont (Flórián telep). A múlt fénye mostanra erősen megtompult, és a környék sajnálatos módon inkább a település szegregátumává alakult. Itt már csatlakozunk a Mecseki Szénbányász Emlékút jelzett ösvényéhez, mely egy rövid szakaszon együtt halad a zöld kereszttel. Ahol az emlékút és a turistaút elágazik egymástól megtalálhatjuk az 5. és egyben utolsó multipontot, mely megadja számunkra végső információt a fizikai láda megtalálásához. N 46° 9,029' E 18° 19,224' 281 m [GCVBK-5]
A túraútvonalunk innen déli irányba folytatódik a bányász emlékutat követve, mely először egy újabb rekultivált meddőhányó mellett vezet el, majd északi irányból visszavezet minket a településre. A megadott helyen az útvonalról letérve, feljuthatunk a meddőhányó tetejére, ahol különleges panoráma fogad minket a tájképet uraló, méltóságteljes három hegyre, Köves tetőre, a Hármas hegyre, és a Zengőre feltekintve. A meddőhányó mára már erősen elbozótosodott, de a jelölt úton gond nélkül megközelíthető. Aki esetleg máshol próbálkozik a tetejére feljutni, annak csúnya dzsungelharc lesz a vége, ezért ezt nem javaslom. A meddőhányó tetején kis tisztás fogad minket, és egy vadászles is található itt, de sajnos ez az utóbbi időben lakattal le van zárva. Ettől függetlenül a talajszintről is szép kilátásban lehet részünk és kis szerencsével talán a fizikai ládát is megtalálhatjuk a környéken.
Végül a településre beérve túránk a Toboz, majd a Bethlen Gábor utcákon halad, és egy kis rövidítéssel az 1965-ben épült Vasasi Általános Iskola mellett halad el. Ezt követően visszaérkezünk a kiindulási pontra, vagy az iskolánál szintén várhatunk egy helyi járatú buszt is. Én kifejezetten javaslom a visszatérést a Szent Borbála emlékparkba, ahol érdemes jobban elidőzni, és alaposabban megnézni a kiállított emlékeket. Gyerekes családok részére a park közelében egy kisebb játszótér is rendelkezésre áll.
A láda első szülinapján a rejtővel közösen jártuk végig a pontokat plusz kitérőket is beiktatva. Nagyon érdekes volt így lesétálni a pontokat. Köszönöm a rejtő munkáját és a lehetőséget.
Nagyon jó és érdekes kirándulást tettünk a rejtő társaságában. Az igényes ládaoldal is sok információt tartalmaz, de Gábor elmesélével a séta során még jobban beleláthattunk az akkori itteni életbe és elvezetett bennünket sok olyan helyre, amiről még a helyiek sem tudnak. Nekem legjobban a meddőhányó tetejéről elénk tárult kilátás tetszett, a külszíni bánya látványával. Nagyon köszönöm Gábornak a szervezést a láda 1. éves szülinapjára, örülök, hogy itt lehettem a kis társasággal, aki eljött, sajnálhatja aki kihagyta ezt a lehetőséget.
A multiláda rejtésének 1. évfordulójára a rejtő egy idegenvezetéssel egybekötött túrát szervezett. Nagyon klassz kis kirándulás volt, gyönyörű napsütésben, de a fujdogáló szellő hatására mégsem nagy melegben rajtoltunk az 1-es ponttól. Tettünk egy-két kitérőt olyan helyekre, amelyek jó kilátással vagy épp érdekes művészettörténeti emlékkel (vagy éppen a vandalizmus mementójával) ismertetett meg bennünket. A túra során sok helytörténeti érdekességet mesélt el nekünk Gábor, aki itt nőtt fel és a mai napig is vasasi illetőségű. Fenn a külszíni fejtésnél nagyon érdekes látvány volt, ahol az alapvetően kőszéntől fekete, sziklákkal teletűzdelt talajt elkezdte visszahódítani a természet és egy picit az épp szünetelő rekultiváció nyomait is láthattuk. Megismerhettük Vasas leszakadó részét és utun során érintettük a teljesen új "negyedet" is, ahol mai, modern családi házak sorakoztak. Érdekes túra volt, Köszönöm szépen. (A belinkelt trackből a láda szellemiségének megfelelően kiszedtem azt a szakaszt, ami jogosulatlan segítséget adna a későbbi keresőknek.)
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Nagyon köszönöm a munkát, amit a rejtésbe fektettél, a felvezető, 1-5 pontokon teljesen pontosan mutatott a koordináta a rejtés helyére, és a leírás is informatív, érthető segítséget ad úgy, hogy közben nem veszik el a keresés élménye sem. Külön köszönet illet az jól kidolgozott ládaoldalért valamint a letölthető és kinyomtatható itinerért.
Már a ládaoldal is felkeltette az érdeklődésemet, mindenképpen teljesíteni akartam a túrát. Sem én, sem a családomban nem volt bányász, viszont 18 évig éltem Komlón a Jószerencsét utcában, öreg bányászok között (az ő emléküket őrzi a Micsák bácsi című novellám). A velük való beszélgetéseken keresztül megéreztem életük szénrögös fájdalmát.
Nagyon jó a túra vonalvezetése, kicsit sajnáltam, hogy ahhoz, hogy út közben is lássak bányászemlékeket, ahhoz már le kellett volna térnem az egyenes útról. Nem akartam, s így biztos szegényebb maradtam néhány élménnyel.
Nem mértem szintidőt, de az első képet 12:45-kor készítettem a Szent Borbála Park bejáratánál, nevezhetjük ezt starthelynek is, a ládát pedig 14:45-kor logoltam a füzetbe, 14:47-kor pedig online, ez kereken két óra. A túra útvonalán végig követtem a rejtő útmutatását, a ládáig semmilyen bozótharcot nem kellett folytatnom.
Innen vissza a starthely mellett álló kocsihoz viszont nem volt egyszerű, ezen a szakaszon megértettem, milyen szúrós bokrokról beszéltek a többiek. Jobban jártam volna, ha nem rövidítek, hanem a ládától visszamegyek a jelzett turistaútra, s azon megyek le a faluba. Most aztán úgy néz ki a bokám, mintha macskákkal hadakoztam volna. A ládától a kocsiig jó 30, vagy inkább 40 perc volt, de azt hiszem, ezzel az idővel sem kell szégyenkeznem.
Köszönöm a rejtést, élmény volt teljesíteni a kihívást!
Megtaláltam! Nem volt túl nehéz :)
Mai napon láda karbantartó túrát tartottunk. A szép kiránduló időben lejártuk a teljes útvonalat a leírásnak megfelelően. Helyenként kis kitérőt is tettünk, így lett 7,72 km a kör. Helyenként pihenőt tartva, nézelődve, fotózgatva 2 óra 17 perc volt.
A szép napos, tavaszi időben különösebb nehézségekbe nem ütköztünk. Csak élveztük a meleget, és az éledező természet szépségeit.
A teljes útvonalat trackeltem, a nyomvonalat fel is töltöm, hogy bárki megtekinthesse a megtett útvonalat. A záró ládához való letérés is jól látszik a tracken, így aki szkeptikus volt, hogy lehet bozótharc nélkül megközelíteni a ládát, az most megnézheti merre kell (ill. kellett volna) menni. Természetesen az utolsó kb. 80-100 m-t nem tartalmazza a track így a láda pontos helye nem olvasható le róla, de onnan már nyilván könnyen elérhető. Természetesen az után sincs szükség bozótharcra :) Ismét meg tudom erősíteni, hogy a javasolt útvonalon haladva a láda a legkisebb nehézség nélkül, mindenféle bozótos, és szúrós bokorban bujkálás nélkül megtalálható.
Más irányból való megközelítés esetén ezt nem tudom garantálni, így ezt nem is javaslom.
A ládát rendben találtuk. Hiánytalanul, sőt valaki még egy plusz kék filctollat is tett bele, pedig eleve van benne toll, és egy ceruza is. Feltöltöttük ajándékokkal is, mert azok elfogytak belőle.
Egy problémát tapasztaltam. A rejtekhely nagy méretű kövei kicsit szét lettek pakolva, az már nem úgy volt ahogy eredetileg volt. Ezt most megigazgattam, kipótoltam. Még egyszer kérek minden keresőt, hogy a nagy köveket ne rakja át. A láda elővételéhez elég csak az oldalt lévő kisebb köveket elmozdítani, és a láda előhúzható a rejtekből.
Mivel a szabályzat megengedi, ezúttal belogoltam a saját ládámat. Lejártuk becsülettel a teljes útvonalat, és karbantartást is végeztünk, így kiérdemeltük. Értékelést nem hagyok, az önző húzás lenne a részemről, de nekem tetszett. :)
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Nagyon profi, precíz a rejtés, informatív a leírás és jó a vonalvezetése. A pontok mindegyike rendben van. Ha a ládát a leírás alapján közelíted meg, akkor gond nélkül oda lehet jutni. Mi vissza sem mentünk a jelölt útra, hanem a bokros részen vezető csapáson símán lejutottunk a településre. Minden rejtő számára követendő példa lehet. [Geoládák v4.5.8]
Sikerült pont az előző napi havazás után felkeresni a pontokat. Sajnos olvadt, így a jártabb részeken jó nagy sár fogadott. Az erdei friss 10 centis havat viszont öröm volt taposni. Ezúton javaslom kivenni a pipát a "havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda" pont elől. A 3. és különösen a 4. pont hóval befedve igen nagy kihívás. Sajnos a mohás kő meghatározás sem sokat segített, rengeteg ilyen volt a helyszínen. Végül hosszas kotorászás után véletlenül lett meg.
A letöltött track alapján mentem, ez teljesen korrekt. Ettől függetlenül hatalmas élmény volt a keresés, s a napi futást is letudtam.
Több nap alatt göngyöltük fel a pontokat. Ahogy az ipari és hadászati emlékek, úgy a bányászat sem a kedvencem, mert minden társul egy rettenetes természetrombolással. Ettől függetlenül fontos látni ezeket a mementókat a történelmünkből. Akit a szeder és kökény eltántorít a záróládánál az a ládaoldalon a fotókat tanulmányozva talál egy sima megközelítést az 5. pont felől. Köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.5.4]
Eső után az utolsó pont megtalálása nagyon sáros, csúszós az elágazóig. Onnantól mindenki figyelmébe ajánlom, hogy csak hosszú ruhába menjen be. Vagy 50x fennakadtam a tüskés bokrokban. Logokat olvasva, nem tudom mások honnan és hogy jutnak könnyedén be?!
Érdekesek a látnivalók, igényesek a rejtések. Nagyon impozáns látvány fentről a bánya látképe. A ládához vezető út, okozott némi bosszúságot, mert a sár miatt kénytelenek voltunk az út szélén menni, ahol viszont a szúrós szeder bokrok jó párszor belénk akadtak. A ládához a letérő ösvényt többszöri próbálkozással kerestük pappcsaláddal és Silvával, ami a térképen is látható, de a kökénybokrok szúróssága visszafordított bennünket. Végül sikerült feljutni a ládához, a lefelé út egy fokkal jobb volt, de nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a helyes út volt-e. A ládával egyvonalban egy érdekes facsonkot láttunk, ami úgy nézett ki, mintha egy bagoly ülne rajta. Köszönet a rejtésért.
Megtaláltam, élveztem a keresést! Két részletben sikerült felgöngyölítenem a multi pontjait. Két hete, egy gyönyörű napsütéses koradélutánon indultam neki a keresésnek. Nagyon élveztem a sétát, nézelődtem, fotóztam. Így úgy alakult, hogy az 5. pontot már sötétben találtam meg. Ennek ellenére még folytattam az utat a megtalált koordináták szerint, de aztán győzött a jobbik eszem és visszafordultam. Visszamentem a Petőfi aknai buszfordulóig és onnan az aszfaltos úton gyalogoltam vissza a Szent Borbála emlékparknál álló autómhoz. Ma, miután megkerestem a GCGM24 (Mecseki Mikulás) és most is szép napsütéses idő volt, úgy döntöttem, megkeresem ennek a multinak a végládáját. A Fenyő utca végén parkoltam, onnan indultam gyalog. Nekem nem sikerült megúsznom a bozótharcot, nem találtam rá a megfelelő letérésre. Egy jónak látszó ösvényen indultam el, de feljebb már belepte a szeder és a kökény. Valószínűleg még tovább kell volna mennem! Köszönöm a rejtést! Jó volt végigjárni! [Geoládák v4.5.2]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
"fok" jel nincs telefonon, kicsit nehézkes volt a koordináta átváltása, hogy a térkép is megértse.
De megtaláltam Baranya legkevesebbszer megtalált ládáját
:) [Geoládák v4.5.2]
Sziasztok!
Aki esetleg a hétvégi jó időben neki vágna a túrának, annak jelzem, hogy 2. és 3. multi pont között az út egy szakaszon nagyon sáros, vizes lett az elmúlt napok esőzései miatt, és hatalmas pocsolyák nehezítik a haladást. Vízálló túracipő melegen ajánlott. Mondjuk ez az őszi-téli időszakra általánosságban is igaz.
Aki nem csak végig rohan az útvonalon, és kicsit a környező erdőkben is elkalandozik, az akár a képeken látható szépségekkel is találkozhat. Aki ismeri és szereti az erdei gombát, annak érdemes készülni rá, hogy a sok víz és a mostani enyhe idő kedvez a gombák növekedésének. Jó kirándulást, túrázást mindenkinek!
1982-83 telén Püspökszentlászlón, az akkor még a kastélyban működő egyházi szociális otthonban voltam fűtő. Ha nem biciklivel mentem be Pécsre, akkor gyakran a vasasi helyi járattal jöttem vissza, és aztán Vasasról gyalog át Hosszúhetényre és fel Szentlászlóra. Szóval régóta ismerem a helyet. (Amúgy meg gyerekkorom óta otthon vagyok a bányákban, mert az összes magyar aknaszállítógépet vagy a nagyapám, vagy apám tervezte. Persze már a sok százból csak egy vagy kettő üzemel, azok is csak az utómunkálatokban. Ez persze külfejtés. De azért futószalag, csillepálya és hasonlók is voltak.)
Eső utáni nagy sár volt. Viszont a település közepén átrontott az úton egy szarvasbika.
N 46° 8,123' E 18° 19,664' 214 m [GCVBK+Parkoló]
N 46° 8,235' E 18° 19,660' 211 m [GCVBK+Vasasi iskola buszmegálló]
N 46° 8,134' E 18° 19,673' 214 m [GCVBK-1]
N 46° 8,147' E 18° 19,678' 212 m [GCVBK+Szent Borbála Emlékpark]
N 46° 8,166' E 18° 19,798' 194 m [GCVBK+Bányász TC sportpálya]
N 46° 8,994' E 18° 20,134' 263 m [GCVBK+Hársas telep]
N 46° 9,359' E 18° 19,958' 297 m [GCVBK+Rét+Pano]
N 46° 9,203' E 18° 19,569' 263 m [GCVBK+Petőfi-akna]
