A ládát térdmagasságban egy kisméretű (nem kell bemászni) tuja-fácska öleli. Az ott dolgozó emberek tudnak róla.
A gravírozott pótjelszó helyét csak a doboz eltűnése esetén hozom nyilvánosságra, és csak a pótlás idejéig lesz látható.
Megközelítés
A kilátó többféleképpen is megközelíthető.
Mivel a tó körül végig van
kerékpárút, így természetesen akár egy biciklitúrával is egybe lehet kötni.
Autóval pl. a kilátóhoz vezető út mellett vannak legközelebb helyek:
N 47° 30,164' E 20° 31,062' 95 m [GCKure+parkoló]
Jó tudni, hogy az egész városban ingyenesen lehet parkolni.
Tömegközlekedéssel pl. a
Menetrendek programjával is meg tudjátok tervezni az utatokat. A buszok a Szent István parkba érkeznek.
A gyaloglást kedvelők kb. 2,5 km sétával érhetik el a Kilátót. Ha inkább utaznátok még, üljetek fel a Kisköre Erőmű felé induló 3433, 3436, vagy a 3561 számú járatok valamelyikére, majd kb. 1 km séta után célbaértek.
A kilátó
A négy épületegyüttesből álló komplexumot egy nádasokkal szegélyezett földnyelvre tervezték. Ez a
Köre Kikötő partjának egy alacsonyabban fekvő részén van, de pont ezért lehet lábasháznak nevezni az ott felépült négy épületet, mert - habár víz nincsen alattuk - cölöplábakat kaptak, hogy egy szintre kerüljenek. A négy épület ölelésében magasodik a kilátó.
Szerkezete fém, ami faborítást kapott úgy, hogy két egymásba fordított hajótestet formázzon. Ez a forma a helyi halászladikokat, illetve néprajzi vonatkozásban a felső-Tiszai Szatmárcseke református temetőjének csónak alakú fejfáit idézi.
Stílszerűen a Tisza-tavat a két csónak orrából, fordított perspektívában, álló helyzetben lehet szemlélni. Elláthatunk a tó szívéig: a Kiskörei Vízlépcsőig
(GCKISK), valamint az élő Tisza és az Abádszalóki- illetve a Sarudi-medence egy résza is elénk tárul a tetejéről. Visszapillantva a kikötő felé láthatjuk a Jászsági főcsatorna
(GCJasz) zsiliprendszerét.
Ahhoz, hogy ez a 800 négyzetméteres épület a nádasban megálljon, az alapozásra 510 köbméter betont süllyesztettek el a föld alatt.
Mivel a lábasház
Natura 2000-es területen épült, így minden elemét környezettudatosan tervezték. Az egész épületegység fűtése levegő-víz hőszivattyúval működik, a fűtés-hűtéshez az elektromos áramot pedig a csarnoképületre szerelt napelemrendszer látja el.
A négy épület az őselemek színeit kapta, és különböző funkciókat tölt be:
- Egyikben a nyaralóhajózás vendégfogadó irodája kapott helyet.
- A másikban vízirendőrséget lehet megtalálni, akikkel a tavon nemcsak ellenőrzés céljából, hanem különböző megelőzési és egyéb programok kapcsán is lehet találkozni.
- A harmadikban büfé,
- A negyedikben mosdók találhatóak.
Kisköre város Heves megye déli részén fekszik, vonattal és autóbusszal egyaránt megközelíthető. A Tisza-tavi régió egyik legnagyobb települése. Első írásos említése
Kure alakban, 1323-ban történt.
Kedvelt üdülőváros, ami nem csoda, hiszen
szabadvízű strandja, a látnivalói, valamint gazdag turisztikai kínálata számos turistát vonz ide a főszezonban.
A város életében döntő változást az 1975-ben átadott
vízlépcső jelentett, amely gyökeresen megváltoztatta nem csak Kisköre, hanem a Közép-Tisza-vidék, az Alföld életét is.
Érdemes megtekinteni az 1777-ben épített
késő barokk templomot és a
Tájházat is. Akit a művészeti alkotások is érdekelnek, figyelmébe ajánlom ezt az oldalt:
Köztérkép - Kisköre
A településtől délre éri el a Tiszát a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő
Csörsz árok nyomvonala.
Nevét egy monda alapján Csörsz avar királyról kapta, aki vizi utat akart építeni szerelméhez, a longobárd Délibábhoz. A valóságban egy római előretolt védműről lehet szó.
Források (amelyekből itt-ott ollóztam a szöveget):
Természetjáró.hu
Kisköre turizmus
Szallas.hu
Octogon magazin
Csodálatos Magyarország
Remélem tetszeni fog ez az újabb rejtésünk, érezzétek jól magatokat!
