Előzmények
 astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.07 12:15:59 (18890) |
|---|
Elnézést kérek, egy mondat vége lemaradt. Szóval egyes taxonok hazai képviselőiről viszonylag teljes képünk van (pld. madarak a madarászok munkájának köszönhetően) mások fajairól sem tudunk szinte semmit, nemhogy az állományadataikat ismernénk és értékelhetnék a régió/világállomány tükrében. Addig is a természetvédelem az ismert fajokat és a tipikus élőhelyeket próbálja megóvni.
A ládászás egyébként tipizálható, de a hatásai attól még különböző adottságú és érzékenységű területeken teljesen különbözőek, csakúgy, mint a geocachingnél e tekintetben egyszerűbb és homogénebb hatású bakancsos természetjárásnak.[ előzmény: (18889) astacus, 2007.01.07 12:11:12] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.07 12:11:12 (18889) |
|---|
A kérdést meg lehetne vizsgálni a következő elméleti feltételek teljesülése esetén:
1. Teljeskörű élővilág-monitoring és élőhely- (táj-) monitoring működik a védett természeti területeken
2. Ezeknek az eredményeit egy dinamikus térinformatikai rendszerbe táplálják az illetékesek
3. A rendszer össze van kötve a geocaching.hu adatbázisával, ami dinamikusan állítja a kereshetőséget
Ebböl az 1. nem áll rendelkezésre, a szakmai keretei sem igazán, pláne nem az emberi erőforrások és a működtetéshez szükséges források. (Bár egyes taxonokat, például a madarakat viszonylag jól feltérképezik a )
A második szintén nem áll rendelkezésre. Technikailag nem lenne bonyolult, de jelenleg rendelkezésre nem álló források kellenének az üzemeltetéséhez, amelyek ha meglennének, ma elvonnák őket.
A harmadik egyértelmű.
Addig is az mutatja a jószándékot és a hatóság erőfeszítéseit, ha időszakosan is engedélyezik ládák keresését. Ez is azt mutatja, hogy tényleg megnézik, hogy adott területen van-e olyan időszak, amikor kisebb a ládászás által megjelenített kockázat, és ezen időszakra kiadnak engedélyeket.[ előzmény: (18882) FeketeBodzák, 2007.01.07 09:00:48] |
|
| FeketeBodzák | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.07 09:00:48 (18882) |
|---|
Persze, hogy nem lehet egy-egy helyszínt kiragadva vizsgálni. Sőt, még azt is el kell fogadni, hogy a helyszínek kapcsán a precedens elv sem érvényesíthető.
A kérdés csupán a következő: Lehet-e a geocachinget, mint tevékenységet általában vizsgálni? Meg lehet-e határozni, hogy hol szabad és hol nem? Ki lehet-e erre alakítani általános szabályokat? Ha igen, akkor nem kell minden ládát külön vizsgálni. Az engedélyezett területeken mehet a játék egyetlen engedély alapján. Nyugta lesz az őrszolgálatoknak, és nem lesz 5-6 hónapos engedélyezési procedúra.
Persze, hogy ez nem lesz így hibátlan. Be fog csúszni egy-egy problémás rejtés, amit észre kell venni, ki kell vizsgálni, adott esetben el kell járni. Itt lehet számítani a jobb érzésű kessertársakra akik idejében észreveszik hibát, az egyesületre ami intézkedik. Így is lehet, hogy lesz évi egy-két láda, ami kárt okoz. De vegyük már észre, hogy ennyi hiba akkor is lesz, ha minden rejtést egyenként kivizsgál valaki.
Elnézve a térképet hatalmas területek vannak a védetteken kívül, és a védett területeken is jókora összefüggő darabok vannak, amiken nincs semmi különös, ami miatt a kesselést tiltani kellene, ha az bizonyos szabályok szerint zajlik. Vannak kis foltok, ahol agyon kell ütni a kessert, ha beteszi a lábát. És vannak vitatható területek, amiket egyszerűen a tiltott zónákhoz kell sorolni, hogy ne legyen velük meló. (aki akar kérjen engedélyt külön, ha kifizetni).
Összegezve: lehetne az egész rejtők kontra NPI-k ügy 60-75 %-át egyszerű térinformatikai problémára redukálni? Ha igen, akkor a maradék 25% akár veszhetne is. Legfeljebb a legszebb helyek egy részéről le kell mondani. És akkor mi van?[ előzmény: (18875) astacus, 2007.01.07 00:46:35] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.07 00:46:35 (18875) |
|---|
Kérlek, ne kérj tőlem statisztikát, nincs a gépemben ilyen, Mindenesetre az idegen területek jelentős részén is ez a jellemző.
A helyszínek kapcsán pedig nem lehet egyet-egyet kiragadni, vizsgálni az összeset érdemben kell. Mindenesetre nem a bemutatóhelyeket és a tanösvényeket kell alapvetően félteni, mert azokat több látogató fogadására alakították ki. (Persze ez is relatív, néhol, például a Hortobágyon a magterületnél több látogatóról van szó és néha azok is vezetővel látogathatók.)[ előzmény: (18861) FeketeBodzák, 2007.01.06 21:21:58] |
|
| FeketeBodzák | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.06 21:21:58 (18861) |
|---|
Teljesen igazad van. Csak két apróságot nem értünk. Az egyik: „A védett területek többségén nincs vadászat.” Ezt most darabszámban, vagy négyzetkilométerben kell érteni? A másik: „nem mindegy hogy hány embert vonzanak a terület attrakciói” Most komolyan gondolod, hogy az ipolytarnóci bemutatóhely látogatottsága szignifikánsan növekedne évi 10-12 kessertől? [ előzmény: (18822) astacus, 2007.01.05 20:48:25] |
|
| astacus | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.05 20:48:25 (18822) |
|---|
Az a baj, hogy ez egy butaság. Egy innen-onnan felkapott információ alapján megfogalmazódott vélekedés kapcsán történő felindulás. Mint a legtöbb egyéb felvetés. Bocsánatot kérek, senkit nem akartam megbántani, de tényleg így felesleges vitázni.
A védett területek többségén nincs vadászat. Az IUCN (Nemzetközi természetvédelmi Unió, ennek többek között kormányok és nemzetközi természetvédelmi szervezetek a tagjai) kategóriarendszerében a nemzeti parkokban tilos a bérvadászat minden formája, a természetvédelmi szervezet végezhet állományszabályozást. A természetvédelmi hatóság jóváhagyásával a vadászati jog megszerezhető és megfelelő feltételek mellett gyakorolható azon védett természeti területeken, ahol ez nem veszélyezteti a védetté nyilvánítást és a védettség fenntartását indokló természeti értékeket. (Látom már a kérdéseket, de ez azért kb 12 szakma területe, hogy ezek minden tudására legyen szükség a kérdések megválaszolásához). Ahogy Barbárka leírta, ezeken a helyeken a vadászatra jogosult tiltás hiányában bérvadásztathat, de ezt is be kell jelentenie a felhatalmazás ellenére.
Tekintettel arra, hogy sokan felhördültek, amikor ez is, az is, meg amaz is hallott a nagyragadozók rémtetteiről, meg arról, hogy mennyien vannak az országban, (többek között) ezért a védelmük nem volt lehetséges, meg sokan nem értették, hogy az a kis út még a felszabdalatlan élőhelyeken kinek árthat, meg látták, hogy a szomszéd hegységben is van olyan, oszt a hegység még mindig áll, meg tudták hogy a kutya is átmegy az úton, oszt a kutya is ragadozó, meg hasonlók, szóval mert ilyen sok jól értesült csaknem szakember volt az országban, így a nagyragadozók kihaltak. Ezért most a növényevők okozzák néhány Rt vezetővel meg a fatolvajokkal versengve a legnagyobb károkat az erdeinkben. (Ezen társaságok közül csak a növényevők nem mutogatnak ujjal a többire. Ránk se fognak.)
Az a baj, hogy tetszőleges számú "érvet" ide lehet írni a természetvédelem túlkapásairól. Sokra lehet is válaszolni. Le lehet írni, hogy az erdei aszfaltutakat részvénytársaságok nem engedik használni, mert félnek a vezetőik a balesetektől és pénzük, szándékuk nincs arra, hogy downhillre biztonságossá tegyék az utakat. Le lehet írni, hogy hatósági személlyel nem vitatkozunk, maximum panaszt teszünk a bíróságon. Le lehet írni, hogy az egyes fűfajok taposásállóságával és a gyepek elsődleges, másodlagos és harmadlagos fűfajainak dominanciaviszonyaival különböző taposási-fedettségi-edafikus és klimatikus viszonyaival 28 ország kutatóintézetei foglalkoznak, bár egy cachertársunk megoldotta a feladatukat egy alábbi hozzászólásában. Le lehet írni, hogy a Gellérthegyen egy endemikus reliktum növény él, ami a világon csak itt fordul elő (nem, nem a hinta és a csúszda alatt és igen, lehet, hogy megpecsételődött már a sorsa, de nem tudom, hogy ennek kell-e örülni, és valóban én sem hiszem, hogy a nagyrészt általam is begyűjtött jelenlegi Gellérthegyi ládák mérnék rá az utolsó csapást). Le lehet írni, hogy az embertömeg a parlagi sas szempontjából kontrollálhatatlanul mozog és egy költési szezonban három ládász möozgása is meghiúsíthatja egy Magyarországon vagy a világon kihalófélben lévő madár költését akkor is, ha nem lép rá és akkor is, ha a verebek ismeretében ez nehezen elhihető.
Ha nem tudunk kellő alázattal közelíteni a (vesztésre álló) természethez, ha nem tudjuk elsajátítani a természetvédelemmel foglalkozó akadémikusok is által követett elővigyázatossági elvet, vagy ha addig vagyunk hajlandóak a természetvédelmi szempontokat betartani, amíg az kényelmes, akkor mindez falrahányt borsó.
(Csuhás felvetését egyébként én sem érzem minden alapot nélkülözőnek a virtuális láda engedélykötelessége kapcsán kijelölt, egész évben szabadon látogatható turistaút mellett, azonban Barbárka észrevétele itt is jogos: egy érzékeny életközösségnek nem mindegy hogy hány embert vonzanak a terület attrakciói, köztük a geoládák. Ha a jog eszközét keresném erre, akkor max. bejelentési kötelezettséget írnék elő, amire különleges esetekben az út látogatását nem tiltó hatóság vagy a szakmai apparátust foglalkoztató NP reagálhatna. Erről érdemes lenne esetleg egyeztetni a hatósággal, bár a rejtőnek nyomon kéne követnie a látogathatóság státuszának alakulását.)[ előzmény: (18815) licuxd, 2007.01.05 11:46:08] |
|
| licuxd | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.05 11:46:08 (18815) |
|---|
Barbárka, valóban nem teljesek az ismereteim erről, de azt hiszem, hogy ha a vadállomány szintentartása a vadászok feladata is, valahogy oda kell jutni a vadásznak, hogy kilőhesse a vadat. Mint látjuk, aki vadászat céljából megy ki akár védett területre is, annak csupán bejelentési kötelezettsége van. Azt hiszem, nem kötik, ha eredményt akarnak, nem is köthetik olyan szabályok, hogy a jelzett utakat nem hagyhatja el. És valakinek fizet, elismerem, nem tudom, ki zsebeli be ezt a hasznot...
Erős ellentmondásban, áll ezzel az a tény, hogy egy jelzett túriastaúton elhelyezett kilátót tuljdonképpen bárki szabadon felkereshet - kivéve, ha azzal a céllal (is) megy, hogy ott egy meglévő feliratot elolvasson, és ezt egy internetes oldalon jelezze.
Minden bizonnyal sokat küszködtök, hogy az egedélyeztetések sínre kerüljenek. De ahogy látom, az egyszerű usereknek nagyon kevés rálátása van erre, (jobbára abban merül ki, hogy higgyétek el, mi mindent megteszünk) és ezért kerül elő ez a téma. Talán ha mégis közreadnátok néha valami részletesebb beszámolót ezekről a tárgyalásokról, akkor nem azt éreznénk, hogy a túlságosan törvénytisztelő, kicsit vaskalapos-hatalommániás moderátorokkal áll szemben a mezei user, hanem igenis próbáltok érvényt szerezni a tagok kívánságainak.[ előzmény: (18808) Barbárka, 2007.01.05 10:25:55] |
|
| Barbárka | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.05 10:25:55 (18808) |
|---|
Linuxd:
A vadászatból semmilyen haszna nincs a nemzeti park hatóságnak, hacsak az nem, hogy ha rendesen vadásztatnak, akkor az állomány nem szaporodik túl (mint a Bükkben és a Gerecsében), és nem rágja tarra a fiatal erdőtelepítéseket, természetes újulatokat és nem tapossa rommá a sziklagyepeket. De anyagi bevétele NINCS a nemzeti parkoknak a vadásztatásból, mert az a területen illetékes vadásztársaságnak jár. A vadászat nem csak sport/passzió/hobbi, hanem munka, területkezelő tevékenység is. A pénzért való vadásztatás csak egy része a vadászati tevékenységnek. Ennél fontosabb a hivatásos vadászok munkája, akik szabályozott mennyiségű kilövéssel korlátozzák az állomány létszámát. Éppen az a baj, amikor nem vadász(tat)nak eleget, mert akkor szétzabálnak/-túrnak mindent az egyéb természetes ellenség híján (nincsenek farkasok...) elszaporodott jószágok. Természetvédelmi szempontból tehát a vadászható fajok vadászata nagyon is szükséges tevékenység.[ előzmény: (18795) licuxd, 2007.01.04 23:23:12] |
|
| licuxd | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.04 23:23:12 (18795) |
|---|
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló többször módosított 30/1997. FM rendelet alapján: - a vadászati engedéllyel rendelkező vadász bérvadászatát - a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával - a jogosultnak kell bejelentenie az érintett vadászterület szerint illetékes vadászati, valamint védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatósághoz.- vadászati engedéllyel rendelkező vadász apróvadra szervezett bérvadászatát - a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával - a jogosultnak be kell jelenteni védett természeti területen kívül is az illetékes nemzeti park igazgatósághoz. - a társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-ig az illetékes vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint - a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan - a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást - legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően - bejelenteni.
(http://www.kvvm.hu/dokumentum.php?content_id=297§ion_id=&bid=1)
Igen, ha vadászni akar valaki, és persze keményen fizet, akkor csupán bejelentési kötelezettsége van. Fel sem merül a probléma, hogy letér a kijelölt ösvényről, stb, stb, tevékenysége nyilvánvalóan természetbarát. Bezzeg egy kilátón elhelyezett virtuális pont, amelynek megközelítéséhez nem kell letérni az ösvényről, minden bizonnyal nagymértékben károsítja a környezetet, ezért mindenáron tiltani kell a renitenst. Gondolom a bobpályák, crosspályák, egyéb üzleti vállalkozások is nagymértékben természetbarát célból jönnek létre, és minden bizonnyal jelentős anyagi forrást is biztosítanak a NP-knek, miközben áldásos környezetkímélő és megóvó tevékenységüket folytatják.
És az is nyilvánvaló, mint valaki itt belinkelt valamit egy pécsi szocológustól, hogy ha valaki virtuális ládát telepít egy kilátóra, az hamarosan megöli az anyját is.[ előzmény: (18786) jalso, 2007.01.04 23:03:24] |
|
| jalso | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.04 23:03:24 (18786) |
|---|
Így igaz. És őket is keményen kiosztja: "Mivel ez a kontrollálatlanul mozgó embertömeg igen komoly zavaró tényező a védett természeti területek állatfajai élete és élőhelyei tekintetében, a növényfajok esetében pedig kifejezetten károsító szereppel bír a taposási és növénygyűjtési közvetlen károk vonatkozásában, továbbá az erózió gyorsításában is kimutathatóan megjelenik, a védett és fokozottan védett területek (és fajok) megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik azok gyalogos látogatásának szabályairól is. Ennek értelmében, az előbbiekben jelzett területek látogatása a kijelölt turistautakon történhet, fokozottan védett természeti területeken az azokról való letérés tilos. "
[ előzmény: (18782) licuxd, 2007.01.04 22:48:22] |
|
| jalso | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.04 22:43:51 (18781) |
|---|
Tulajdonképpen korrekt, amit a BNPI általad belinkelt látogatói szabályzata ír a geocachingről, de én sem értem, miért kell a mi kis játékunkat a "technikai sportok" közé sorolni. Bizonyos eseményeket és személyeket kivéve a geocaching nem sport, és ha a kütyüt, amivel tájékozódunk leszámítjuk, nem technikai (lehetne az az úttörőknél rendszeresített iránytű is). Ha valaki nekem azt mondja, hogy "tehcnikai sport", én rögtön az autó- és motorversenyekre gondolok. Valahogyan ki kellene kedvenc időtöltésünket vetetni ebből a - sok félreértésre okot adó - kategóriából.[ előzmény: (18765) Szab, 2007.01.04 19:44:42] |
|
| Szab | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.04 19:44:42 (18765) |
|---|
Persze ha a természetvédelmi hatóság hoz egy külön szabályt a geocachingre, akkor már azt kell figyelembe venni, de addig szvsz a ládázás alapértelmezés szerint szabadon űzhető, a ládarejtést is beleértve.
Itt pl. írnak valamit a geocachingről is. Mondjuk kicsit fájó az, hogy egy lapon említik a terepmotorozással a két szót, ráadásul mindkettő egyremegy náluk, vagyis tecnikai sport, nem kívánatos...[ előzmény: (18761) Brogan, 2007.01.04 19:30:07] |
|
| Brogan | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.04 19:30:07 (18761) |
|---|
közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.
Egy törvényt nem szokás és nem is szabad kiterjesztően értelmezni. Amikor az egyszeri ládász elmegy cachelni, az nem minősíthető közösségi vagy tömegsporteseménynek, se nem sportversenynek. Nem minősül technikai jellegű sporttevékenységnek sem, mert akkor az is annak minősülne, ha az ember fényképezőgépet visz a kirándulásra (mellesleg sokan GPS nélkül ládáznak). (Világos a többi jogszabályból, hogy technikai sport alatt elsősorban a motoros járművekkel való hancúrozást értik.) Következésképpen nem szükséges engedély a védett természeti területen történő geocachinghez. Persze ha a természetvédelmi hatóság hoz egy külön szabályt a geocachingre, akkor már azt kell figyelembe venni, de addig szvsz a ládázás alapértelmezés szerint szabadon űzhető, a ládarejtést is beleértve.
[ előzmény: (18757) guess.who, 2007.01.04 18:00:12] |
|
| guess.who | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.04 18:00:12 (18757) |
|---|
Az a baj, hogy nagyon hosszú és bonyolult lenne a természetvédelmi problémákat, életközösségeket, növény- és állatfajokat nem túlzottan ismerő átlagembernek elmagyarázni, miért is nem szabad például egy adott területre lépnie. És itt bukik is a dolog, hiszen hiába érvel világosan astacus vagy Bé, mindig lesz valaki, aki figyelmen kívül hagyja a parlagi sas fészkét, a négyzetméterenként másfélmilliós eszmei értéket "viselő" sziklagyepet, hiszen számára, az ő szemszögéből nemigen van ott értékes dolog, csak pár hülye gaz, meg valami vacak madár...
Ha lehet, próbáljatok már elvonatkoztatni attól, hogy a ládászt más természetkárosító barmok természetkárosításának mértékéhez hasonlítjátok, mert ez viszi tévútra az egészet! Lényegtelen, hogy a quados jobban széttiporja-e a gyepet, mivel maga a gyep széttiprása a baj, és azt igyekszik akadályozni a természetvédelem... A quados állatok viszont nem szervezik magukat nyíltan, nincs rendszámuk, nincs nickjük, nincs arcuk, így pedig nehéz számonkérni bármelyiket is, míg a ládászok leinformálhatók, meg van valami közhasznú egyesületük is - talán ezt sem ártana figyelembe venni...
"Mindenki kirandulhat szabadon, de ha az illeto visz magaval egy gps-, akkor az maris kozveszelyes termeszetkarosito, szervezetten technikai sportolo orult?
Nem, ezt már csak igyekeztél (meg még néhányan) belemagyarázni.* ;)
A jogszabály szerint -többek között- a "technikai jellegű sporttevékenység" engedélyköteles**, és mivel a geocaching a honlap és a ládák miatt egyrészt szervezett, másrészt technikai sport is, így a természetvédelmi területeken engedély szükséges hozzá az adott területen illetékes NP igazgatóságától/zöldhatóságtól.
---------
* Sajnos nem egy logból világosan kiolvasható, hogy az illető azért csak odament vagányul a ládához géperejű járművel, netán a világos és egyértelmű "maradj az úton" kérés ellenére átcsörtetett árkon-bokron... Két olyan ládánk is van, ahol jól járható, felmért utat adtunk meg, segédpontokkal - mégis rendszeresen van olyan játékostárs, aki nagy ívben tesz az egészre. Hogy minősítsem ezt szerintetek?
** 1996. évi LIII. tv. 38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
i) közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.[ előzmény: (18754) magpet, 2007.01.04 16:12:13] |
|
| magpet | hozzászólásai | válasz erre | 2007.01.04 16:12:13 (18754) |
|---|
Most paran megint meg fognak kovezni.
En eroteljesen Pupuval ertek egyet. Sajnos vagyok annyira anarchista, hogy nem szivesen borulok terdre egy hulyeseg elott, pusztan azert, mert az adott hulyeseget 'jogszabaly'-nak nevezik. Fokent, ha ez egy nem tul jol sikerult, es sok esetben felreertelmezett jogszabaly. Mindenki kirandulhat szabadon, de ha az illeto visz magaval egy gps-, akkor az maris kozveszelyes termeszetkarosito, szervezetten technikai sportolo orult? Elnezest, ezt en nem tudom elfogadni. Itt is azt latom, mint orszagszerte sok esetben: a hatosag a konnyebb ellenallas fele megy. Pupu kozlekedesi peldajanal maradva: ugye mennyivel egyszerubb a saroktol 5m helyett 4.8m-re allo Wartburgot a tulaj tavolleteben megbilincselni, mint a savok kozott cikazo ('fekezze vazze, mer jovok!') baromallatot kivenni, es bilincsben elvinni kozuti veszelyeztetesert? Kell-e magyaraznom, melyik a veszelyesebb? Esetunkben nyilvan kinos lenne a szemethordokat varni, es eltorni kezuket-labukat. Szinten kellemetlen a harc a motorosokkal/quadosokkal (tisztelet a kivetelnek!), akik boldogan csapjak szet a sziklagyepet. Viszont itt egy hulye egyesulet, amelyik meg a neten is buszken hirdeti, hogy a sok idiota tag es szimpatizans bizony megy gyalog az erdoben! Cseszegessuk ezeket a luzereket!
Meg a jogszabaly-rajongashoz egy par szo: van rossz jogszabaly. Mielott feltetel nelkul hulyet csinalunk magunkbol, gondoljuk at. Egy ostoba pelda: par evtizede Pol Pot kiirtotta fel Kambodzsat. Tobbek kozott kivegeztek a szemuvegeseket, mert az ertelmiseg artalmas. Ott es akkor ez volt a torveny. Akkor aki nem ertett egyet vele, az hibazott, es gonosz torvenyszego? Mosolyognia kellett volna mindenkinek, es boldogan tisztelni a Jogalkotot? Nem hiszem... A mi esetunk azert kicsit enyhebb, de az analogia szerintem stimmel. Par hulye kitalal valamit, rairjak a fedelere, hogy 'Jogszabaly', es mindenkinek kuss.
A vegere hangsulyoznam: vedjuk meg a vedett teruleteket, ez nem vitas. Nem vitatom a NP-ok joszandekat, az ott dolgozok (tobbsegenek) joindulatat sem. Viszont ha minket jogkovetesre szolitanak fel, akkor:
1. legyen egyertelmu a jogszabaly!
2. legyen egyertelmu, hogy mi vedett es nem!
3. nezzuk egy kicsit a dolgok sulyossagat is: 10m3 szemet zsigulirol leszorva vs. nehany termeszetkedvelo ember kirandul. |
|
|
|
