A segédpont beteg.

E geoláda megszületésével egyidejűleg a Szentendrén lévő korábbi telepítésű GCSte láda megszűnt. Az eredeti láda rejtőjével történt utólagos egyeztetés alapján, az új multi a békés (törzs)fejlődés, vagyis ládaváltás egyik példájának tekintendő. (Később azonos név alatt, de jelentősen átalakítva a GCSte újjászületett, és megint kereshető.)

Tudnivalók a jelszó (és a pont) megszerzéséhez:

Szentendre templomait bemutató virtuális pontsor, amelyet a végén egy valódi láda foglal keretbe. A lentebb megadott 7 ponton egy-egy számot és betűt kell begyűjteni. A számokat a N 47° 41,ABC' E 19° 0D,EFG'képletbe kell behelyettesíteni, így kapjuk meg a záróláda koordinátáit. A láda kb. 4 km-es útra van a templomoktól és egy ösvény melletti mélyedés másfél méteres kőfala sarkának tövébe bújt. A teljes jelszót úgy kapjuk meg, hogy a begyűjtött betűket a ládában található jelszórésszel egybeírjuk úgy, hogy az egy értelmes kifejezést alkosson (nagybetűkkel). Ha nem sikerül a helyes sorrendre rájönni, akkor a segédponton, egy KRESZ-táblán található a segítség.

A pontok:
A:  N 47° 39,899' E 19° 4,561' [GCTplm-1] a templom hátulján lévő műemlék tábla 3. sorának 2. számjegyére és 2. sorának 6. betűjére;
B:  N 47° 40,010' E 19° 4,537' [GCTplm-2] a templom északi falában lévő fém dobozfedél 3. sorának 1. számjegyére és 2. sorának 1. betűjére;
C:  N 47° 40,065' E 19° 4,593' [GCTplm-3] a templom nyugati homlokzatán lévő tábla 2. sora első két számjegyének összegére és 5. sorának 2. betűjére;
D:  N 47° 40,085' E 19° 4,535' [GCTplm-4] a templom oldalkapuja előtti villanyoszlop (két egyforma van) alján lévő felirat D betűjének sorszámára és 5. betűjére;
E:  N 47° 40,125' E 19° 4,423' [GCTplm-5] a templom kertkapuja melletti műanyag tábla 2. számjegyére és utolsó betűjére;
F:  N 47° 40,125' E 19° 4,547' [GCTplm-6] a templom kerítése melletti sikátor falán lévő tábla 2. sorának 2. számjegyére és 1. sorának 1. betűjére; végül pedig
G:  N 47° 40,272' E 19° 4,690' [GCTplm-7] a templom kőkerítésén lévő tábla 1. C betűjének sorszámára és 2. sorának 8. betűjére van szükség.

A segédpont (nem kötelező):
 N 47° 40,582' E 19° 3,714' [GCTplm+segédpont] a templomkerítés sarkán álló KRESZ-tábla hátulján megtalálható a begyűjtött hét betű helyes sorrendjére való utalás.

Kiegészítés azoknak, akik nemcsak a GPS-t és a WAP-ot nézik:

Korábbi két ládám (Asztal-kő, Téry út) sikerén felbuzdulva úgy döntöttem, hogy játékba szállok egy olyan területen is, ahol sokkal nehezebb kimagasló értékeléseket begyűjteni - a városi ládák viszontagságos terepén. Remélem, hogy nemcsak a saját tudásomat tettem próbára, hanem sikerül játékostársaimnak megint szép (esetleg ismeretlen) helyeket, épületeket megmutatni, új információkat adni, és legfőképpen jó szórakozást nyújtani.

A helyszín tehát Szentendre, a templomok városa. Nem túlzás ez a kifejezés, hiszen a kisváros szűk belvárosában hét, a keleti egyház sajátos légkörét sugárzó templom magasodik ki a házak közül. A most épülő evangélista és az izbégi templommal együtt pedig összesen kilenc temploma van lakhelyemnek.
A település első temploma -jelenleg a város legrégebbi épülete- a Várdomb tetején álló római katolikus plébániatemplom. A kutatások szerint a város neve ennek a középkori templomnak a korabeli védőszentjétől, Szent András apostoltól származik. A kis városka a török uralom végére lakatlanná vált, házai romba dőltek, temploma beomlott és kiégett. A mai városkép kialakulása a török kiűzése után kezdődött. 1690-ben Nándorfehérvárt (mai Belgrád) a törökök újra elfoglalták, a (Lipót) császárt támogató balkániaknak menekülniük kellett. Szentendrére mintegy 6000 szerb, továbbá kisebb számban más nemzetiségű (görög, dalmát, bosnyák...) telepes érkezett. A különböző vidékekről érkezett menekültek megőrizték összetartozásukat, a mai Szentendre más-más területén telepedtek le. A betelepedés után először ideiglenes jelleggel külön-külön fatemplomot, később ugyanazon a helyen kőtemplomot építettek. Az 1700-as években az újjáépített katolikus templom mellett így emelkedett ki hat új görögkeleti templom. Az egyes templomok neve máig is jelzi azt a vidéket, ahonnan a menekülők érkeztek. Az akkori uralkodótól, I. Lipóttól nyert kiváltságok alapján a görögkeletiek szabadon gyakorolhatták vallásukat Szentendrén a XVIII. században. Ez egyedülálló volt, hiszen abban az időben a szabad vallásgyakorlat csak a katolikus egyházat illette meg.
A görögkeleti egyházi szabályok szerint még a barokk idejében is keletelt szentéllyel épültek a templomok. A szentendrei templomok mindegyikének főhomlokzata ezért nyugatra néz, a szentély pedig keletre. Így aztán tapasztalhatjuk is, hogy egyes templomok elhelyezkedése kevésbé látványos, a főhomlokzat nemegyszer domboldal felé néz (pl.: Pozsarevacska, Preobrazsenszka). A Duna felől nézve látszik a legjobban, hogy a templomok közel azonos irányban állnak (2. kép). A görögkeleti templomok a belső tér funkciók szerinti felosztásában és a berendezésben is követik az ortodox kánont. Legszembetűnőbb jellegzetességük a belső térben a hajót a szentélytől elválasztó képfal, az ikonosztáz. Az ikonosztázon egymás felett több sorban helyezkednek el a faragványokkal gazdagon díszített -apostolokat, szenteket, Szűz Máriát ábrázoló- ikonok. A középen nyíló ajtó vezet a szentélybe. A templomokban a nők és a férfiak külön helyen tartózkodtak, általában egylépcsőnyi szintkülönbséggel el is különültek.

A templomok tételes bemutatásánál délről észak felé haladok. Az egyes pontokat egyben POI-ként is rögzítettem, oda töltöttem föl a templomokról készült külső, belső felvételeket.

A. Pozsarevacska-templom
A Pozsarevácból menekült szerbek építették. 1690-ben fatemplom állt a helyén, majd 1759-63 között készült el a mai is látható kőtemplom. A templom tornya csak további 30 év múlva épült hozzá, a részleteket megfigyelve észrevehetjük az építők ízlésbeli különbségét. A város legdélebbre fekvő temploma az ortodox kánon miatt a Római tábor dombja felé néz. A barokk épületet ráadásul kőfal és magas fák veszik körbe, ezért aztán nehezen fényképezhető. 23 méter magas tornyával a város talán legeldugottabb temploma. A vastag kőkerítés mögött a templomkert régi sírköveket őriz. A szentendrei templomok közül posztbizantikus ikonfalával tűnik ki. Átmenetet képez a korábbi, alacsony és a későbbi, magas ikonosztázok között. Valószínűleg a betelepülők már készen hozták magukkal.
A templom nem látogatható.

B. Csiprovacska-templom (Péter-Pál-templom)
Szentendre legnagyobb temploma eredetileg szintén görögkeleti szerb templomként épült. Nevét a Ciprovacból érkezett menekültek után kapta. Először itt is fatemplom állt, majd 1750-től épült fel a kőtemplom. A szerb lakosság folyamatos hazavándorlása után a XX. században a katolikus egyház tulajdonába került. A templom berendezése egyszerű, a falak fehérek, freskói nincsenek; korábbi értékes felszerelését a hazatelepülők magukkal vitték. Méretei impozánsak: 300 m2 alapterületű, kb. 1000 fő befogadóképességgel, tornya 33 méter magas. Napjainkban is rendszeresen tartanak benne szentmisét. Hétfő kivételével általában 10-16 óra között látogatható, pénteken csak délután.

C. Blagovesztenszka-templom (Görög templom)
Fő-téri elhelyezkedése miatt a város egyik jelképe, s talán a legismertebb is a templomai közül. Építtetői a körülötte elterülő városnegyed görög kereskedői voltak. A korábbi fatemplom helyén 1752-ben épült, rokokó elemekkel gazdagított barokk templom Szentendre egyik legjelentősebb műemléke. Különlegessége az alaprajzilag is íves kő kapukeret, valamint a torony magas harangablakai előtti, szintén íves, apró kőerkélyek. Az oldalbejárat mellett görög feliratú, vörösmárvány síremlék és egy faragott gyertyafülke, a kapu fölött Szent Konstantin és Szent Ilona freskója látható. A templom északi falával összeépített épület a Ferenczy Múzeumnak ad helyet. A belső térben a gazdagon díszített, áttört, boltozatig emelkedő ikonfal, a vörösmárvány oltár és az áldozást előkészítő asztal emelendő ki.
A templomban ma már nem végeznek szertartást, gyakorlatilag inkább múzeumként működik. Hétfő kivételével 10-17 óráig tart nyitva, a belépő 200 Ft.

D. Keresztelő Szent János-plébániatemplom (Vártemplom)
A város legrégebbi és egyben névadó (Szent András tiszteletére felszentelt) műemléke. A mai templom a korábbi -a tatárjárás alatt tönkrement- templom helyére épült 1241-80 között. Az óratorony a XIV. század elején épült hozzá. A török dúlás után az ideérkező római katolikus dalmátok vették használatba. 1751-ben kapta meg mai külső-belső architektúráját, azaz a gótikus arányok és statikus elemek megőrzése mellett barokk formáját. Középkori eredete miatt ez a templom is szentélyével keletre fordul.
A délnyugati támpillér sarkán az 1300-as évekből származó, kőből faragott napóra kapott helyet. A déli oldalon középkori ablakok kőkeretei és freskónyomok láthatók. A belső freskókat szentendrei festők készítették 1933-38 között. Érdemes megfigyelni, hogy a bibliai jeleneteket szentendrei háttér elé festették.
Szerda kivételével általában fél 10 és du. fél 5 között találjuk nyitva.

E. Opovacska-templom (Református templom)
Kisméretű, barokk templom, a legegyszerűbb a szentendreiek közül. Közelében eredetileg szintén fatemplom állt, majd 1746-ban épült meg a kőtemplom. Nevét az Opovácból menekült, a Várdombtól nyugatra letelepült építtetői után kapta. Alacsony, mindössze 18 méter magas tornyával ez a legkisebb a szerb ortodox templomok közül. A főhomlokzaton egy-egy üres szoborfülkét találunk, a görögkeletiek ugyanis vallásuk parancsolata értelmében nem készítenek szobrokat. A református egyház 1913-ban vásárolta meg. Berendezését kicserélték, belseje egyszerű, diszítésmentes. Az 1950-es években tatarozták, akkor kerültek le a homlokzatáról a többi templomnál mindenütt látható kővázák.
A református templomban rendszeresen tartanak istentiszteletet a hívek számára. Nyitva általában csak olyankor van.

F. Saborna-templom (Belgrád-székesegyház)
A Belgrádból érkezett szerb menekültek temploma, 1758-63 között épült fel. Az 1695-ben létrejött Budai Szerb Ortodox Püspökségnek sokáig Szentendre adott otthont, ma is püspöki székesegyházként működik. Rangjához méltóan ennek van a legmagasabb tornya (48 m), és talán az egész épület is a legdíszesebb. Mindenképpen kiemelendők a templom faragott, rokokó díszkapui és a kerítés kovácsoltvas kapui. A templomkert és a templom falában számos sírkövet találunk beépítve. A templom belseje és berendezése is kimagaslóan értékes.
A Szerb Ortodox Múzeummal együtt -hétfő kivételével- 10-18 óráig tart nyitva, 400 Ft-os belépőt kell fizetni. A püspöki székhelyen szombat-, vasár- és ünnepnapokon rendszeresen tartanak (szerb ortodox) istentiszteletet.

G. Preobrazsenszka-templom
A Boszniából menekült szerb tímárok (tabakosok) építették fel a Szamár-hegy lábánál lévő templomukat 1741-46-ban. Helyén -1690-től- először fatemplom állt. Magas fák közt, zárt kőkerítés mögött, a hegy felé fordulva rejtőzködik a látogatók elől. Az utcáról gyönyörű, kora klasszicista stílusú kerítéskapuja és a szentély külső oldalán, kőkeretes fülkében elhelyezett, megfeszített Krisztust ábrázoló freskó tűnik fel a leginkább. A templombelső az egyik legszebb magyar ikonosztázt és a hazai szerb művészet egyéb remekműveit rejti.
Nem látogatható, csak az évente, augusztus 19-én megrendezésre kerülő szerb búcsú idején tart nyitva.

Segédpont: Szent András-plébániatemplom
Izbég a XVIII. század közepéig önálló település volt. Javarészt szerb lakosai 1738-ban építették az eredetileg görögkeleti barokk templomot. A templom 1948-ban került a római katolikus egyház birtokába. Ekkor keleti irányban egy boltszakasszal és két kereszthajóval is kitoldották. A keletelt szentély, a templomkertet körülvevő kőfal és a beltérben látható bizánci stílusú kereszt, alatta támaszkodó padok és a csillárok ma is utalnak szerb ortodox múltjára.
Szentmisék idején található csak nyitva.

A teljességhez hozzátartozik Szentendre kilencedik, legújabb temploma, a  N 47° 39,926' E 19° 4,550' [GCTplm+ráadás templom] ponton található evangélikus templom, amelyet 2004. augusztus 21-én szenteltek fel; valamint a  N 47° 40,119' E 19° 4,585' [GCTplm+zsinagóga] ponton található Szántó emlék- és imaház, a szentendrei zsidó hitközség 1998-ban felszentelt parányi zsinagógája is. Koruknál fogva a multiba nem kerültek bele, de érdemes megtekinteni őket, útba is esnek.

Befejezésül néhány szót az útvonalról és a záróládáról is. Valamennyi pont Szentendre belterületén található. A virtuális pontok elérhetők, a záróláda 200 méteren belül megközelíthető aszfaltúton. A 7 templom körbejárásához kb. 3 km-t kell megtenni. Természetesen ennél jóval többet fog megtenni az, aki élvezetét leli a templomok fényképezésében és keresi a legjobb rálátást, vagy vadászik azokra a helyekre, ahonnan egyszerre a legtöbb torony látszik. A záróláda -most már talán mondhatom- hagyományos Geobébi-féle faláda, 14x8x5 cm belmérettel. Tematikus ládáról lévén szó, ezúttal a templomokkal, vallással kapcsolatos ajándékok vannak benne; kérem, hogy ilyeneket is tegyetek bele. A láda közvetlenül egy ösvény melletti mélyedés 1,5 méteres kőfala sarkának tövében került elrejtésre; felkutatását ezért öltönyben nem javaslom. A helyszín egyébként önállóan is megállná a helyét, mindenesetre úgy gondoltam, hogy rálátással a templomokra kitűnő végpont. (Érdemes távcsövet vinni.)

Mindenkinek nagyon jó városnézést és kellemes szórakozást kívánok!'