Röviden (2022.03.05-én újratelepítve!):
1. pont: Csokonyavisonta Barcs felőli oldalánál lévő temetőben van Nagyatádi Szabó István síremléke. Ettől balra lévő sírok közül Széki Elemér fejfájának név alatti szava a jelszó első része. (
N 46° 3,514' E 17° 26,835' 152 m [GCSOVI-1]) " description="Széki Elemér neve alatti szó">)
2. pont: (
N 46° 6,424' E 17° 26,066' 142 m [GCSOVI-2]) A láda egy fa tövénél, borostyán takarásában. Ládamérete: 16x10x7 cm (műanyag konykai doboz)
A jelszó: a két rész szóköz nélkül végig nagy betűkkel
Megközelítés:
Autóval: Lábod és Barcs felől a 68-as számú úton, illetve Babócsáról.
Budapestről az M7-esen, 67-es úton Kaposváron keresztül.
Biciklivel: Csokonyavisontán a vasutat a rendszerváltás előtt felszámolták, így a biciklisták Barcsig vagy Nagyatádig tudnak vonattal menni. Aki Nagyatádon száll le (hosszabbik út), annak a belvároson keresztül kell elérnie a 68-as utat, majd jobbra lefordulva Lábod, Görgeteg, Csokonyavisonta útvonalon tovább menni (23 km a multi2-ig, majd további 5 km a multi 1-ig). Másik lehetőség, ha Barcson leszállva a 68-as úton (rövidebbik út) mész Csokonyavisontáig (lásd. Autósleírás). A menetrendről a www.elvira.hu oldalon olvashatsz.
Csokonyavisonta
Csokonyavisonta a különleges hangulatú Belső-Somogy települése. A táj szinte ellentéte korunk rohanó, zajos világának. Mindenfelé sok az erdő, védett területein pedig az őstölgyes és az ősborókás. A déli vidék patakjai, völgyeikben sok halas-tavat hátrahagyva, a kis Rinyába folynak, s vele együtt jutnak el a tekintélyes Drávába. Csokonyavisonta történetének nagy eseménye volt, amikor 1943-ban olajkutatás során 73 oC-os víz tört fel a mélyből. E vízről hamarosan kiderült, hogy gyógyító hatása van. Barokk stílusban épült a XVIII. század derekán a római katolikus templom, ill. a néhány évtizeddel később klasszicista stílusban elkészült református templom. A település jeles szülöttei Xantus János, akinek emlékét a szülőháza falán elhelyezett emléktábla őrzi és Nagyatádi Szabó István, akinek szülőházában berendezett emlékkiállítás látható.
(forrás: www.csokonya.hu)
A Fürdő
Minősítése szerint kiválóan alkalmas a mozgásszervi bántalmak és elfajulásos gerincbántalmak gyógyításában. Kedvező eredménnyel alkalmazzák idült nőgyógyászati bántalmak és gyulladásos betegségek gyógyításánál is. A fürdőnek napozásra és játékra kiválóan alkalmas szabad terei vannak, lombos fái és virágai pedig árnyat és kellemes környezetet adnak.
Gyógyszolgáltatások: szakorvosi rendelés, gyógymasszázs, vízalatti vízsugármasszázs, szénsavas fürdő, elsősegélynyújtás, szauna. A két gyermekmedence vízhőfoka 26-32 oC, vízmélységük 30-100 cm. A 2-2 fedett, ill. nyitott gyógyvizes medencék 35-37 oC-os gyógyvízzel üzemelnek. Az egyedi kialakítású "élménymedencé"-ben vízalatti vízsugármasszázs, pezsgőfürdő, ill. vízgomba található. Az óriáscsúszda használata ingyenes.
Nagyatádi Szabó István
(Erdőcsokonya, 1863. szept. 17. - Erdőcsokonya, 1924. nov. 1.)
Politikus, miniszter. 1908-tól országgyűlési, majd 1920-tól ngy.-i képviselő. 1918 - 19-ben az Országos Kisgazdapárt elnöke. Az 1918. októberének utolsó napjaiban alakuló Hadik-kormányban vállalta a földművelésügyi miniszteri tárcát. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom győzelme után a Berinkey-kormányban a földreform ügyeivel megbízott tárcanélküli, majd népgazdasági miniszter 1919. január 11-től, ill. február 8-tól. A Tanácsköztársaság bukása után 1919. augusztus 15-től augusztus 27-ig a Friedrich-kormány földművelésügyi minisztere. 1919. szeptembere és novembere között többször kilátásba helyezte az ellenzéki Liberális Blokkhoz való csatlakozást, míg végül Horthy nyomására a Sokorópátkai Szabó-féle Kisgazdapárttal egyesült s a Keresztény Blokk tagja lett. 1919. nov. 25-től 1920. aug. 15-ig közélelmezési, 1920. aug. 15-től 1921. dec. 3-ig, 1922. jún. 16-tól 1924. okt. 14-ig földművelésügyi miniszter, 1920. dec. 16-tól 1921. jún. 29-ig kisgazdaügyi tárcanélküli miniszter is a Huszár-, a Simonyi- Semadam-, a Teleki- és a Bethlen-kormányban. Fokozatosan lemondott a párt 1909-ben, majd 1918. nov.-ben megfogalmazott demokratikus agrárprogramjáról. Nevéhez fűződik az 1920. XXXVI. tc., amely a földbirtok "helyesebb" megoszlását tűzte ki célul, de a reform összes fő kérdéseit homályban hagyta, s így csupán kerettörvény volt. 1922 elején Bethlen miniszterelnök és volt munkapárti politikusok beléptek a Kisgazdapártba, s a párt vezetése a kezükbe került. 1924. októberében titkára, majd Eskütt Lajos panamáiban való részvétel gyanúja miatt lemondásra kényszerült, s nem sokkal ezután hirtelen meghalt.
(forrás: http://www.mek.oszk.hu)
Xantus János
(Csokonya, 1825. okt. 5. - Budapest, 1894. dec. 13.)
Néprajzkutató, az MTA l. tagja (1859). Jogi tanulmányait követően 1847-ben ügyvédi vizsgát tett. 1848-ban előbb nemzetőr, majd honvéd, 1849 februárjában Érsekújvárnál elfogták mint hadnagyot és Königgrätz várába zárták. A szabadságharc bukása után osztrák ezredbe sorozták. Elbocsátása után Prágában magyar emigránsokkal lépett kapcsolatba, mire újra besorozták. 1850-ben Anglián át az USA-ba szökött. Indiana állam területén topográfiai felméréseket végezve (1853 Texas; 1855 Kansas; 1857 D-Kalifornia) állat- és növénytani anyagot gyűjtött a Smithsonian Institution számára; az intézet segítségével az MNM is kapott tőle anyagot. 1858 - 1861 közt az USA tengerészeti mérnökkarának kapitányaként meteorológiai megfigyeléseket végzett a Csendes-óceánon. 1861 végén hazatért Magyarországra, de a politikai körülmények miatt 1862-ben újra visszautazott. Előbb a washingtoni tengerészeti minisztérium titkára, majd mexikói konzul lett. 1864-ben végleg hazajött. Részt vállalt a pesti állatkert létrehozásában, amelynek megnyitásától (1866) igazgatója volt. 1868-ban a kormány megbízásából DK-ázsiai expedícióra indult. Gyűjteménye lett a Néprajzi Múzeum alapja. 1872-től az MNM Néprajzi Osztályának őre, 1873-tól igazgatója volt. - F. m. Xantus János levelei Éjszakamerikából (Pest, 1858); Utazás Kalifornia déli részeiben (Pest, 1860); A közoktatási miniszter megbízásából 1869 - 70-ben Keletázsiában...gyűjtött...népismereti tárgyak leíró sorozata (Pest, 1871); Vezető a Magyar Nemzeti Múzeum népismereti gyűjteményében (Bp., 1874); Néhány hét Ceylon szigetén (Bp., 1877); Úti emlékek Singapore és vidékéről (Győr, 1879); Borneo szigetén (Győr, 1879). - Irod. György Aladár: X. J. (Földr. Közl., 1894); Mocsáry Sándor: Emlékbeszéd X. J. I. tagról (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1899); Miller Madden, Henry: X. Hungarian naturalist in the pioneer West (Palo Alto, 1949); Sándor István: X. J. (Acta Ethnographica, 1953. 3. sz.); Allodiatoris Irma: X. J. (Bp., 1955); Sándor István: X. J. amerikai néprajzi tanulmányai (Néprajzi Ért. 1957); Könnyű László: John X. Hungarian geographer in America (Köln, 1965).
(forrás: : http://www.mek.oszk.hu)
Egyéb:
Csokonyavisontán van néhány látnivaló. Nem akartuk ezeket "kötelezővé" tenni, éppen ezért a két multipontot is igyekeztünk úgy meghatározni, hogy végig kelljen menni a falun. Így mindenki maga döntheti el, hogy mit néz meg az ajánlott helyek közül:
Kossuth-szobor:
N 46° 3,956' E 17° 26,679' 152 m [GCSOVI+szob1]
I. világháborús emlék:
N 46° 3,981' E 17° 26,675' 152 m [GCSOVI+emlékhely]
Nagyatádi-szobor:
N 46° 3,992' E 17° 26,671' 152 m [GCSOVI+szob2]
Nagyatádi-emlékház:
N 46° 4,101' E 17° 26,674' 152 m [GCSOVI+emlékház]
Xantus János szülőháza:
N 46° 4,431' E 17° 26,649' 152 m [GCSOVI+xj_szulohaz]
Széchenyi-szobor:
N 46° 4,378' E 17° 26,644' 151 m [GCSOVI+szob3]
Katolikus templom (műemlék):
N 46° 4,357' E 17° 26,659' 151 m [GCSOVI+templom]
Kastély:
N 46° 4,360' E 17° 26,639' 152 m [GCSOVI+kastély]
Magyarország legnagyobb tulipánfája:
N 46° 4,359' E 17° 26,600' 153 m [GCSOVI+tulipánfa]
Események:
2005. VIII. 27.: Ládakarbantartás, a ládánál minden rendben
2006. IV. 16. A régi láda eltűnt, az új láda néhány száz méterrel távolabb lett elrejtve.
2009. 05. 22-én láda felújítás, logbook csere, ajándék feltöltés.
2013.08.18.: A láda újra lett telepítve a korábbi rejtek közelében tapasztalható állapotok miatt.
2022.03.05-én a láda át- és újratelepítve
2023.05.22-én örökbe fogadva.