Első ládánk kihelyezését egybekötöttük egy nagycsaládi kétnapos együttléttel. Ennek során a kétkedőket is meggyőztük arról, hogy a geocaching egy nagyszerű program kicsiknek-nagyoknak egyaránt.
Helyszínéül a kis Vas megyei falucskát, Rátótot szemeltük ki. Biztosan mindenki hallotta már e falucska nevét, ha máshogy nem, hát a meséből : A rátóti csikótojás...
A láda eredetileg hagyományos volt, később viharos ládatörténelmet élt át, jelenleg virtuális!!!
A park bejárata mellett álló információs tábla teteje alá kukkantva találsz egy kis lapocskát a két szóból álló jelszóval.

Megközelítés:
Rátót Körmend és Szentgotthárd között a 8. számú főúton helyezkedik el. Ha gépkocsival Körmend felől érkezel, közvetlenül a felüljáró után kell balra kanyarodni a faluba, majd egyenesen tovább, s a vasúti sínek után, még a falu közigazgatási határain belül tábla jelzi az Aradi-ligetet, a láda helyét.
Vasútállomásán személyvonatok állnak meg sűrűn és autóbusszal is jöhetsz. A falucska annyira kicsi, hogy elégnek tartjuk a láda koordinátáit megadni a tájékozódáshoz. Meg fogod találni...

Leírás:
A láda emléket kíván állítani Deák Ferencnek, a "haza bölcsének" és a 13 aradi vértanúnak messze Aradtól, messze az ismert emlékhelyektől.

A faluban máig elevenen élő hagyomány szerint az 1860-as években Deák Ferenc gyakran vendégeskedett Rátóton, a Széll-kastélyban. Széll Kálmán (1843-1915) a kiegyezés utáni időszak miniszterelnöke, pénzügyminiszter, az MTA tagja, jogtudós volt. Vas vármegyei földbirtokosként több kastély tulajdonosa, a család birtokában volt a máig jó állapotú rátóti épület is. Felesége Vörösmarty Mihály leánya, Ilona volt, akinek gyámságát a nagybeteg költő halálos ágyán Deák Ferencre bízta. Széll apja és Deák egyébként barátok voltak. Innen tehát az ismeretség. Deák Ferenc az elbukott szabadságharc után is sokat tartózkodott a rátóti Széll-kastélyban, ápolta a barátságot. (Rossz nyelvek szerint Széll Kálmán gyors politikai karrierjét tehetségén kívül ennek a barátságnak is köszönhette...)

Az 1860-as években állítólag Deák Ferenc ültette az aradi vértanúk emlékére azt a 13 hatalmas tölgyfát, melynek bemutatása ládánk célja. Mára e fák közül legtöbbnek csak a csonkja látható, de pótlásukat megkezdték. A fiatal facsemeték az eredeti tölgyek makkjából sarjadtak. Az egészséges fák szerepelnek Pósfai György: Dendrománia című könyvében is. Alattuk egy-egy síremlék őrzi a kivégzettek nevét. A parkban látható Deák-mellszobor Nagy András gyulafirátóti faszobrászművész alkotása (2000).

Érdemes megnézni a faluban a Széll-kastélyt és a 2007.06.02-án felavatott és megszentelt Trianon-emlékművet is.

Reméljük, a láda megtalálása jó kirándulás lesz, egy kis történelmi leckével.

Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!

Ládatörténelem:

2008.03.15-e körül valaki elvitte a ládát, csak a logbookot hagyta a rejtekben. 03.28-án új ládát helyeztünk ki a régi helyre, reménykedve, hogy hosszú életű lesz.

2008.05.03:
Sajnos, a láda másodszor is eltűnt rövid idő alatt, ráadásul az utolsó megtalálóknak kutyatámadás is kijutott. Ez utóbbit kivédeni nem tudjuk, de a ládát fájó szívvel virtuálissá alakítjuk rövid időn belül, addig is beteg, türelmet kérünk.

2008.06.26:
Csuhás bejegyzésén fellelkesülve újra kereshetővé tesszük szeretett ládikónkat. Talán egy darabig még bírja hagyományosként.
Köszönjük a koordinátákat!

2009.04.03:
Sajnos a ládikót sorozatos támadás érte, ezért mikroládává alakítottuk és új rejteket kerestünk neki.

2010.05.18:
A mikroláda mellett pótjelszóról is gondoskodtunk az újabb eltűnések miatt. Szaboist kessertárs segítségét köszönjük!

2012.04.29-én "florásítottuk a ládát, egyúttal új helyet is kerestünk a filmesdoboznak, ami állandóan eltűnik...
Ha csak pótjelszóval tudsz belogolni, és játszol a Florával, akkor nézz a tető alá is!

2018.04.11:
A ládát korábban rejtő puszpángbokrot kivágták, biztonságos helyet hagyományos ládarejtéshez nem találtunk a közelben. Korábban évekig próbálkoztunk ezzel, végül feladtuk, virtuálissá alakítottuk.