A gátszakadás helyét jelző emléktáblánál NY-i irányba lemászva a töltésről és egy kicsit D-re haladva egy bokorcsoport szélén keresd a ládát. A láda mérete kb. 16x16x6 cm.
Első ládámmal egy történelmileg nevezetes helyre invitálom a kedves kesser-kollégákat: egy, az 1879-es nagy árvízzel kapcsolatos helyet szeretnék megmutatni, nevezetesen a petresi gátszakadás helyét. A pontot egy emléktábla jelzi, koordinátái N 46° 26,060' E 20° 11,046' 85 m [GCPTRS+emlek]. Itt szakadt át a Tisza gátja 1879. március 5-én. Az ár egy héttel később, 1879. március 12-én éjjel tört be Szegedre, elpusztítva Magyarország akkor második legnagyobb - 70000 fős - városát. Az épületek akkoriban főleg vályogból készültek, így nem meglepő, hogy a 6000 házból alig 260 maradt meg. A vasúti töltés, a vár, az állomás és a magasabb középületek (a felsővárosi minorita kolostor, a piarista gimnázium, a Szent György téri iskola, a kálvária, az árva ház) szigetként emelkedtek ki. Az itt maradt lakosok közül aki csak tehette, ezekbe menekült. Sokan a háztetőkön vagy fákon kerestek menedéket, várva a szabadítókat. A mentés gyakorlatilag március 19-ig folyt.
Az árvíz egyik legfőbb sajátossága az volt, hogy igen lassan húzódott vissza. Ezért a városban valóságos "velencei" élet folyt, csónakokon közlekedtek. Hamarosan deszkákból úszó járdákat készítettek, és az emberek így már könnyebben mozogtak. Április folyamán szádpalló fallal erősítették meg a vasúti töltést, ezzel Szegedet elzárták a víz elől. A városban rekedt óriási mennyiségű áradatot nagyteljesítményű gőzszivattyúkkal kezdték átemelni. Júniustól több mint 120 ilyen gép dolgozott és augusztus végéig mintegy 33 millió köbméter vizet szivattyúztak ki. (Helyenként 4 méter magasan állt a víz.) A természetes párolgással együtt ez lehetővé tette a város kiszárítását. De az újjáépítés csak 1880 tavaszán indulhatott meg.
A szegedi nagy árvízről és az újjáépítésről itt olvashatsz. Illetve akit érdekel a téma, és még nem járta végig, annak feltétlenül javaslom a Nagyárvízi nagy séta (GCNANS) multit.
Megközelítés:
1, Biciklis hardcore kessereknek a PETRES - 79 kerékpáros teljesítménytúra útvonalát javaslom, a táv kb. 78 km. (Ez nagy vonalakban úgy néz ki, hogy Szegeden rá a töltésre, és azon végig az emléktábláig. Majd aszfalton vissza.)
2, Kényelmesebb és/vagy rohanósabb túrázóknak: A Sándorfalva-Ópusztaszer közötti útról az N 46° 26,364' E 20° 6,375' 84 m [GCPTRS+docra] ponton kell letérni Dóc irányába, végig a jelzést követve. Dócon belül balforduló az N 46° 26,283' E 20° 8,219' 85 m [GCPTRS+balra] ponton. A betonútról az N 46° 27,023' E 20° 9,371' 85 m [GCPTRS+jobbra] ponton térj le jobbra. Innentől földesút vezet a ládáig, száraz időben normál építésű járművel is jól járható, esős időben viszont 4x4 előnyben. Javasolt parkolóhely az információs tábla mellett ( N 46° 26,619' E 20° 11,514' 85 m [GCPTRS+info]). Innen gyalog a töltésen, kb. 1300 m. (A töltésen gépjárművel (max. 3500 kg) közlekedni csak ún. gátonjárási engedély birtokában szabad, mely beszerzéséről a vízügyi igazgatóságoknál (pl. ATIKÖZIVIG) lehet tájékozódni. Kérnék szépen mindenkit, hogy ennek hiányában kizárólag gyalog vagy kerékpárral induljatok a ládáért!)
Egyéb látnivaló a környéken: a "Hét nővér"-nek nevezett, 880 cm törzskörméretű fehér nyárfa, melynek koordinátája N 46° 26,614' E 20° 11,476' 82 m [GCPTRS+nyarfa]. (A koordinátákért köszönet Zsoltinak) Ő hívta fel a figyelmet arra, hogy a fába évszámok vannak bevésve, amik a fákkal nőnek és egyre magasabbra kerülnek. A legrégebbi 1940-es.
A fának 1935-ben egy repülőgép ütközött és aztán lezuhant. Az egyik pilóta meghalt. Az ő emlékére állították a szántóföldön az emlékművet. Az emlékműről a márványlap leesett és összetört, amint a képen látható. N 46° 26,401' E 20° 11,227' 85 m [GCPTRS+emlek]
Illetve rengeteg őz, nyúl, fácán (és még sok egyéb jószág) rohangál/repül a környéken, a természetbarátok nagy örömére. :)
Kellemes (láda!)vadászatot! :)
Állapot: kereshető
Értékelés:
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület?
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni?
+
különleges látványosság, helyszín?
-
speciális koordináta-érték vagy magasság?
+
vízpart, tó/folyó, forrás van-e a környéken?
-
település belterületén van a láda?
-
van-e a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület?
+
nyugodtan ajánlanád-e télen, hóban is (megtalálható-e)?
+
ajánlanád-e a környéket nyáron a legnagyobb kánikulában is?
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van-e a láda (a környékhez képest)?
-
megközelíthető-e járművel néhány száz méteren belül?
+
a javasolt kiindulóponttól elérhető-e fél órán belül?
-
babakocsit toló család induljon-e a láda keresésére?
+
kisgyermekkel, nagyszülőkkel is elérhető helyen van?
-
igénybe veszi-e a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos)?
-
a láda megszerzéséhez kell-e sziklát mászni (gyerek a nyakban kizárt)?
+
sötétben ajánlanád a láda felkeresését?
-
van-e a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb.?
-
szokatlan méretű/alakú-e a láda (az ajándékok miatt fontos)?
+
el tudok-e menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyhatom)?
Ellenőriztem a ládát. A helyén van, de nem könnyű megtalálni sajnos.
Ha Dóc felől jövünk, akkor próbálkozhatunk még azzal is, hogy a Felszabadulás utcán megyünk végig déli irányba, a falu szélétől még megyünk 500 métert és ott fordulunk balra. A dóciak itt mennek fel a töltésre. De ez az út is nehezen járható személyautóval.
A ládát legkönnyebben így kaparinthatjuk meg:
Ha a bozótot hátulról megkerüljük, és a gps a legrövidebb távolságot mutatja a ládáig (nálam 6 m volt), akkor csak szét kell húzni az ágakat és belépni a bozótba. Ott rögtön egy tiszta, aljnövényzet nélküli helyen találjuk magunkat (bár sok szúnyog társaságában), ahol a láda is van.
A jelzett jobb kanyar után mi nem mertünk tovább menni autóval. Jól döntöttünk, mert ahogy a képeken is látszik, volt ahol térdig ért a fű. Így az oda-vissza 2.6km-ből 12km lett. :( Nem erre készültünk, de a legrosszabb az volt, hogy a ládát se találtuk meg, még fél órás bozótharc és a rejtő hívása után se... (igaz érdemi segítséget nem kaptunk.) Szerintünk van a közelbe sok, sokkal alkalmasabb hely a rejtésre. Vagy legalább egy pótjelszó a táblán. Így az 5 és 10 éveseinkkel fáradtan, csalódottan visszasétáltunk a kocsihoz.....
Kérem a rejtőt a képek alapján az elfogadásra.
A ládát ma kicseréltem egy szárazra. A réginek be volt repedve a teteje. Egyúttal felmértem a repülőbaleset emlékművét is. Leesett róla a márvány tábla nagy része és ripityára tört.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Sajnos a ládában minden átnedvesedve, a logbookot ki kellene szárítani amíg lehet. Feltétlenül javítasra szorul. [Geoládák v2.2.5]
Nagyon szép környezetben sétáltunk a ládáig. Őzek, vadnyulak, fácánok kísérték utunkat a gáton. A ládát bozótharc árán tudtuk csak megkaparintani. Köszönjük a rejtést!
A hely inkább történetében érdekes, de az odaút az erdővel, a hatalmas tölgyekkel, nyulakkal, őzekkel, és főleg a Hét nővérrel nagyon szép.
Tázlári tájfutó bajnokság után délutáni csavargás.
Barátnőnkkel közös láda-túra keretében megtaláltuk.
Természetesen kértünk- és kaptunk töltéshasználati engedélyt.
Jó lett volna a repülős emlékműről kicsit többet megtudni.
Sajnos közelebb sem tudtunk menni, csak ránagyítva - ennyit láttunk belőle.
Úgy tűnik, a táblája össze van törve. Valaha biztosan legalább valami felirat volt rajta.
2018. november 5.:
Nem szoktam feladni a dolgaimat, így megkerestem Dóc község Önkormányzatát, ahonnan - hála a Polgármester Asszonynak, és kedves kolléganőjének - megkaptam a válaszokat a kérdéseimre...
Néhány hete Dóc felől kocsival próbálkoztam, ott a töltés járhatatlan autóval. Most Szegedről tekertem le egy jóleső 45 km-es bringatúrát, Algyőnél felhajtva a töltésre.
Az út remek, az idő csodálatos volt (már a Szeged-Algyő bicikliút hiányzó része is járható a tömörített alapokon). A láda rövid keresgélés után meglett, bár először túlgondoltam és a nagyon sűrű susnyásba is bementem. A rejteket adó bokor-csoport szerencsére elég kopasz ágakkal bír, így könnyedén be lehet csusszanni az ágak között.
A dupla láda jó ötletnek bizonyult, mivel a külső picit be is volt ázva. A belső ládában minden rendben volt, a log füzet picit párás, de még bőven bírja. A környék nagyon nyugodt és csendes, jó volt kicsit kizökkenni a város zajából.
Hazafelé 20 km-nyi szembe szél csúfította el picit a túra élményét, de összességében így is egy nagyon kellemes vasárnapi tekerésként fogok emlékezni erre a "vadászatra".
N 46° 26,060' E 20° 11,046' 85 m [GCPTRS+emlek]
N 46° 26,364' E 20° 6,375' 84 m [GCPTRS+docra]
jelzést követve. Dócon belül balforduló az 
N 46° 26,614' E 20° 11,476' 82 m [GCPTRS+nyarfa]
