A ládába TravelBug nem helyezhető.

A ládasor
A multi első pontjának kb. 1 dl-es miniládája a Kerekvár sáncának oldalában, egy fa gyökeri között rejtőzik, fakéreggel takarva  N 46° 29,789' E 16° 53,221' 236 m [GC8MP-1], benne az első jelszórészlettel. A második pont kb. 6 dl-es ládája a Pálinkás-árok végének fekvő tisztás szélében, egy nagy fa lábánál lapul  N 46° 30,063' E 16° 51,224' 211 m [GC8MP-2], benne a jelszó utolsó részével.

Háttér

Az idő
Egyetlen állandó dolog van, s ez a változás maga. Ennek a változásnak az értelmezésére szolgáló fogalom az idő. Az idő, mely érzékszerveinkkel fel nem fogható, s amely sosem telik egyformán. Miként ezt Epikurosz megfogalmazta: "az idő nem létezik önmagában, önmaga által, csak észlelhető tárgyakon keresztül". Ezzel együtt és épp ekként próbáljuk folyamatosan megragadni azt. Ezen próbálkozásnak máig ható eredményei a sumérokig nyúlnak vissza, akiktől megtanultuk, hogy 12 hónap és (majd') 360 nap van egy évben, hogy (majd') 28 nap egy hónapban, hogy 24, azaz 12 nappali és 12 éjszakai óra van egy napban, hogy 60 perc van egy órában, és 60 másodperc van egy percben. Ennek az időszámításnak a rendszerét a természeti megfigyelések adták, elsődlegesen az égitestek mozgása: a Föld a Nap körüli keringése, ami adja az évet; a Hold Föld körüli keringése, ami adja a hónapot; és a Föld saját tengelye körüli forgása, ami adja a napot; stb.

A tér
Az időhöz képest könnyebben megragadhatónak tűnik a tér, melyben vagyunk: Magyarország - Dunántúl - Dél-Zala - Oltárci-dombok - Pálinkás-árok. Azonban ezek csak nevek, a körülöttünk lévő világ gondolati leképezései. Ha mindenki számára egységesen értelmezhető formában kívánjuk megragadni a teret, akkor az időt kell segítségül hívni. Hiszen a távolságok és így a helymeghatározás egyik legfontosabb eleme az idő. A földrajzi helyzetmeghatározás hátterét is az égitestek mozgásának megfigyelése adta. Már a sumérok, de később Ptolemáiosz is képesek voltak a delelő Nap helyzetének megfigyelésével az észak-dél irányú helyzet becslésére, míg a kelet-nyugati irányú helyzetkülönbségeket a megtett út vagy az idő mérésével határozták meg.
Az 1707 októberében Gibraltárból visszatérő győztes angol flotta a Csatornán 4 hajót és 1647 embert vesztett, mert a nagy ködben nem voltak képesek megállapítani a földrajzi koordinátákat. Eme katasztrófa hatására 1717-ben III. Anna angol királynő kihirdette a Hosszúsági Törvényt és díjat tűzött ki a hosszúsági érték pontos meghatározására. Ezt megközelítőleg 50 évnyi kemény munka után John Harrison nyerte el a pontos kronométer megalkotásával.

8 mp a Napnak
Az idő múlásának és a tér érzékelésének talán legplasztikusabb megnyilvánulása a kelő és nyugvó Nap képe. Ez a jelenség az, melyen jól megfigyelhető miként fordul el a Naptól a Föld; s ez az út, ami a ládasor két pontja között 8 másodpercbe telik a Napnak. Tehát a két pont közt ennyi időeltérés van a napkelte és a napnyugta között.
Hajdanán az emberiség - teljesen természetes módon - a Nap deleléséhez viszonyított helyi időt használt, s így az településről településre változott. Ez aztán a globalizálódó világunkban jelentősen megváltozott. Ma már szinte nem is csodálkozunk rajta, hogy a záhonyi vasutas ugyanazon zónaidő szerint indítja a Latorca IC-t, mint ahogy az onnan 2450 kilométerrel és 2 órányi helyi idővel nyugatra lévő Santiago de Compostela bazilikájának harangjai misére hívják az El Camino zarándokait. Hazánkban nincsenek ekkora távolságok, így nincs 30 percnyi eltérés sem helyi időben a keleti és nyugati végek között.
A Nap kelte és nyugta közötti eltérés számításakor fokonként 4 perccel lehet kalkulálni. Így a Magyarországra megadott értékek - melyek a 19°-os hosszúsági körre vonatkoznak - is ebből számíthatóak: keletre fokonként négy percet levonni, nyugat felé pedig ugyanennyit hozzá kell adni a megadott időponthoz.

1 óra Neked
A sétát az obornaki út és a sárga turistaút kereszteződésétől  N 46° 29,589' E 16° 52,998' 263 m [GC8MP+parkoló] érdemes kezdeni, leállítva itt az autót. Innen a Kerekvárhoz a kék háromszög jelzést kell követni, majd ezen tovább le a kék turistaúthoz. Ezt kell aztán követni majd 4 km-en keresztül egészen a  N 46° 29,865' E 16° 51,174' 235 m [GC8MP+kereszteződés1] ponton lévő útkeresztőzésig, ahol letérve jobbra a kék jelzésről egyenesen tovább folytatódik az út északra kanyarodva egészen a tisztásig.
Visszafelé követhető az idevezető út is, de ajánlott inkább a  N 46° 30,076' E 16° 51,237' 224 m [GC8MP+kereszteződés2] ponton keletre elhagyni a tisztást és követni az erdei utat a kék jelzésig. Aztán azon vissza majd 2 km-ren át a sárga turistaútig, amelyet követve délre már a parkolóhoz ér az út.
A teljes túra parkolótól-parkolóig 10 kilométeres, s a középső közös kék szakasszal együtt egy nyolcas alakot ír le, ami a számtalan erdei út adta lehetőséggel élve bátran variálható, felfedezve a környéket.

8 évszázad az emberiségnek
A ládasor mindkét pontja egy-egy építményhez, pontosabban annak romjaihoz vezet, s bár nem nagy közöttük a távolság, de időben mégis elég távol esnek egymástól, majd nyolcszáz évnyire.
Az első ponton található Kerekvárból ugyan mára semmi sem maradt, de az egykori várdomb és sánc, valamint a vár emlékre állított kopjafa igazán érdekes látnivalót kínálnak ebben a nagyszerű természeti környezetben.
Vándor László kutatásai szerint a vár része azon XII-XIII. századi kisvárak sorának, melyek a belháborúktól sújtott országban a jelentősebb birtokosok területeit védték. Katonai jelentőségük nem volt számot tévő, ahogy a tatárjárás során ez be is bizonyosodott. Azonban ezen egyszerű építmények alkalmasak voltak lakójukat megvédeni a rablótámadásoktól. Ez aztán a XV. század javuló közbiztonsági állapotai között már jelentőségét vesztette, így, az a vár, amit nem rombolt le a tatár, az az enyészeté lett. A Kerekvár, mint a többi Árpád-kori kisvár zöme, egy kisebb átmérőjű dombocskán állott, melyet sánccal és árokkal vettek körül, kihasználva a természet adta védelmet is. Belsejében egy fatorony állhatott, ahol a környék földesura lakott és őrizte legértékesebb tárgyait, okleveleit. A vár építtetője valószínűleg Jakab mester lehetett, aki III. István által behívott, német eredetű Hahót-Buzád nemzetségből származott. Ők építették a Drávától a Zala alsó folyásáig terjedő vidék 21 kisvárának nagy részét.
A második ponton lévő erdészházból sem sok minden maradt. Egykori ottlétére mára csak a talapzat és a kerítés maradványai, valamint a düledező kút utal, mely a megöregedett gyümölcsfák között igazán szomorú látvány. Mindez éles kontrasztot ad az utak találkozásában fekvő kellemes tisztáshoz, melyet északról fenyőerdő, délre vízfolyások öveznek. Igazán kellemes hely egy kis piknikre...

Ládatörténet
2019.10.13. A láda adoptálhatóvá vált
2020.05.31. Ásványvadász pótolta az elveszett 2. pontot
2022.01.16. Emmerwald és Laminsio pótolta 2. pontot
2024.02.10. ha2 kessertársunk pótolta (új jelszóval) az első pontot
2025.04.27. Lisianthus pótolta a második ponton a ládát