Kárpátalja, Tatár-hágó
Kárpátalja (ukránul: Закарпатська область, vagyis Kárpátontúli terület). Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a kárpát-ukrán nemzetiségűek (ruszinok) teszik ki, a II. világháborúig Ukrajnától függetlenül fejlődött, mintegy ezer esztendeig Magyarország, majd a trianoni szerződés után Csehszlovákia, illetve 1945-től 1991-ig a Szovjetúnió ukrajnai részeként.
Az Északkeleti Kárpátok 931 méteres magasságban húzódó átjárója a Tatár-hágó, ez a Vereckei-hágó után a második legfontosabb átkelési pont.
Magyar elnevezését onnan kaphatta, hogy a belső-ázsiai és krími tatárok általában ezen az átjárón keresztül támadtak (pl. Batu kán hatvanezres mongol-tatár hadseregének egyik ága is itt hatolt be Magyarországra. 1241-ben). A honfoglaló magyarok zöme itt, az Uzsoki-hágón, és a Vereckei-hágón kelt át.
A hágó egyik értéke stratégiai fontosságú fekvésében rejlett. Az első világégés éveiben az osztrák-magyar-német és az orosz hadsereg vívott itt egymással élethalálharcot. A második világháborúban, a Szovjetunió elleni hadba lépést követően (1941. június 27.), a Magyar Királyi Honvédség által elsőként bevetett Kárpát-csoport kötelékébe tartozó I. Megerősített Hegyidandár július 1-jén indította meg támadását Kőrösmezőről kiindulva, a Tatár-hágón át Jablonica irányába. A továbbiakban fontos utánpótlási vonalként funkcionált, majd a hadműveletek elhúzódásával, a front nyugatra húzódásával gyorsabb ütemben folytatódott az 1939-ben elkezdett Árpád-vonal nevű határvédelmi rendszer kiépítése. A környék sok temetője őrzi mindkét világháború magyar, orosz, lengyel, német, stb. nemzetiségű katonája emlékét.
1956. októberében a hágón keresztül csoportosították Kárpátaljára a szovjet páncélos alakulatokat a bevetésre.
2008-ban egy műút és vasútvonal vezet át a hágón.
Napjainkban közkedvelt pihenőövezet, egyre több nyaralót (dácsát) építenek, ill. újítanak fel.
A főút két oldalán büfé, étterem, és rengeteg kézműves áru várja a túristákat.
Emlékek
A parkolóból a nyugdíjazott régi út felé haladva láthatjuk az ezeréves magyar határ egyik sorompójának megmaradt két betontömbjét: N 48° 18,2860' E 24° 26,6330' 920 m [GCTATH+sorompó], majd az Osztrák-Magyar Monarchia idejében épített egykori magyar őrbódét, melyet a második világháború után a szovjetek helyreállítottak, és használtak. Ennek közelében van a láda.
A környéken láthatunk még határköveket, melyek a Trianon utáni állapotban cseh-lengyel határt, majd magyar-lengyel, később a Molotov-Ribbentrop paktum után a magyar-szovjet határt, ma megyehatárt jelölnek: N 48° 18,2240' E 24° 26,7050' 920 m [GCTATH+határkő].
A láda
A láda egy 15x10x6 cm-es átlátszó műanyagdoboz, az őrbódé közelében, két nagy kőtömb között, kövekkel takarva.
Az egyik képen látható rendkívül felkészült idegenvezetőnket (Bíró András helyi tanár karpataljai.turizmus@gmail.hu) szívesen ajánljuk Idegenvezető, szervező
Bukovelben síeltünk egy hétig, egyik este átautóztunk a hágóhoz körbenézni, hogy ne a hazautazás alatt menjen vele az idő. A hágónál intenzív építkezés folyik, boldog-boldogtalan szállodát, apartmanházat, üdülőt és egyéb turisztikai komplexumot húz fel.
Valószínűleg így einstandolták az őrhely területét is, korrekt kis fémkerítéssel jelölték körbe. Nem akartam könnyen feladni, körbejárva a terület egyik alacsonyabban fekvő pontján meg is találtam a helyet, ahol kissé meghajlott a kerítés (anno talán rádőlhetett egy nagyobb faág), ott simán át lehetett mászni rajta. Kis keresés után meg is találtam a ládát - atomra befagyva a helyére. :) Szerencsére az egyik füle pont nyílott, és a fedelet résnyire kinyitva meg tudtam kaparintani a logbookot, Logolás után visszarejtettem és irány kifelé.
Gondolkodtam, hogy esetleg ki kellene onnan vinni a ládát, de a jelenlegi építkezési lázban arrafelé bármit bármikor ledózerolhatnak, talán az őrbódé környezete még a legbiztosabb pont. A terep nehézsége emelkedett csak egy kicsit. :)
Négynapos, baráti társaságban elkövetett kárpátaljai kirándulás első napján. Ez volt mára az utolsó geoláda célponz. Idefelé jövet picit megálltunk egy fontos helyen: a Fehér- és a Fekete-Tisza összefolyásánál. Nagyon tetszett a hely. A hágónál parkoltunk és onnan egy nyúlfarknyi séta az őrbódéig. Klassz kis épület, sajnálom, hogy a környékét nem tartják rendben, nem becsülik meg a történelmi emléket. Persze, hogy nem, hiszen ez nem az ő történelmük: sokkal inkább a lengyel és magyar történelem. Ez itt a lengyel-magyar határ. Eleink részben itt jöttek be a Kárpát-medencébe (a fő tömeg persze a Vereckei-hágón). A ládáért Csabival megdolgztunk rendesen (míg a többiek karba tett kézzel nézték az akciót :-)) A lényeg: ez is meglett. Szép hely, köszönöm a rejtést!
Négy napot töltöttünk el barátainkkal Kárpátalján. Sok szép dolgot láttunk, sok meglepő dolgot tapasztaltunk, néha rácsodálkoztunk a helyi állapotokra, de összességében nagyszerű élményekkel gazdagodtunk. Hatalmas élmény volt felmenni a Vereckei hágóra és a Tatár hágóra, megnézni Huszt, Munkács vagy Ungvár várát. Jó volt ezeket a helyeket élőben megnézni. Bejártuk a környéket, megkerestük mind a 15 kárpátaljai ládát ebből 6 esetben az elveszett dobozt pótoltuk.
6/15: Mai utolsó, egyben legkeletibb célpontunk ez a hágó volt. Az őrbódén kívül megtaláltuk a régi határkövet is. A bódé körül hatalmas csalán és lapulevél rengeteg védi a rejtekhelyet. El is tartott egy ideig amíg megtaláltuk a dobozt.
Köszönjük az invitálást, nagyszerű volt itt lenni.
Buszos túra keretében felkeresve. Mindent hó fedett, de még így is kiábrándító volt a környezet a sok építési törmelék miatt. Megfejtés a túravezető segítségével. Köszi aa rejtést!
Megtaláltuk három napos kárpátaljai geocaching autós kalandtúra keretében, melynek során levadásztuk az összes Ukrajna területén található ládát Ashmelia, Fercsipeter és Webber társaságában. A legtöbb helyszín nagyon érdekes és kalandos volt, mindenképpen ládaérdemes, viszont a rejtések állapota sajnos többségében rendkívül rossz ebben az országban, mondhatnánk negatív rekordnak is. Sajnos a 13-ból csak 1 láda volt betegre állítva, így ehhez vittünk csak gyógyításra való felszerelést.
6/13
Üdítő volt ez a láda. Nem csak a környezet volt nagyon szép, de a láda is a helyén volt és jó állapotban is találtuk. Itt tudtunk először rendesen füzetbe logolni a kárpátaljai ládavadászat során. Jót sétáltunk az alkonyatban a környéken. Köszönjük a rejtést!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Bukoveli síelésből hazafelé. Dupa o zi de schiat la Bukovel, in drum spre casa.
A fő cél a Tisza forrása volt, de így ez sem maradhatott ki. Fent leparkoltunk, majd a bazársort végignézegettük, sok érdekes és kacagtató dolgot láttunk. Talán a legérdekesebb egy medvés festmény volt ami 3D-s volt, hisz a vászonra ragasztgattak vékony bokorágakat a bokrokat, fákat szimbolizálóan.:-) Mikor mindent jól lefényképeztünk a hágón begyűjtöttük a com-os ládát, majd átsétáltunk az őrtoronyhoz a hu-s ládáért. Végül még egy kicsit sétálgattunk. Sok új szálloda épül itt fent a síparadicsom miatt.
Aki ide megy nem árt ha pár koordinátát tud, hisz Tiszabecs és a Tatár hágó között 3 ellenőrző ponton is át kell haladnia, az elsőnél csak akkor kell megállnia, ha megállítják a másik kettőnél viszont stopp tábla van, így mindenképpen meg kell állnia, ha csak nem akar az AK47-esekből egy pár vasat az autójába.:-)
Az első Huszt előtt egy rendőri ellenőrző pont N48 11.729 E23 08.589 a második egy katonai ellenőrző pont Terebesfejérpataknál N47 57.880 E24 11.490 a harmadik a tatár hágó előtt kicsivel N48 17.225 E24 25.362. Szerencsére a háború és EU csatlakozási vágy miatt már nem mernek sarcot szedni, így a papírjaink megnézésén kívül mást nem kértek.:-)
Szezonvégi bukoveli síelés után kerestük fel a határ helyét, ahol Gyedmaroz véletlenül szúrta ki a ládát. Első országhatáron kívüli találatunk, köszönjük! (A láda beázott, de a logfüzet a zacskónak köszönhetően maximális épségben van.) Bíró Andrásnak pedig innen is köszönjük a nagyszerű vendéglátást.
Végre egy rendes, kereshető láda Kárpátalján! Motoros túra során minket is Bíró András kalauzolt végig rendkívül megnyerő módon, természetesen a ládáról is tudott:)!
Ludens és Marcsi, H.Gábor és Eszter, Oldfox és Famágus, Bóklász és én tavaly nyáron együtt töltöttünk néhány napot Kárpátalján. Elkelt az első 3 hely, így mi is bejelenthetjük ezt a ládát, mivel a rejtésnél jelen voltunk.
Fantasztikus volt Bíró tanár urat hallgatni. Nem is tudom ennyi tudás hogy fér meg egy emberben. Köszönöm, hogy ott lehettem!
4 napos Kárpátalja túránk alatt az összes (11) helyi geoládát levadásztuk. Ez volt a 11/10.
Hatalmas eső volt a környéken, így a megszokott sorrendet felborítva előbb söröztünk és utána kerestük a ládát. Csak érdekességképpen: a 11 kárpátaljai geoláda közül ez volt az egyetlenegy, amit normálisan, elrejtett ládával és minden részletében működőképesen lehetett keresni. Köszönjük a történelmi áttekintést is, furcsa, hogy most már csak a zsibvásár dominál a hágón. A közelben nagyon színvonalas, megfizethető szállást találtunk, felteszem a POI-k közé.
Három nap Kárpátalján. A mi kísérőnk is a megnyerő tulajdonságokkal felruházott Bíró András volt. Természetesen nem hagytuk ki a Tatár-hágót,
így mód volt a láda megkeresésére. Szép volt.
A .com-os láda és az új láda között 202 m a távolság. Tehát ha más moderálási elvbe nem ütközik, elvileg megjelentethető a .com-on (0,1 mérföld a kritérium). Mondjuk: 1000 éves Magyar-Lengyel határ (lehet, hogy ez egyszerűsítés, mert mindenféle alakulat volt arrafelé: Holics, Kijevi Rusz, stb.) A Rejtő bizonyára szakszerűbben tudja ezt. Különben úgy járunk, mint Árva vára esetén: a külföldi turista a felvidéki rejtő .com-os leírásából egyedüli konkrétumként azt tudhatja meg, hogy a vár a középkorban (a gondosan homályban hagyott identitású) Matej Cak birtokában volt...tehát ősi szlovák kultúremlék...így készül az új történelem. "Ezentúl minden másképpen volt" jeligére.
Kár, hogy nem fogadták el előbb a moderátorok. Mi 2010. 07.17. 08:19-kor találtuk meg a közelben lévő com-os ládát:
GC1VNR5 Jablonicky prusmyk - tady koncila CSR (N48°18.212 E024°26.733)
- amit valószínűleg egy cseh ládász rejtett. A csehek nagyon büszkék arra, hogy 1919-1939 között itt húzódott a csehszlovák-lengyel határ.
[Elutasította: ludens, 2010.07.28 08:54]
Nem kértem, hogy elfogadjátok, nekem jobb lett volna egy 'jelszó nélküli megtalálás'!
N 48° 18,1460' E 24° 26,7450' 910 m [GCTATH+parkoló]
N 48° 18,2860' E 24° 26,6330' 920 m [GCTATH+sorompó]
