Megközelítés

Pátkai megállóhelynél érdemes leparkolni és a buszról is itt érdemes leszállni.
 N 47° 15,508' E 18° 31,054' 140 m [GC3000+P]

A szikla története

A geológusok a XIX. század közepe óta állnak értetlenül e szikla előtt. Egyszerűen nem ide való, anyaga alapján nem lenne szabad itt lennie. A vizsgálatok szerint a Földön egyetlen helyen vannak kísértetiesen hasonló korú és anyagú kőzetek, a 3000 km-re lévő Nyizsnyij Tagil orosz városka körüli tavaknál. De vajon mikor és hogyan került ide ez a szikla a Velencei-tó északi partjának közelébe? Még a jelenlegi szállítójárművekkel is a lehetetlennel határos volna ez a logisztikai feladat.

A megoldáshoz egy érdekes hadtörténeti esemény segítette közelebb jutni a tudósokat. Kevéssé ismert tény, hogy a második világháború vége felé a Pákozd körüli dombok között ásta be magát egy 3000 fős áruló japán alakulat. A visszavonuló német seregek természetesen igyekeztek megbüntetni őket, ezért utolsó itt töltött napjaik egyikén rendkívül sűrű bombazáport zúdítottak a környékre. A szikla közvetlen közelében is becsapódott egy GGC-3000 sorozatú, úgynevezett kannás bomba. Ez a fegyver a nevét a benne elrejtett, majd a robbanáskor szétrepülő és sok száz lokális robbanást okozó, nitro-glicerinnel töltött fém edényekről kapta. A detonáció nem csak a sziklát mozdította el, hanem 20 cm-rel észak felé lökte azt a laza kéreglemezt, amely egy törésvonal mentén fekszik.

A háborút követően néhány évig nem történ semmi a szikla körül, mígnem 1967-ben egy NDK-s úttörőkből álló kis kiránduló csoport furcsa dolgot nem talált a szikla alatt. Tanáraikat értesítették, akik pedig riasztották a Drezdai Egyetem Geológiai Tanszékén kutatásokat végző Otto Dreitausendberg professzort. Az NDK vezetői arra hivatkozva, hogy 22 évvel ezelőtt egy német bomba mozdította el a sziklát, elvárták, hogy a kutatásokat az egyébként világszerte elismert Dreitausendberg vezethesse.

Az ásatások igen gyorsan látványos eredményeket hoztak. A szikla alatt egy ősi tűzhely, valamint egy kétajtós szekrény nyomaira bukkantak a régészek. A radio-carbon kormeghatározás alapján a tűzhely körül talált sárgarépa-maradványok, a kanalak, valamint a szekrény faanyaga az időszámításunk előtti 3000. év környékéről való. Ezt a mérést támasztják alá azok a furcsa lenyomatok is, amelyeket a szekrény falának belső oldalán találtak a kutatók: apró, négylyukú dudák nyomai voltak felfedezhetők a fába nyomódva. A lenyomatok adatait számítógépek segítségével vizsgálták, és kiderítették, hogy a dudák abban a 3000 Hz körüli tartományban adtak fülsüketítő hangot, amelyre az ekkor rövid ideig errefelé honos harántcsíkos tapírmedve rendkívül érzékeny volt. Az i.e. 3000 körül itt élő emberek ezekkel a dudákkal tartották távol ezeket a fenevadakat. További érdekesség, hogy a szekrény egyik polcán mérőzsinórok, jelzőkövek, kisebb-nagyobb dobozkák maradványaira bukkantak, amelyek minden bizonnyal egy történelem előtti időkből való rituális kincskereső játék kellékei lehettek. A szikla tehát a talált eszközök vizsgálata alapján i.e. 3000 körül kerülhetett jelenlegi helyére. De hogyan?

Ez volt az a pillanat, amikor Dreitausendberg professzor a Szovjetunióba utazott, és felkereste a Nyizsnyij Tagil környékén elterülő tavakat, és főként azok sziklás partjait. Eközben az NDK kormánya a szovjetektől légifelvételeket kért a Nyizsnyij Tagil és Pákozd közötti területekről, a különféle törésvonalak esetleges kapcsolódásai után kutatva. Dreitausendberg megállapította, hogy a Nyizsnyij Tagil melletti tavak létrejöttéért is felelős "Olga-repedés" néven ismeretes törésvonal onnan egyenesen Gárdony felé indul, amit a légi felvételek is megerősítettek. Ismert földtörténeti tény, hogy az Olga-repedés egy i.e. 3000 előtt becsapódott meteorit nyomán keletkezett, amikor a környéken rengeteg kőzet meglazult. Lehetséges, hogy tényleg innen származik a szikla?

A feltételezést igazolandó szovjet, kelet-német és immáron magyar tudósok egy csoportja haladt végig a törésvonal mentén Nyizsnyij Tagiltől egészen Pákozdig, és az út közben gyűjtögetett kavicsok és egyéb maradványok, valamint többek között a Vereckei-hágónál talált, követ görgető embereket ábrázoló barlangrajzok alapján megállapították, hogy a sziklát i.e. 3000 körül a törésvonal hasadékát kihasználva - a játékoshoz visszatérő bowling-golyóhoz hasonlatosan - gurították végig eleink. A tudósok számításai szerint a 3000 tonnás szikla görgetéséhez 3000 ember 3000 heti megfeszített munkájára volt szükség, hogy a szikla végül otthont adhasson a 3000. geoládának. :)

Forrás: magpet

Ládatörténelem:
2014.10.18 Újrarejtés, Fonte
2015.8.28 Újrarejtés, Fazék