A kb 12x7 cm-es mikrós doboz egy viszonylag vékony kidőlt fa, nagy gyökerénél található, száraz levelekkel takarva.
A képek segíthetnek, érdemes megnézni!
A ládába TravelBug helyezhető!
Bevezető és megközelítés
Szeretettel elhívok mindenkit Debrecenbe, a Nagyerdei Kultúrparkba. Ez a láda a Debreceni Állat- és Növénykertet és a Vidámparkot mutatja be.
A geoláda az
állatkerten kívül található a vidámparkkal szembeni erdőben egy
kidőlt fa alatt, de szerintem nagyon megéri bemenni, és széjjelnézni, fényképezni, stb. :)
Parkolás körülbelül itt:
N 47° 33,359' E 21° 38,137' [GCNEKP+parkoló]
Tömegközlekedve 10, 10A, 10Y, 12, 13, 16, 22, 22Y, 24, 24Y, 51E buszokkal és 1-es villamossal érhető el.
Egy kis információ
Az állatkert bejárata
N 47° 33,161' E 21° 38,011' [GCNEKP+állatkert bejárata]
A Vidámpark bejárata
N 47° 33,251' E 21° 38,194' [GCNEKP+Vidámpark bejárata]
Nyitva tartás
Az
Állat- és Növénykert egész évben nyitva van és várja látogatóit.
március 1-től április 30-ig: 10:00-17:00
május 1-től szeptember 30-ig: 10:00-18:00
október 1-től november 1-ig: 10:00-17:00
december 1-től február 28-ig: 10:00-16:00
A Vidámpark
május 1-től szeptember 30-ig
hétköznap: 10-18 óráig
hétvégén és ünnepnapokon: 9-18 óráig
október 1-től április 30-ig
hétköznap: 10-16 óráig
hétvégén és ünnepnapokon: 9-16 óráig
Belépődíjak
Állat- és Növénykert
felnőtt: 1500 Ft
gyerek (3 éves kortól): 800 Ft
diák/nyugdíjas: 1100 Ft
3 éves kor alatt/70 éves kor felett: 0 Ft
Vidámpark:
Belépődíj: 500 Ft
Egyéb információk az állatkerti árakról és a vidámparki játékok használatáról
itt.
A létesítményről
Az állatkert története
Magyarország első természetvédelmi területe az 1939-ben oltalom alá helyezett debreceni Nagyerdő volt. Ekkor még csak 39 hektáros területe nyert védettséget, mára azonban már az erdő teljes, 1177 hektárnyi területe élvez védelmet. Debrecen városának egykori vezetése itt képzelte el a város kulturális, szórakoztató és pihenő központját. Először stadiont építettek, következő lépésként pedig 1958-ban megnyílt az állatkert. 1960-ban adták át a "Lúdas Matyi" Vidámparkot, 1961-ben pedig az állatkert és a vidámpark összevonásával megalakult a Nagyerdei Kultúrpark. Az eredeti elképzelés azóta beigazolódott: a Kultúrpark a közeli Sportcentrummal, a Csónakázótóval, a Gyógy- és Élményfürdővel, valamint a Nagyerdőben kanyargó sétautakkal együtt a város kedvelt kirándulóhelyévé vált.
Az állatkert 1958-as megnyitójára főleg Budapestről és Varsóból érkeztek az állatok - elsősorban a hazai fauna képviselői, ugyanakkor a kelet-német Aeros cirkusz ajándékaként már oroszlán is élt ekkor a Nagyerdőben. A kert gyors fejlődésnek indult, 1959-ben például megindult egy akvárium-ház építése. Az akvárium azonban sosem készült el: az épületben előbb preparátumokat állítottak ki, majd 1970-ben Majomházzá alakították. A hatvanas években több új állatház is épült, amelyek az akkori kor szemléletének megfeleltek, mára sajnos eljárt felettük az idő. Ezek egy része - pl. a nagyragadozó ház - már átesett a rekonstrukción, más állattartóhelyek azonban még felújításra szorulnak. Az 1980-as években épült fel a kisragadozó ház. Ezek után a komolyabb építkezések hosszú időre szüneteltek. Az egykori állatállományból kiemelendő, hogy a debreceni kert volt az első vidéki állatkert, ahol zsiráfot láthatott a közönség. A majomházban csimpánzok is éltek, és hosszú éveken át egymás mellett éltek a nílusi vízilovak és a törpevíziló.
Az állatkert 1994-től növénykertként is működik, így gazdag növényállománnyal is rendelkezik. A kert eredetileg mindössze 3 hektáros területét 1996-ban sikerült 8 hektárra bővíteni. 1998-ban került az állatkert élére Nagy Sándor Tibor. Irányítása első éveiben néhány kisebb változást engedett meg a kert pénzügyi helyzete: néhány állatbemutatót ketrecek, kifutók összenyitásával sikerült megnövelni, "műszikla" épült a sörényes juhoknak, a kispatás soron pedig a rácsok helyére villanypásztor került. Majd a gyermekek nagy örömére állatsimogató létesült.
Az igazi fejlődés 2000-ben, a Nagyerdei Kultúrpark közhasznú társasággá alakulását követően indulhatott meg. Ekkor kezdték beépíteni az újonnan csatolt területet, ahol elsőként különféle madaraknak készültek tágas férőhelyek. Majd elkészültek a korszerű nagymacska-kifutók, az Afrika-röpde, és egybenyitották a vidámparkot és az állatkertet. Az állatkert megnyitásának negyvenötödik évfordulójára pedig átadásra került a modern zsiráfház és az Afrika-röpdéhez kapcsolódó madárház. Azóta elkészült a Trópusi-ház és a pálmaház-terrárium, felújították a patás karámokat, és felépült az új vízilóház-gibbonház. Az állatkert ötvenedik évfordulójára új örvös medve- és pingvinkifutóval bővült.
A vidámparkról
Az 1960-ban alapított "Lúdas Matyi Vidámpark" 1961-től az állatkerttel közös intézményként, Nagyerdei Kultúrpark néven várja a kikapcsolódni vágyókat. Évente mintegy 240 000 látogató keresi fel az intézményt.
A Vidámpark 17 játékával (elvarázsolt kastély, dodgem, óriáskerék, gyermekvasút stb.) a Tiszántúl legnagyobb állandó szórakoztató parkja. Az 1800-as évek végén készített lovasforgó ipartörténeti emlék, a gyermekvasút a mini dámrezervátumig szállítja az érdeklődőket.
Az Állat- és Növénykert és a Vidámpark összenyitása már 17 hektáron, megnyugtató módon biztosítja az állatkerti fejlesztések területigényét. Ezért, azoknak is, akik eddig csupán az állatkertet látogatták meg érdemes átsétálniuk a Vidámparkba. A két egységet összekötő területen egy kis mediterrán sétányt alakítottak ki, melynek közepén egy természetesen berendezett szabadtéri terráriumban társállatként is kedvelt görögteknősök élnek.
A vidámpark területén található a Trópusi ház, a teve- és dámvad karám, s itt található a Pálmaház-Terrárium is. A kastélyban az 50 éves Vidámpark történetét bemutató kiállítás látható.
Új játékokkal is gazdagodott a park: kukac hullámvasút, nosztalgia kisautó és repülős forgó is várja a szórakozni, kikapcsolódni vágyókat.
forrás és képek
Közeli ládák
GCDBVT - Nagyerdei víztorony (Debrecen)
GCNESE - Séta a Nagyerdőn (Debrecen)
GCXXSZ - A XX. század Gyorsulás (Debrecen)
GCUNDE - Debreceni Egyetem (Debrecen)
GCHPC - Magyarország legnagyobb szuperszámítógépe (Debrecen)
GCHBS - Hortus Botanicus Solaris (Debrecen)
GCDAKI - Atommagkutató Intézet (Debrecen)
Ládatörténet
2013.11.18.: A láda kihelyezve, és kereshető is.
2013.12.10.: Bejelentés miatt ládaellenőrzés, a láda megvan.
2014.01.09.: Ládacsere, ez egy kisebb láda, a régiben található toll sajnos nem fért bele, tegyetek ti légyszi! :)
2014.03.31.: A láda mostmár a geocaching.com-on is kereshető!
2014.04.13.: Köszönöm ofkorsz-nak a tollat! :)
2014.09.15.: Törött láda kicserélve.
2015.09.25.: A törött ládát tapiapi pótolta, köszönöm szépen. :)
2016.09.01.: A mai napon útjára indult a TB-m, innen viheti el az első megtalálója, jó utat kívánok neki. :)
2018.10.22.: A rejtek utóbbi megtalálók szerint megrongálódott, és mivel ez így elég gyenge rejtés, hamarosan új helyet keresek neki, addig kereshető. (Ha van kedved új helyre rejteni, tedd meg, és keress meg emailben, frissítem a leírást és a koordinátákat. :) )
2020.03.12.: A rejtek elég rossz állapotban volt, így a láda ugyanolyan rejtekben, de másik fa alatt található, a koordináta nem garantáltan pontos, de a képek segíthetnek a megtalálásban.
Kívánok mindenkinek jó szórakozást:
Norbee97