A felkeresendő pontokon - 2x10 cm-es táblán/matricán vagy D1x5 cm-es kapszulában - számokat kaptok a végláda koordinátáihoz (N/E: számok), vagy betűket a 10 karakteres jelszó megszerzéséhez (J: betűk). A megtalálás bejelentéséhez szükséges jelszó hiányzó része a 20x20x6 cm-es dobozban található. A számokat és betűket pozíció helyesen kapjátok! Az első pont dobozában találtok "segédcetlit", ami megkönnyítheti az adatgyűjtést. Írószer legyen nálatok! Áttekintés: 01. N47° 45,965' E19° 08,335' - Hétkápolna (dobozka) 02. N47° 46,489' E19° 08,214' - Református imaház (tábla) 03. N47° 47,117' E19° 08,721' - Baptista imaház (tábla) 04. N47° 47,385' E19° 08,347' - Deákvári templom (tábla) 05. N47° 47,696' E19° 07,175' - Szt. Mihály kápolna (tábla) 06. N47° 47,235' E19° 07,027' - Kisváci templom (tábla) 07. N47° 47,075' E19° 07,413' - Kisváci kápolna (tábla) 08. N47° 46,864' E19° 07,548' - Adventista kápolna (matrica) Bejutás a főút felől! 09. N47° 46,907' E19° 07,872' - Szt. Rókus kápolna (matrica) 10. N47° 46,819' E19° 07,712' - Zsinagóga (tábla) 11. N47° 46,662' E19° 07,582' - Görög templom (tábla) 12. N47° 46,515' E19° 07,925' - Karolina kápolna (tábla) +1. N__° __,___' E__° __,___' - 20x20x6 cm-es láda a fában

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A rajt
Parkolni a Hétkápolna "komplexum" közelében tudtok.  N 47° 45,800' E 19° 8,330' 100 m [GCVKT+parkoló]
A távolsági és helyi buszjáratok is a közelben (Hétkápolna megálló) állnak meg.

Ajánlott útvonal

1. Hétkápolna
 N 47° 45,965' E 19° 8,335' 120 m [GCVKT-1]
A város egyik legfontosabb vallási helyszíne a Hétkápolna. Itt szinte minden megtalálható: Templom, szabadtéri oltár, szószék, stációk ... és nyugalom.
A közelben Hősi halottak emlékművei és "temetőn kívüli" keresztek is fellelhetőek.
A város egyik legfontosabb eseménye a "váci búcsú"
Egy fa odvában találjátok az 5 cm átmérőjű és 6cm magasságú hengert, mely az első információ mellett "segédcetlit" is tartalmaz.

2. Református imaház
 N 47° 46,489' E 19° 8,214' 120 m [GCVKT-2]
A református imaház 2008-ban, a korábbi Fotótörténeti múzeum helyét kapta meg. Elhiszed, hogy az "ablak" egy objektív lencséje?
Érdemes egy kis sétát tenni a Rózsakertben is, mert korábban ...
... a Művelődési Központ helyén egykor a Cifrapalota állt, mely egy időben Tragor Ignác lakhelye volt ...
... az 50-es és 60-as években, a Munka ünnepét ünneplő felvonulók gyülekezőhelye volt.
... 1982-ben adták át a Göncöl Bemutató Csillagvizsgálót, amit az akkor még működő Hajógyár dolgozói készítettek társadalmi munkában, egy konténer átalakításával.
... 2008 óta a Rózsakert (Cifrakert) egyben az Aradi Vértanúk Emlékhelye is ...

A Vác - Alsóvárosi Református Missziói Egyházközség oldala szerint 2015 október 4-én tartották az első szentmisét a város legfiatalabb templomában.  N 47° 46,570' E 19° 8,215' 115 m [GCVKT+Hősök Emléktemploma]
Táblán tábla.

3. Baptista imaház
 N 47° 47,117' E 19° 8,721' 135 m [GCVKT-3]
Deákvár felé haladva érintjük a Kálváriát, majd néhány száz méter után elérjük a Baptista imaházat.
Tábla a vason.

4. Deákvári Jézus Szíve Plébániatemplom
 N 47° 47,385' E 19° 8,347' 140 m [GCVKT-4]
Vác északi, Deákvárnak nevezett településrészén 1939-1940-ben építették ezt a templomot. Az építés elindítója dr. Herrhof Mátyás felsővárosi kanonok-plébános volt, akihez ekkor a terület tartozott. A templom szinte teljesen közadakozásból épült. Egyházi személyek, tehetősebb polgárok és szegényebb hívek járultak hozzá a templom építéséhez.
templomtörténet
eltűnt keresztek
Tábla a vason.

5. Szent Mihály kápolna
 N 47° 47,696' E 19° 7,175' 130 m [GCVKT-5]
Jankovits Mihály néhai püspöki tiszttartó építtette a Szent Mihály kápolnát, mely a Szent Mihály hegyen áll. Szent Mihály főangyal ünnepén szoktak szentmisét tartani - legalábbis hajdanán.
Tábla az oszlopon.

Vöröskereszt
A kisváci temető mellett elhaladva, egy vasúti alagút után érünk a Vörös-kereszt-hez.
 N 47° 47,275' E 19° 7,345' 110 m [GCVKT+Vöröskereszt]

6. Református templom
 N 47° 47,235' E 19° 7,027' 115 m [GCVKT-6]
A templomot 1785. december 4-én szentelték fel. 1786-ban építették a parókiát a későbbi iskola helyén. 1843-ban épült fel a parókia a mostani helyén. 1878-ban avatták fel az orgonát.
felsővárosi református templom és története
Tábla az oszlopon.

7. Regőczi kápolna (Kisváci kápolna)
 N 47° 47,075' E 19° 7,413' 115 m [GCVKT-7]
Regőczi István 1945-1946-ban építette fel a Sasfiókák Árvagyermek Otthonát Vácott, a Rákóczi tér 18. sz. alatt, ahol árva és félárva gyermekeket helyezett el. 1946. október 8-án kelt levelében kétezer forintot kért Vác polgármesterétől, Kristóf Bélától az épület befejezésére. Mint írta "...jelenleg 45 árva árvagyermekemmel 2 szobás helyiségben vagyok kénytelen szorongani." 1948-ban, amikor illegálisnak mondott tevékenysége miatt letartóztatták, a sasfiókák száma már 200 felett volt. (Váci Történelmi Tár I. 683. old.) Regőczi István 2013. február 28-án, 98 éves korában halt meg.
váci Regőczi kápolna
forrás
Tábla a padon.

8. Adventista kápolna
 N 47° 46,864' E 19° 7,548' 115 m [GCVKT-8]
A gyülekezet 1930-ban alakult Vác-Sejcén 15 taggal. A második világháború után megszaporodott a gyülekezet a taglétszám elérte a 40 főt. Először családi házaknál gyűltek össze a testvérek. (Fredrich József lakásában majd a háború után a Liebhardt családnál, később Kulcsár testvérek nyaralójában.) 1972-ben Vácra költözött a gyülekezet, ahol először Kovács Ferencék házában gyűltek össze, majd 1975-ben megvásárolták a Budapest Főút 45 szám alatt lévő komfort nélküli lakást. Felújították és 21 évig itt tartották az istentiszteleti alkalmakat, majd 1996-ban a Damjanich u. 59. számú családi házat vásárolták meg. Ezt is sok munkával rendbe tették, de 2004-ben egy olyan lehetőség adódott, hogy Vác belvárosában lévő (Dr. Csányi László krt. 13-15) Baptista imaházat sikerült megvásárolni.
forrás
Matrica az ereszen.

9. Szent Rókus kápolna
 N 47° 46,907' E 19° 7,872' 115 m [GCVKT-9]
1770 körül épült a barokk Szent Rókus-kápolna íves oromzatú, fa huszártornyos épülete.
A kápolna környezetében valaha temető volt, ahol az 1740. évi pestisjárvány áldozatai is nyugodtak. A járvány elmúltával jórészt közadakozásból építették a pestistől védő Szent Rókus tiszteletére a karéjos alaprajzú kápolnát.
forrás
Matrica a nagy épület oldalán függőlegesen futó, vékony műanyagcsövön, a derekadnál.

Evangélikus templom
 N 47° 46,820' E 19° 7,800' 110 m [GCVKT+Evangélikus templom]
A templom építésére 1865-ben született határozat, mivel a kicsi imaházat kinőtték a hívek, és ezért gyakran inkább a katolikus templomokba jártak vasárnaponként. Az engedélyeket zökkedőmentesen sikerült megszerzni, a terveket Krempele Edmund készítette el, 1866-ban került sor a felszentelésre. Ugyancsak Krempele tervezte az öntöttvasból készült, lyukacsos toronysisakot, amely sokáig gúny tárgyát keltette Vácott. Az I. világháború után a gyülekezet felkérte Sándy Gyulát egy új sisak készítésére, ám az építész erről lebeszélte őket, mondván, hogy ez idővel a város egyik nagy értéke lesz. S lám, az idő eljött, 1998-ban Vác városa helyi védettségű ipari műemlékké nyílvánította. A romantikus stílusban épült templom észak-déli tengelyű, déli főhomlokzatából félig kilépő, magas, karcsú tornya van, tetején a már említett, lyukacsosan áttört toronysisakkal, annak csúcsán pedig kereszttel. A torony alul négyszögletes, ehhez csatlakozik a tetőtér vonalában a nyolcszögű harangház. A harangok szintje alatti körablakban Luther-rózsát láthatunk. Az oldalhomlokzatok négy egyenlő részre oszlanak, melyeket lizénák választanak el egymástól. Az ablakok mindegyike félköríves záródású. Az északi oldalon alacsonyabb félköríves apszis csatlakozik az épület hajójához.
utazzitthon, turizmusvac

10. Zsinagóga
 N 47° 46,819' E 19° 7,712' 115 m [GCVKT-10]
1864-ben, Alois Cacciari olasz építőmester tervei alapján készült. A második világháború pusztításait a zsinagóga épségben átvészelte, ám ezt követően - tanácsi tulajdonban - egyre elhanyagoltabbá vált, olyannyira, hogy az összeomlás veszélye fenyegette. Tetőszerkezete beomlott, volt időszak, amikor hajléktalanok vertek benne tanyát. A helyi önkormányzattól a 90-es évek elején a Váci Zsidó Hitközség visszavásárolta az épületet, majd felújíttatta. 2008. június 1-jén adták át a teljesen restaurált épületet, bár a hozzá tartozó telek rendbetétele még várat magára.
utisugo
Tábla az oszlopon.

Irgalmasrendi kórház és kápolna
 N 47° 46,740' E 19° 7,590' 110 m [GCVKT+kórház kápolna]
A Főtéren található épület eredetileg papnevelő intézet volt, majd 1785-ben Migazzi Kristóf püspök adományozta az Irgalmas Rend szerzeteseinek. A rend kórházzá alakította, és egy barokk kápolna is helyet kapott benne, melyben jelenleg is rendszeresen miséznek.
turizmusvac

Fehérek temploma
 N 47° 46,695' E 19° 7,650' 110 m [GCVKT+Fehérek temploma]
A XVII. században Vácra települt Domonkos rendiek a török kiűzését követően hamarosan megkezdték rendházuk kialakítását a város főterén. A város polgárai a rendhez tartozó szerzeteseket ruhájuk színe alapján fehér barátoknak, templomukat pedig a Fehérek templomának nevezték.
Múmiák gyűjteménye

11. Görög templom
 N 47° 46,662' E 19° 7,582' 115 m [GCVKT-11]
A műemlék jellegű barokk templomot 1792-ben építette fel a helyi ortodox közösség egyik tehetős tagja. A váci ortodoxok száma a 19. század végére lecsökkent, nagy részük elmagyarosodott. Napjainkra emléküket már jobbára csak a Görög templom neve őrzi.
A Tragor Ignác Múzeum 1963-tól rendez időszaki - képzőművészeti, történeti, néprajzi kiállításokat az épületben.
A Görög templom bejárata a Március 15. tér 19.szám alatt lévő - pincéjében a Memento mori kiállításnak otthont adó - barokk épület udvaráról és a Katona Lajos utca felől egyaránt megközelíthető.
muzeumvac
Tábla az oszlopon.

Szentháromság tér
 N 47° 46,569' E 19° 7,699' 110 m [GCVKT+oszlop]
A Piarista templom alapjait 1725-ben rakták le, 1745-re készült el. Tornyait 1886-ban átalakították. A homlokzati erkély felett a rendalapító Kalazanci Szent József szobra áll. A templom különlegessége a velencei metszett tükörüveg főoltára. A templom mellett épült rendház ma piarista noviciátusnak és gimnáziumnak ad otthont. Valaha Berkes András nagyprépost házának felhasználásával épült, a templom közelében ennek a korábbi lakóháznak díszes kapuját is láthatjuk.

A Szentháromság oszlop 1750-1755 között készült. A homokkő szoborcsoportot az 1740-41-es pestisjárvány megszűntéért hálából állították a túlélők. A kompozícióban elsősorban a pestistől védő szentek szobrait helyezték el. Az oszlopon a korabeli megosztottságnak megfelelően Püspök-Vác és Káptalan-Vác Madonnás címere is látható. Egyike a legrangosabb váci műemlékeknek.
Piarista Gimnázium és Kollégium

Utunkat GCHOTH felé is folytathatjuk.

D.O.M.
 N 47° 46,550' E 19° 7,865' 110 m [GCVKT+DOM]
1772-ben Migazzi Kristóf bíboros az elkészült székesegyházba helyezte át a plébániai funkciókat. Ettől kezdve a székesegyház az Alsóváros Plébániatemplomaként is szolgál. A székesegyház attikáján a következő latin nyelvű felirat olvasható: "D. O. M. IN HONOREM BMV in coelum assumtae et Sacti Michaeli archangeli". Magyarul ez a következőt jelenti: A Leghatalmasabb Istennek, a Mennybe fölvett Boldogságos Szűz Mária és Szent Mihály főangyal tiszteletére. A "D.O.M." betűk tehát nem állnak kapcsolatban a magyar dóm kifejezéssel.
A város talán legismertebb épülete.
székesegyház
templom.hu

12. Karolina kápolna
 N 47° 46,515' E 19° 7,925' 115 m [GCVKT-12]
A váci Karolina kápolnát (eredetileg építtetője, gr. Csáky Károly Emánuel megyéspüspök Örökimádás kápolnának kívánta nevezni) éppen 100 éve, 1913. július 6-án Jung János segédpüspök szentelte fel. Ez a kápolna őrzi a magyar szecesszió meghatározó művészének, Körösfői-Kriesch Aladárnak nálunk egyedülállóan megmaradt belső díszítő festését.
Körösfői-Kriesch Aladár és Kós Károly zebegényi - egyetlen közös - temploma, a váci Karolina kápolna.
katolikus honlap
A váci Karolina-kápolna és a vincés nővérek zárdája építésének százéves jubileumára
Tábla a kerítésen.

Váci vártemplom
 N 47° 46,344' E 19° 7,858' 110 m [GCVKT+GCVV]
A város középkori magját Vác első temploma, illetve a köré épített vár jelenti, mely a belváros déli területén egy kiemelkedő vízparti részen épült erődítmény volt.
1074-ben Géza herceg Salamon király ellen vívott mogyoródi csatája előtt fogadta meg, hogy győzelme esetén templomot épít ezen a helyen. A csatát - László herceg segítségével - megnyerte, így Vác első székesegyháza is felépülhetett melyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek. 1077-ben I. Géza királyt e templomban temették el, bár a sír sosem került elő.
1241-ben a tatárok elpusztították a várat. A tatárjárás után IV. Béla gót stílusban újjáépítette a székesegyházat, melyet hamarosan erős falak vettek körül, és kialakult a váci vár. A XV. században Báthori Miklós püspöksége alatt a város fénykorát élte. A templomot ekkor átépítették, ezúttal reneszánsz stílusban. A törökök elleni harcban a templom ismét elpusztult, majd helyére dzsámit és minaretet építettek. 1686-ban Vác felszabadult a török uralom alól, de a város szinte teljesen elpusztult a templommal együtt.
1760-ra a templom ismét felépült, ezúttal barokk stílusban, de a várat már nem állították helyre.
GCVV

13. doboz
Az útközben szerzett információk alapján visszajutunk a Hétkápolnához - vagy legalábbis a közelébe.

Ajánlott linkek
GCVAC
Nagyvőfély
Fotomúzeum
Levéltár