Túra a Rák-völgyben
A Goricai-patak völgye földtanilag különleges hely, de egymagában tájképi szépsége miatt is érdemes felkeresni.
A megtalálás nehézségét nem a rejtés módja, hanem a rossz GPS vétel jelenti. Feltétlenül használd a fényképes és a
ládasorozat keresése fejezetben található szöveges segítségeket! A jelszó három helyen talált jelszórészlet egybeírva az alábbi sorrendben:
1. N 46° 8,937' E 18° 0,013' Sziklapárkány alatti üregben, öklömnyi geomárvány. Visszarejtéskor vigyázz, hogy a felirathoz ne koccantsál köveket.
Nagyjából talajszinten. A sziklahasadékot lezáró követ ugyanúgy tedd vissza. Van tartalék jelszó is mikroládában fagyökerek közötti üregben, fejmagasságban: 46° 8,937' E 18° 0,036' (emléktáblától pár lépésnyire jobbra-előre a partoldal legfelső részén).
2. N 46° 9,028' E 18° 0,017'
Bányaudvar lejtős részén szikla alatt 15 cm * 12 cm * 6 cm-es doboz
3. N 46° 9,254' E 17° 59,794' Patakmeder, sziklaüregben 11 cm * 11 cm * 5 cm
A 2. pont után érdemes a patak ágyában a víz mellett és a patak kövein haladni északra, mert itt találhatók a fotókon is látható legszebb részek.

A ládába TravelBug
egyelőre nem helyezhető.
Öreg kőzetek a fiatal Zselicben
A turista a Zselic vidékét, mint az esős időben marasztaló sárrá változó sárgaföld hazáját ismeri, de nagy ritkán előbukkannak a régi idők tanújaként szilárd kőzetek is.
Legfiatalabbak, legfeljebb pár millió évesek ezek közül a sárgaföld rétegei között megjelenő puha homokkövek, de a Mecsekkel határos részeken nagy ritkán két- háromszáz millió éves kőzetek is felszínre kerülnek.
Multink a
zselici mészkő egyik lelőhelyét, a Goricai-patak völgyét tárja fel a kék körút

jelzés mentén.
Megközelítés
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve
ez a segédlet hasznos lehet.
Gorica községet a Bükkösd közeléből induló, nagyon rossz állapotú úton közelíthetjük meg.
Útközben érdemes a multihoz nem tartozó egykori kőfejtő
zselici mészkő szirtjeihez egy kis kitérőt tenni a Sormás-patakot átugorva.
A községbe érve a keskeny utcán szinte lehetetlen parkolni, kivéve a harangláb melletti részt
N 46° 8,898' E 18° 0,357' 230 m [GCZSMV+parkoló]
A turistajel

itt indul a völgybe:
N 46° 8,794' E 18° 0,297' 225 m [GCZSMV+leágazás].
A ládasorozat keresése
A multi mindhárom pontja a Goricai-patak vadregényes völgyében rejtőzik. Az úthossz oda-vissza 2200 méter.
1.
Márványbánya
A patak völgyében több helyen is kis kőfejtőt működtettek a régmúltban. Az egyik mellékvölgy emléktáblával is jelölt kezdeténél nagyon jó minőségű mészkövet bányásztak, amelyet egy kis jóindulattal márványnak tekintettek. Ez a kő nem igazi márvány - mert az a mészkő nagy hő hatására átkristályosodott változata - de tömörség, tartósság és szépség terén átmenetet képez a márvány felé. Annak idején az Országház egyes termeiben díszítőkőként is felhasználták
[1]. A helyi emlékezet szerint a kővel megrakott szekereket csak a rendkívüli erejű bivalyok bírták az erős emelkedőn felvontatni a faluba.
A turistajelen

haladva átkelsz a patakon. Az emléktáblától
N 46° 8,936' E 18° 0,033' 180 m [GCZSMV+emlékoszlop] haladj a bevágás alján 25 métert nyugatra, és a legnagyobb sziklalépcső párkánya alatti üregben találod a jelszórészletet. Nagy köveket
nem kell elmozdítanod!
N 46° 8,937' E 18° 0,013' 180 m [GCZSMV-1].
2.
Főláda
A patakon át visszatérsz a fő szekérútra, azon 150 méternyit haladva jobbra találod az elhagyott bányaudvart.
A kőfejtő északi oldalában enyhe lejtőn találod a főládát szikla alatti résben.
N 46° 9,028' E 18° 0,017' 190 m [GCZSMV-2]. Segítséget nyújt a fényképen lévő többtörzsű fa, amely a rejtek mellett van.
3.
Patakvölgy
Az év nagyobb részében tükrösen tiszta vizű patak több helyen is kőről-kőre zubog lefelé. A harmadik mikroládát a patakmeder oldalában lévő legömbölyített szikla üregében találod.
N 46° 9,254' E 17° 59,794' 185 m [GCZSMV-3] A rossz műholdvétel miatt javasoljuk, hogy legalább odafelé ne a szekérúton, hanem
a patak ágyában a vízfolyás szélén és a patak kövein haladj északra a második ponttól, így biztosan rátalálsz a jellegzetes rejtő kőre. Ráadásul
a medernek ezen a szakaszán találhatók a fotókon szereplő legszebb részek!
Érdemes megfigyelni, hogy a meder mentén több féle eredetű kőzetdarabok és kavicsok hevernek - egy részük ridegen, éles szélekkel törik, más részük ellenállóbb, és a folyamatos koptatás során legömbölyített formát vesznek fel.
Goricáról
Gorica helyén az Erdeiszentmihály (Erdi) nevű település virágzott a török pusztítás előtt. A környék elnéptelenedett falvaiba az 1500-as évek végétől a törökök saját balkáni alattvalóikat, délszlávokat és vlachokat (együttesen rácként említjük őket) telepítettek be. A rácok és a maradék magyarok együttélése a Dél-Dunántúlon konfliktusokkal terhelt volt a török időkben, még inkább a törökök kiűzése után, amikor a túlélő magyarok kezdtek visszaköltözni falvaikba az erdei rejtek szórványaikból. A Habsburgok magyarellenessége ekkor is a megosztást használta fegyverül, többlet jogokat biztosítva a rácoknak. Az ellenségeskedés a Rákóczi-szabadságharc idején tetőzött
[2]. A labancokkal tartó rácok 1705 táján az újjáéledni kezdő magyar falvakat feldúlva, kirabolva távoztak a Zselicségből. Emléküket Goricán már csak a falu mai elnevezése őrzi. A szláv eredetű Gorica név és változatai ma is gyakoriak a Balkánon. A rác lakosok által elhagyott Goricára később német telepesek költöztek, és ők megtartották a falu rác elnevezését Guriza alakban. A 20. század második felében az időközben magyarrá váló Goricát is elérte a kis falvak sorsa: lakói elköltöztek, teljes pusztulásnak indult, egy-két lakott háza maradt. Az utóbbi években mint üdülőfalu kel új életre.
A Zselic földje a triász időszakban
A perm időszakot követő triász időszak 250 millió éve kezdődött, és mintegy 50 millió éven át tartott.
Hazánk földje akkoriban az európai és afrikai kőzetlemez találkozásának körzetében, a Tethys óceán keletről mélyen benyúló öblénél feküdt. A két nagy kőzetlemez és kisebb leszakadt táblarészek vándorlása, egymásra torlódása, emelkedése és süllyedése a tenger időszakos előretörésével és visszahúzódásával járt a tágabb környéken.
Számunkra most a Zselic és környékének történelme érdekes.
Mintegy 240 millió évvel ezelőtt (középső-triász kor) a Mecsek területét tenger borította, ugyanakkor a Zselic területén hatalmas hegyvidék emelkedett. A Mecsek területén a leülepedő mésziszapból folyamatosan hatalmas mennyiségű mészkő képződött. A Zselic területén akkoriban magasodó hegység jellemző anyagai viszont az óidőből származó palák, gránit, meg vulkáni kőzetek és szárazföldi keletkezésű perm-időszaki homokkövek voltak. A Zselic mai területén tengeri üledékképződés nem folyt, kivételt képez a Mecsekkel közvetlenül szomszédos terület.
A triászban ez a Bükkösd-Hetvehely-Gorica -Hollófészek környéki rész ugyanis földtanilag összefüggött a Mecsekkel, így sekély tenger borította, és a Mecsekből ismert tengeri üledékes eredetű karbonát kőzetek itt is keletkeztek.
Ez a rész mégis a Zselichez tartozik, mivel a kései miocéntől kezdődő folyamatok a Zselic többi részével azonos módon folytak le, a felszín közeli rétegek és tájképi elemek a Zselicre jellemzőek.
A ma ismert Zselic kialakulása
A Zselic területén fekvő óidei eredetű hegyvidéket, amely a kréta időszakban heves vulkáni tevékenység színtere is volt, pár százmillió éven át koptatta, egyengette az idő vasfoga, míg aztán süllyedni kezdett, itt is teret adva a tengernek. Az összetett kéregmozgások során nagyjából 10 millió éve kialakult az óceántól fokozatosan elzáródó, édesvizű tóvá alakuló Pannon-tenger, amely a pannon-korban (kései miocén + pliocén) a Zselic fő tömegét is adó homokos-agyagos üledékkel töltődött fel.
A Pannon-tóból ekkor szigetként emelkedtek ki a mai középhegységeink, így a Mecsek is, de annak alacsonyabb nyugati részei, így Gorica környéke is víz alá került és további története a Zselic többi részével azonosan alakult. Ezeken a partközeli részeken a Pannon-tó sekély vizű volt, így a Zselicre jellemző pannon-kori homokos-agyagos feltöltődés viszonylag vékony réteget jelent, de jelen van.
A Zselic területén feltöltődött síkság későbbi megemelkedésével és az erózió munkálkodásával létrejött dombvidék sebhelyeinél és völgyeinek oldalából máshol csak pannon-kori és még fiatalabb puha kőzetek jelentkeznek, de Gorica tágabb környékén a felszín közelében található, triászból származó mészkő és dolomit is napvilágra kerül. A patakmederben az erózió által feltárt rétegekből származó permi riolit és triász fekete homokkő kavicsok is utalnak a földörténeti múltra [3].
A Gorica-környéki karbonátos kőzetek
A Goricai-patak völgyét dél felől követve először mészkő lelőhelyekkel találkozhatunk. Először a Mecsekből ismert, mintegy 240 millió éves Lapisi Mészkő Formáció szirtjei tűnnek szembe a Goricai-patak és Sormás-patak összefolyásához közel, és ez az anyag jelentkezik sok száz méteren át a Goricai-patak vízmosásos medrében és mellékvölgyeiben. A hosszan elnyúló völgy északabbi (zárt vadászterületen fekvő) részén fiatalabb mészkő, majd Hollófészek közeli részén már a dolomit kőzet a jellemző.
Ezek a kőzetek építőanyagként nagyon jó minőségűeknek számítanak, és hatalmas mennyiségben állnak rendelkezésre. Szerencsére nagyüzemi kitermelésükre nem került sor, jóllehet kisléptékű helyi bányászatukra utaló jelek több helyen is szemünkbe tűnnek.
Néhány adat forrása:
[1] Földtani Kutatás 1973. XVI. évf. 3. sz. EPA02732 (21. old.)
[2] Máté Gábor: A Mecsek-vidék tájtörténete
[3] Konrád Gyula - Budai Tamás: A nyugat-mecseki középső-triász kifejlődési sajátosságai
Az indíttatást ehhez a rejtéshez
is Lukács Róberttől (Totoro) kaptam.