A második ponthoz egy kis admin kiegészítés: Beton alatt megtalálható a láda, csak nem ott, ahová a koordináták visznek, hanem a kilátóhoz közelebbi objektumnál keresd! ;) [hk: ládadoki, köszönet a pontosításért melinyának :)] Ha van rá lehetőségetek, légyszi mérjetek egy koo-t a láda jelenlegi helyén, köszi: hk

WAP:
1: N 47° 39,261' E 16° 29,365' [GCBren-1]
Az ott felvésett nevek közül keressétek az utolsó hölgyet. Az ő családi neve a jelszó első fele.
2: N 47° 39,134' E 16° 27,863' 552 m [GCBren-2]
A megadott ponton lévő nagy betontömb alatt. Kérünk, jól rejtsd vissza, mert járnak erre gyakran. A második ponthoz egy kis admin kiegészítés: Beton alatt megtalálható a láda, csak nem ott, ahová a koordináták visznek, hanem a kilátóhoz közelebbi objektumnál keresd! ;) [hk: ládadoki, köszönet a pontosításért melinyának :)] Ha van rá lehetőségetek, légyszi mérjetek egy koo-t a láda jelenlegi helyén, köszi: hk

Elég egy pillantást vetni ki hazánk geoláda térképére, hogy felfigyeljünk a ládák meglehetősen egyenetlen eloszlására. Szűkebb pátriám, Sopron környéke sem büszkélkedhet háromnál több ládával. Legalábbis mostanáig. A lokálpartiotizmus sajátos modern megnyilvánulásaként elhatároztuk, hogy igyekszünk javítani eme áldatlan állapoton. Közhelyszerű lenne azt mondani, alig tudtunk választani a szebbnél szebb helyek közül, de így van. Első választásunk végül Brennbergbányára esett.
A Soproni hegyvidék legnyugatibb csücskében található falucska, mint nevéből sejthető, a bányászatnak köszönheti kialakulását. De hogy hazánk egyik legnagyobb múlttal rendelkező bányásztelepévé válthatott, csak a véletlen műve volt. 1752. őszén, egy hűvös szeptemberi napon Rimbacher Pál bánfalvi birkapásztor tüzet gyújtott, mint már annyiszor. Ezzel meggyújtott egy szénkiszögelést, amely begyulladt a föld felszínén és folyamatosan égett. Jelentése nyomán a soproni polgármester bizottsággal vizsgáltatta meg a jelenséget. Hét év múlva az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen nyitották meg Magyarország első szénbányáját. Azt a helyet, ahol a szén égett "Brennender-Bergnek" nevezték el, ami magyarul annyit jelent, mint Égő hegy. Erről kapta a völgy a Brennbergbánya nevet. A 200 éves szénbányászat után 1952-ben leállt a brennbergi szénbánya, a falucska a határsávba kerülve a műszaki zár árnyékában feledésbe ment.
Eltűntek vagy romként láthatók a szállítópályák, a szénosztályozó, a brikettgyár és az erőmű építményei. Megmaradt és lakott viszont sok bányászház. A település központja a Bányásztemplom. Különlegessége, hogy aljában találjuk hazánk egyetlen templommal egybeépített kocsmáját. Bejáratára két kiszolgált csille hívja fel a figyelmet.
Brennbergbánya és környéke azonban nem csak ipartörténeti szempontból említésre méltó. A több évtizedes elzártság ugyan elszegényítette a falut, de megőrizte a természet hallatlan gazdagságát. A hegyek kristályos kőzetén (gneisz, leukofillit) a csapadékos és hűvös klíma következményeként hazánk legsavanyúbb talajai jöttek létre. Ezért jól érzik magukat itt az alpesi és kárpáti hegyvidéki fajok. Megtaláljuk itt az őshonosnak tartott luc- és erdeifenyőt valamint a vörös és a jegenyefenyőt is. A savanyú talajú erdőkben a rózsaszín virágú csarabot, a fekete áfonyát, , a védett cikláment és a szelíd gesztenyét el sem kerülhetjük. Botanász hajlandóságúak számára kiemelhetjük a kapcsos korpafüvet, a struccharasztot, a farkasboroszlánt, a fehér zászpát, az enyves aszatot és a hazánkban csak itt előforduló havasi palástfüvet. Az utak mentén gyakori magas sárgavirágú telekivirág magjait Erdélyből hozták ide. A hazai állatvilág ritkaságai az erdők védett kincsei: alpesi lepkefajok, alpesi cincér, hegyi szitakötő, pagodacsiga, alpesi gőte. A madarászok se hagyják otthon a 7x50-eseket: keresztcsőrű, császármadár, fekete harkály, fekete gólya, vízirigó, fenyves-, barát-, búbos- és kormoscinege él itt.
A szép táj megismerését jól kiépített turistautak segítik. A közelben emelt Kövesháti-kilátóról (462 méter) tiszta időben remek körpanorámát élvezhetünk. Láthatjuk a Lajta-hegység vonulatait, a Hohe Wandot, valamint a kétezreseket: a Raxot és a Schneeberget is.
Brennbergbe autóval vagy Sopronból a 3-as busszal lehet feljutni (meg persze gyalog...). A buszmenetrenddel kapcsolatban a Kisalföld Volán információját érdemes hívni: (99)/313-130. Útközben érdemes megállni a bánfalvi 300 éves malomnál (47°40.693, 16°32.437 az Ózon kemping táblánál jobbra).

E kis idegenvezetés után pár szót a ládáról. Mivel a falu központja kissé forgalmas, ezért a ládát az erdőben helyeztük el. Busszal érkezők úgyis a templom előtt szállnak le, az autóval jövőknek szintén ezt a helyet javasoljuk az autó leállítására. A jelszó első felét itt kell begyűjteni. A templom mellett balra van egy II. világháborús emlékmű (47°39.261, 16°29.365). Az ott felvésett nevek közül keressétek az utolsó hölgyet. Az ő családi neve a jelszó első fele. A második fél a ládában lesz. A GPS segítségével jó agyagos, csúszós földúton vagy a templom mellett jobbra induló úton három kilométert kanyarogva jutunk el az egykori műszaki zárnál található Újhermeszi határőr-őrshöz.
A láda innen már nincs messze. Visszarejténél kérjük ügyeljetek a tökéletes álcázásra, nehogy mások is megtalálják.
A mellékelt térképen kékkel bekarikáztuk a templomot és azt ahol a kényelmesek lerakhatják az autót a láda közelében.
Előtte-utána kirándulás, évszaktól függetlenül a templomkocsma látogatása melegen ajánlott. Figyelem! Esőkabátot akkor is célszerű vinni, ha lenn Sopronban még hétágra süt a nap! A mi képeink készítésekor is jó idő volt lenn, fenn meg hóvihar...
És mit is kívánjunk a ládavadásznak mást, mint amit a bányászok egymásnak a föld alá indulva: Jó szerencsét!
Barbárka és Mudman

2005. 06. 04.-én Pupu és Ragalyi segítségével új helyet kerestünk a 3.0-ás doboznak.

2006. 08. 25.-én Macikupac rejtette újra a csészét, köszönjük neki.