Megye/ország: Bács-Kiskun
Elhelyezés időpontja: 2021.05.27 11:00
Megjelenés időpontja: 2021.05.29 08:00
Utolsó lényeges változás: 2022.01.01 16:33
Rejtés típusa: Esemény geoláda
Elrejtők: Csaba & családja
Ládagazda: Csaba & családja Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 800 m
Megtalálások száma: 133, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente
2021-ben ünnepelte 20. születésnapját a geocaching.hu. 20 éve, 2001. június 24-én jelent meg GCeger, az első magyar geoláda. A jeles évforduló alkalmából 2 x 20 eseményláda jelent meg családi ill. túrázós kategóriákban.
A családi kategória ládái egy kellemes, rövid sétára invitálják a játékosokat és családjukat. Ezekből a ládákból minden megyében és Budapesten is 1-1 található, összesen 20 darab. Ezek az eseményládák 2021. december 22-ig voltak kereshetők.
Néhány láda az esemény után átalakult hagyományos, vagy multi ládává és továbbra is kereshető. Az aktuális információkat a leírásban találod meg.
Röviden: A 16x10x6 cm méretű doboz a Duna partján 1,6m magasan egy fa y elágazásában található.
A láda az év végéig kereshető.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
Érsekcsanád az 51-es számú főút mellett fekszik. A község központjában N 46° 15,168' E 18° 58,729' 90 m [GCXX01+kereszteződés] kell elfordulni a Duna felé vezető 4,8 km hosszú mellékútra. Útközben érdemes megnézni a temetőnél lévő kálváriát N 46° 15,162' E 18° 58,601' 90 m [GCXX01+kálvária] , illetve a gyerekeknek van egy játszótér is N 46° 15,116' E 18° 58,322' 90 m [GCXX01+játszótér] Parkolni a RÉV csárda parkolójánál érdemes. N 46° 15,439' E 18° 54,986' 90 m [GCXX01+parkoló]. A rejtést vagy a Dunán csónakkal, kenuval vagy a töltésen a zsilipig elsétálva a kiépített járdán lehet megközelíteni. Ha a töltésen megyünk, akkor találkozunk kapuval illetve egy olyan oszloppal, amin a turista jelzések mellett egy "Üzemi terület idegeneknek belépni tilos" tábla is van. Egy ott dolgozó vízügyes szerint a kapu mindig nyitva van, gépkocsival csak töltésjárási engedély birtokában, gyalog és kerékpárral pedig bármikor át lehet haladni, hiszen a turista utak is erre vezetnek.
Arra készülj, hogy egy-két szúnyog őrzi a Duna partját illetve a rejtekhelyet.
Gátőrház
A Duna bal oldali területének Solttól Bajáig terjedő terület ármentesítésére jött létre 1872-ben a Pest megyei Sárközi Ármentesítő Társulat. A társulat tevékenységének keretében készült 1888-ban az Érsekcsanádi gátőrház, mely 1980-ban kiegészült az árvízvédelmi központ épületével.
A gátőrház mellett a tekintélyes tölgyfák állnak. A Millennium évében ültetett 6 db tölgyfából ma már csak néhány darab áll. Ebből az egyik úgy tűnik, mintha az árvízvédelmi központ épületéből nőtt volna ki, pedig csak a fát építették körbe. N 46° 15,168' E 18° 55,074' 90 m [GCXX01+gátőrház]
Rév Csárda
A Rév Csárda autentikus jellegű halászcsárda elsősorban, kiemelkedő ajánlatuk a "Halászos halászlé", mely a Kulináris Örökség 2014. kitüntetést kapta országos szinten, az étterem megtalálható a Gault & Millau 2014. könyvben. Széles kínálat található hazai halakból az étlapon megtalálhatóak a tájjellegű ételek és szerb ételek is. Az étterem rendelkezik a belső terén kívül viszonylag nagy teraszrésszel rálátással a Dunára. Sajnos csak előzetes bejelentkezéssel tudnak vendéget fogadni. +36 30 9851420 Rév Csárda
Veránka-sziget
A Veránka-szigetre a hajó a parkoló ponttól indul, átszállítást egyeztetni a +36204557007 számon illetve a hotel@veranka.hu e-mail címen lehet. Egy kis bemutató
Érsekcsanád leírása
Érsekcsanád község Bács-Kiskun megye délnyugati részén fekszik. A község az 51. számú főút mentén található, Budapesttől délre 151 km, Bajától északra 10 km távolságra. A közelben két Duna híd is található Baján a Türr István híd 8 km, az M9 -es út Szent László hídja 16 km távolságra van. A község többször változtatta földrajzi helyét a történelem során. A lakosság a különböző ellenségek zaklatásától menekülve a Duna menti mocsarak közé húzódott, majd az árvízi elöntések miatt egyre távolabb költözött a Duna partjától, végül 1806-ben települt át a közeli magaslatra, a község mai helyére. Csanád korábban a jelenlegi helyétől nyugatra 5 km-re, a mai Duna-meder helyén, az "Ófalu" nevű területen feküdt. A folyószabályozások következtében az Ófalu legnagyobb részét elmosta a Duna, csak egy kis terület maradt meg a Vajas és a Duna között, a Révcsárda környékén.
Régészeti leletek bizonyítják, hogy itt már a 11. században település volt. Oklevél először 1391-ben említi Csanád falut a kalocsai érsekség birtokaként. A 15. század elején Ozorai Pipó volt a község földesura, kinek halála (1427) után a település visszakerült az érsekséghez. A török időkben sem néptelenedett el teljesen a település, az adóösszeírásokban végig lakott helyként szerepel. A török hódoltság végére megfogyatkozott a lakosság, a 18. században viszont már folyamatosan gyarapodott. Az 1784-es első magyarországi népszámlálás idején 1222 fő lakott Csanádon.
A kalocsai érsek és Pest vármegye rendeletére a lakosságot 1806-ban elkezdték áttelepíteni az Ófaluból a pesti út mellé, jelenlegi helyére. A falu népe nagyon nehezen akarta elhagyni a régi települést, ezért azt véglegesen csak 1815-ben szüntették meg. Az új helyen mérnök által tervezett, úgynevezett sakktábla alaprajzú település jött létre, nagy telkekkel és széles utcákkal. A 19. század közepén kezdődött lecsapolások következtében a községben megnőtt a szántóterületek nagysága. Ebben az időben indult el a katolikus lakosság nagyobb arányú bevándorlása. Ők főleg szegény parasztemberek voltak, akik általában napszámban dolgoztak, vagy részmunkát vállaltak.
Az 1898-ban kiadott helységnév-törvény alapján 1900-ban a község nevét Csanádról Érsekcsanádra változtatták. Az első és a második világháborúban sok érsekcsanádi katona ontotta vérét a hazájáért. Nevüket a községháza előtti emlékmű és a katolikus templom előtti kereszt őrzi. 1944-ben a községet Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből Bács-Bodrog vármegye Bajai Járásához csatolták, majd az 1950-ben alakult Bács-Kiskun megye része lett.
A családi ládák közeli megszűnésének híre tettekre sarkallt, pedig ismert volt a vég időpont, de Pató Pál úr nehezen ébred ... Így azután autóztam 700 km-t öt még meg nem talált ládáért. Kicsit megcsúsztam az idővel, ezért sötétben kellett megtalálni ezt a ládát, de nem volt nehéz. Pár éve a Rév csárdában nagyon finom, bográcsban frissen főzött halászlét ettünk. Ehhez foglalás kellett volna, de szerencsénkre jókor voltunk a jó helyen ... Akkor egy remek hétvégét töltöttünk Baján, gemenci kenutúrával és kerékpártúrákkal a környéken. :)
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Nagy Pécs környéki ládász szabi utolsó napjának végén vettük erre az irányt. Érdekes hely, nagyon hideg szeles idő volt és már esteledett, de különleges hangulata van a partnak. Rengeteg varjú káricált a fákon. Sajnos a csárda nincs nyitva, gondolom téli idényben nincs nagy keresletrá. köszönjük, hogy megmutattad. Évi ♡ Toti
A víkendtelep felől a parton jöttem, de egyszer csak egy sétány vége, magánterület tábla álta utamat. Aztán a kerítés - de szerencsére nem ér le a partig.
Viszont a Vajas-fok torkolat kis félszigete, ahol a láda is van, nagyon hangulatos.
Visszafelé már a gáton mentem.
Ma az év végén megszűnő déli eseményládák köré szerveztünk egy családi kirándulást, sajnos sok autózással, de cserébe szép őszi időben sok látnivalóval tartalmasan telt el a nap.
Korai indulással fél 9 előtt már a csárda mellett parkoltunk és sétáltunk a ládához. A kis tiltó tábla a kapunál kicsit elbizonytalanított, majd a zsilip melletti lépcső tetejénél a második tiltás és a lánc még jobban. De embert nem láttunk sehol, így végül lementünk a dobozért. Utólag olvastam a láda leírásában, hogy ezen nem kell izgulni :)
Ez egy érdekes láda, mert a gát felől megközelítve hivatalosan tilos oda lemenni, le is van kerítve az egész lenti rész egy lánccal. Persze kit tart vissza egy lánc és egy "A műtrgy közelében tartózkodni tilos" felirat, de azért elgondolkodtunk azon, hogy ez így mennyire legális.