Elnézést kérünk azoktól a játékostársaktól, akik szerint a temetői rejtés nem helyénvaló. Ők inkább ne keressék meg ezt a ládát!

Röviden:
1. pont: Horváth József sírja: Fán, kék szalagon 4 karakter a jelszó első része.
2. pont: A kápolna mögött, balra, fatörzs alatt 18x12 cm-es négyfülű ládában a jelszó második része.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés: Piliscsaba könnyen megközelíthető Budapestről: vonat és busz menetrend
Autóval érkezők megállhatnak a temető hátsó bejáratánál, itt a Béla király útján sok parkolóhely található, vagy a főkapu előtt  N 47° 38,025' E 18° 49,873' 210 m [GCHJ+parkoló] A temető nyitvatartása:3.15-9.30: 7-20 h, 10.1-3.14: 7-19 h

A geocaching szoros kapcsolatban van a Kék túrákkal. Nemcsak sok ládász járja a Kék túrákat, hanem még maguk a geoládák is GCKEKL, GCDDK2, GCAK.
Az MGKE 2008-ban az országos Kék útvonalán Geokék túrát szervezett (GCGeoK), amelyet 2009-ben a Dél Dunántúlon folytattak (GCDDK).

Ezzel a két pontos rejtésünkkel az Országos Kék Túra első teljesítőjének, Horváth Józsefnek állítunk emléket, és bemutatjuk a túra történetét is.
Az első pont Horváth József sírja, ide vezet a kék kereszt jelzés
 N 47° 38,063' E 18° 49,908' 210 m [GCHJ-1]
A második ponthoz indulj a kék sáv, majd kék kápolna jelzésen .
 N 47° 37,634' E 18° 50,091' 269 m [GCHJ-2]

Horváth József
Horváth József (1918-1991) Klotildligeten (Piliscsaba) született. Édesapja vasutas, édesanyja védőnő volt. Budapesten a Ciszterci gimnáziuban (ma Szent Imre gimnázium) érettségizett. Húsz éves korától a Magyar Királyi Vasút tisztképző iskolájába került, és 58 évesen a vasúttól ment nyugdíjba.
Egész életét a vasútnak, a családnak és a természetjárásnak szentelte. A Lokomotív Turista Egyesület tagjaként három hónap alatt végigjárta az Országos Kék Túra útvonalát, és lett az első sikeres teljesítő, az 1. számú igazolvány tulajdonosa. A Börzsöny szerelmeseként 70 éves koráig, a Lokomotív tagjaként rendszeresen karbantartotta a turistajelzéseket. Élete nagy álma teljesült, amikor számtalan külföldi turistaútja (Alpok, Tátra, Erdély, stb.) mellett 52 évesen 1970-ben megmászta a Mont Blanc-t, melyről írásos visszaemlékezést is készített. A Börzsönyben nevéhez fűződik a Horváth út (Érsek tisztás-Márianosztra zöld sáv , GCHorv) létrehozása.
Az Aranyjelvényes Túrázók Klubjának tagja volt, gyermekei és unokái is túravezetők lettek. Zoltán fia 1980-tól a Komárom-Esztergom Megyei Természetbarát Szövetség elnöke, és 17 évig az MTSZ alelnöke, valamint az Országos Aranyjelvényes Túravezetők Klubjának elnöke 1999-től.
A Lokomotív évente Horváth József Emléktúrát szervez a Börzsönyben. 2009-ben emléktáblát avattak Márianosztrán, illetve 2011-ben Piliscsabán a temetőben, és a sírhoz vezető  jelzést is felfestették (virtuális rejtés itt). Horváth József hívő ember volt, igy a ládát Kálvária kápolnánál rejtettük el, ahonnan szép kilátás nyílik a településre.

További érdekességek a temetőben: Itt van eltemetve Szőcs Géza,
Nagybaconi Nagy Vilmos, és itt található a Vincés apácarendiek parcellája is.

A magyar természetjárás kezdete

A természetjárás, vagy ahogy akkoriban nevezték, a "túristaság" a 19.sz végén vette kezdetét Magyarországon. Olyan nevek fémjelezték, mint báró Eötvös Loránd, Czárán Gyula, Thirring Gusztáv, Téry Ödön. A Monarchia hegyekben bővelkedő ország volt, területére esett az Alpok jelentős része, és csaknem az egész Kárpátok.

Az első hosszú távú útvonal
A világháború után azonban a hegyvidékek többsége a határokon kívülre került, és a természetjárás csak lassan kezdett magára találni. A turista-történelem kutatói között nincs egyetértés abban, hogy honnan származik a hosszú távú túraútvonal ötlete, de 1932-ben már Jellinek János említést tesz (A természetjárás iskolája. Budapest, 1932. 24. old.) egy országos "kék út"-ról. Számos nehézség legyőzése után végül 1938-ban, az első budapesti Eucharisztikus Kongresszus évében két csoport indult az akkor már Szent István Vándorlásnak nevezett túrára. A névadásban a hazafias gondolkodás mellett döntő szerepet játszott, hogy a szövetség vezetői úgy látták, a rendezvénnyel nagy társadalmi, politikai, egyházi támogatást érhetnek el. A résztvevők útközben cserélődtek, a leghosszabb távot Zsembery Gyula (27 túranap) tette meg. A teljes útvonalat senki nem járta végig, és a hamarosan bekövetkező világháború el is söpörte a kezdeményezést.

A Kék túra születése: Lokomotív Egyesület 1952
A világháborút követő időkben a természetjárás újra népszerű lett.
Az OKT-t dr. Vízkelety László javaslatára a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztály, (ma: Lokomotív Turista Egyesület) Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László irányításával 1952-ben hirdette meg a szakosztály tagjai számára a Tapolca és a Tolvaj-hegy (Zempléni hg.) közötti kék jelzésen. (Ekkoriban a nyugati határszél zárt terület volt!). "Józsi bácsi" már a meghirdetés évében bejárta a teljes útvonalat, így ő vehette át elsőként az azóta ikonikussá vált, Vigh Tibor (maga is a Lokomotív turistája) által tervezett zománcjelvényt, amely megjelenésében napjainkig alig változott. Az első teljesítőt többen is követték. 1953-ban 8 fő, közöttük Bokody József és dr. Vízkelety László is megkapta a Kéktúra jelvényt.

A Kék túra napjainkig
Az OKT egyre népszerűbbé vált és túlnőtt a szakosztály keretein, így 1961-ben a Magyar Természetbarát Szövetség átvette a túra szervezését és irányítását. Az MTSZ által kiadott első Kéktúra jelvényt Völgyi Flórián, a Diósgyőri VTK turistája érdemelte ki.
1976-ban új Kéktúra füzet jelent meg, és ebben már az OKT kezdőpontja a Szent Vid kápolna (Velem) mellé került. Az útvonal (1083 km és 26 680 m szint) így újból érinthette a Kőszegi-hegységet. A szövetség a legfiatalabbak részére létrehozta az "Úttörő Kéktúrát", (ma Gyermek Kéktúra). Az évtizedek alatt az útvonal számos változáson ment keresztül, de a kék jelzés még ma is sok helyen az eredeti nyomvonalon halad.
1979-ben Magyar Televízió tíztagú forgatócsoportja, Peták István szerkesztő és Rockenbauer Pál rendező irányításával gyalog járta be az útvonalat (akkor 1124km), és elkészítette a "Másfélmillió lépés Magyarországon" című filmet, mely az egész országot megismertette az OKT-val. A 80-as évek végéig azonban az eredeti kezdőpont, az Írottkő, a vasfüggöny mögött volt, és magyar oldalról nem lehetett megközelíteni. 1988-ban a 11. kerületi Természetbarát Bizottság Mészáros János (BEAC) kezdeményezésére a Szövetség támogatásával az OKT útvonalán túrát szervezett Szent István Emléktúra néven, amit 50 évvel korábbi elődjéhez hasonlóan nyugatról és keletről induló csoportok teljesítettek. Ekkor már a vasfüggöny a végnapjait élte, és a szigorúan szervezett csoportok határőrök kíséretében bemehettek a zárt területre, és az Írottkő csúcsáról indulhattak. Az OKT kezdőpontja végül a kilencvenes években került vissza a "eredeti helyére": az Írottkőre.
Jelenleg az OKT (Írottkő-Hollóháza) hossza 1170km, és teljesítéséhez 31435 m magasságot kell leküzdeni.

Az OKT "leszármazottai": RPDDK és AK
Az MTV forgatócsoportja 1986-ban ismét útra kelt. Velemtől indulva gyalogszerrel jutottak el Szekszárdig. Elkészült a "...és még egymillió lépés" című második film, mely a dél-dunántúli régióval ismertette meg a nézőket. Ennek alapján 1989-ben, már Rockenbauer halála után, megszületett a Dél-Dunántúli Kéktúra ( Rockenbauer Pál DDK), majd 1996-ban az Alföldi Kéktúra (AK). A három kéktúra útvonallal immár kialakult az ország turista-főútvonala, a több mint 2500 km hosszú "Országos Kékkör".

Köszönjük Horváth Zoltán, Išpanović Martin és Mészáros János segítségét a ládaoldal elkészítéséhez. ( A *-gal jelzett képeket Išpanović Martin készítette)

Keressétek meg a többi ládánkat is:

GCNIVA
GCUSA
GCARBA
GCKUK
GCFELF
GCTAR
GCPADK
GCTEMP
GCBRAM

Források:
Az OKT és akik végigjárták
Relikviák a kéktúrázás hőskorából
Minden amit a kéktúráról tudni érdemes
Az Orszagos Kéktúra történelme
Száz éve született Horváth József
Még egy kis Kék
Saját Kék túránk képei