-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
+
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Figyelem!
Arra készülj, hogy bár a láda felé és a ládától szép kirándulást csinálhatsz, klassz helyeken (lásd a leírást), de ahol a láda van, ott nincs
semmi rendkívüli: se kilátás, se hatalmas fák, se sziklák (jó, most épp érik a szamóca, később lesz szeder, van egy magasles és végtelen nyugalom).
A láda azért került ide, mert ez a megye legmagasabb pontja. Ha ez nem elég vonzó cél, akkor inkább ne indulj neki. :-)
Figyelem!
A terepen rengeteg vadászati objektum (magasles, etető, sózó) található, ezért - annak ellenére, hogy a láda közvetlenül egy jelzett turistaút mellett található - javaslom, hogy vadászati szezonban tájékozódj az esetleges lezárásokról, illetve ilyenkor sötétben inkább ne gyere.
Bevezetés
Zala megye területe zömében dombvidék (a
Keszthelyi-hegyég is ötszáz méter alatt marad, így iskolai fogalmaink szerint ez se hegy).
A történelmi
Zala vármegye másfélszer nagyobb volt a mai megyénél, a Balaton-felvidék nagy része is hozzá tartozott. Ekkor a legmagasabb pontja az Agár-tető volt (kb. 510 m). 1920-ban a déli részei kerültek határon túlra, 1950-ben pedig a Keszthelyi, Sümegi és Tapolcai járásokat csatolták Veszprém megyéhez. Ekkor egy ideig a megye legmagasabb csúcsa a megye déli részén magasodó
Kandikó Várdomb volt (kb. 338 m, a helyesbítésért köszönet
dendeocsenek).
1978-ban a Keszthelyi járás visszakerült Veszprém megyétől Zala megyéhez. (Emlékeim szerint ezt az indokolta, hogy akkoriban a Balaton nyugati medencéjének elalgásodását elsősorban a Zala által bemosott műtrágya okozta. Mivel Zala megyének 1950 és 1978 között nem volt Balaton-partja, a visszacsatolás előtt nem volt érdeke ezen változtatni.) Ettől kezdve a megye legmagasabb pontját mindenképp a Keszthelyi-hegységben kell keresnünk, annak is a keleti, a megyehatár közelében elterülő platóján.
A legmagasabb nevesített csúcs a Köves-tető (kb. 445 m), amelynek egyik csúcsán egy antennatorony is áll (ez is ellene szólt annak, hogy oda kerüljön a láda). Azonban tőle észak-keletre, az Égett-vágástól délre, egymáshoz közel több 455 méteres szintvonalat is találhatunk a lapos platón. Ez alapján itt van a megye teteje: 455 méter. Szédítő! :-)
Megközelítés
A rejtés a
GCPADK -
GCTUCS -
GCVKIL ládaháromszög középpontjában található, sokfelől megközelíthető.
1. A legrövidebb (4 km-es) út a szomszéd megyéből indul:
Nemesvitán a templom mellett, nagy hársak és vadgesztenyék alatt lehet parkolni
N 46° 49,450' E 17° 22,050' 155 m [GCMM20+N-Parkolo], árnyékos és ingyenes. Innen a zöld csík

jelzés egészen az
Égett-vágásig vezet, ahol a piros kereszten

délre fordulva már csak 300 méter a ládáig. Alternatíva: a
N 46° 49,385' E 17° 20,295' 445 m [GCMM20+atkotes] ponton balra kanyarodva 30 méterre megtaláljuk a piros kereszt jelzést, amelyet innen nyugatra, majd északra követve kicsit rövidebben érhetünk a ládához.
Az út rövid, de 300 méter szintemelkedés van benne, aminek nagy része az út középső harmadára esik. Vízvételi hely nincs közben, vigyél magaddal folyadékot.
Nemesvita látnivalóit két láda is bemutatja (
GCNVMF és
GCTUCS). Az utóbbi a
Tücsökdombi kilátónál van, amelyet belefűzhetünk az oda- vagy visszaútba is. Azonban annak a ládának a leírása nem említi, hogy a kilátóhoz felvivő piros háromszög

jelzés a kilátótól tovább vezet az erdőben eldugott nemesvitai
zsidó temetőig. A temetőt 2019-ben felújították, de a POI bemérésekor méteres aljnövényzet borította. Néhány sírkő így is látható, fölötte pedig öreg erdő húzódik fel a völgyben. A temetőtől továbbhaladva a piros háromszög becsatlakozik az Égett-vágáshoz vezető zöld jelzésbe, de aki nem akar szintet veszíteni, a temetőtől nyugat felé haladva jelzetlen szekérutakon cikkcakkozva is mehet a zöldig. Ha visszaúton tennél egy kis kerülőt a temető és a kilátó felé, akkor ezen a ponton érdemes letérni a jelzésről:
N 46° 49,590' E 17° 20,750' 310 m [GCMM20+elagazas].
2. Kicsit hosszabb (5 km) északról (de valamivel kevesebb a szint, és végig Zala megyében lehet gyalogolni, szerintem ez a legszebb útvonal). Parkolni
Válluson a temető (és a kéktúra pecsételőhely) melletti füves parkolóban lehet
N 46° 50,710' E 17° 18,250' 230 m [GCMM20+V-Parkolo]. Innen a zöld kereszt

jelzésen kell elindulni, majd a
Szent Miklós-forrásnál keleti irányba a zöld csíkra

fordulni, amely már az előző pontban említett Égett-vágásig vezet. Én lefele - száraz időben - országúti biciklivel végig legurultam ezen az útvonalon. Felfele kell némi elszántság biciklivel.
Ezzel az útvonallal összeköthető a
Láz-hegyi kilátó (
GCVKIL) felkeresése, azonban ha nem akarsz kétszer mászni, akkor szinte végig jelzetlen utakon kell haladnod (például a
Kutyatemető érintésével).
3. Dél felől a
Büdöskúti turistaház a legjobb közbülső célpont
N 46° 48,625' E 17° 19,725' 375 m [GCMM20+Budoskut], amely biciklivel remekül elérhető a hegységet a Keszthely - Várvölgy országúttól Balatongyörökig átszelő erdészeti aszfaltúton (vagy legrövidebben egy jól biciklizhető murvás úton Vállus felől, ami becsatlakozik ebbe az útba).
Az erdészeti utakra autóval tilos behajtani!
Büdöskúttól jelzett úton a piros csík

, majd piros kereszt

jelzéseken, vagy a zöld jelzésen

(az előző pontban említett Szent Miklós-forrás érintésével) lehet feljutni a ládához, mindkét esetben némi szintvesztéssel.
Biciklivel azonban a legjbb (és a legrövidebb) az elágazástól észak felé induló kicsit murvázott, de középen füves, szép erdészeti utat követni, amely egyenletesen emelkedve, szintveszteség nélkül vezet a ládáig (
trek).
A rejtés
A láda közelében a piros kereszt észak-déli irányban vezet a lapos platón. Ez egy elég széles, fakihordásra is használt, de biciklivel is jól járható út. Körülötte az erdőt valamikor az elmúlt évtizedben felújították: most csak néhány magasabb fa emelkedik ki az erdővágás után felnövő 5-10 méter magas újulatból. A megadott koordinátákhoz egész közel egy szép nyiladék keresztezi az utat, a kereszteződésben pedig egy kisebb magasles áll. Innen már látszik az a kicsit kimagasló
barkóca berkenye, amely egy tölgy közvetlen szomszédságában áll tőlünk kb. harminc méterre. (Magas, vékony, látszik, hogy a közelmúltig egy zárt erdőben állt, felfelé törekedett.) A kereszteződéstől pár lépésre délre egy kis ösvényke vezet be hozzá. A berkenyétől egy-két lépésre kelet felé egy száraz fatörzs fekszik. A ládát annak belsejében keresd.
A hivatkozott POI-k koordinátái:
N 46° 49,650' E 17° 19,880' 450 m [GCMM20+Egett-vagas]
N 46° 49,415' E 17° 21,750' 215 m [GCMM20+Tucsokdomb]
N 46° 49,555' E 17° 21,315' 250 m [GCMM20+temeto]
N 46° 49,450' E 17° 19,345' 365 m [GCMM20+forras]
N 46° 50,480' E 17° 18,545' 365 m [GCMM20+Laz-hegy]
N 46° 49,115' E 17° 19,260' 420 m [GCMM20+kutyatemeto]
N 46° 48,670' E 17° 19,500' 355 m [GCMM20+turistahaz]