Röviden: A Katica turistaház feletti kiserdőben egy tuskó alatt lapul a láda.

Patca Somogy megye egyik legkisebb községe, a Zselicben, Kaposvártól 12 kilométerre délnyugatra fekszik. A falut körülvevő dombok lábánál több forrás található, amelyek hűsítő vizét a Csörge-patak vezeti a falu végén fekvő Katica-tóba.
Patca ugyan "egyutcás" zsáktelepülés - közúton a Szilvásszentmárton-Kaposvár közútba torkolló bekötőúton közelíthető meg, - a falun áthaladó, illetve a falu végén található Katica Tanyáról kiinduló túraútvonalak a gyalogos és kerékpáros útvonalakon keresztül több Zselici településsel is összekötik Somogyország eme gyöngyszemét.
A község neve valószínűleg szláv eredetű. 1252-ben Poczyta, 1374-ben Pochcha, 1394-ben Pachya alakban említették az oklevelek. 1456-ban Ipoltfalvi Miklós nyerte adományul, az 1550. évi adólajstromban Szent Benedekkel együtt fordult elő (ma Kaposszentbenedek). Az 1598-99. évi adólajstromban két Padcza nevű helységet találunk. 1715-ben csak négy háztartást írtak benne össze. Patca a török hódoltságot 70-100 fővel élte át, ez a lakosság a II. József-kori népszámlálás idejére 194 főre növekedett. 1726-ban a kaposfői Szent Benedekről címzett prépostságé. A XIX. század végén a vallásalapnak volt itt nagyobb birtoka. Református temploma 1865-ben épült. A községhez tartozott Jégfatelep, amelyben a Sárosi cég gőzmalma működött. Patcán az 1848-as jobbágyfelszabadítás 20 jobbágycsaládot érintett. A felszabadított jobbágytelkek száma 8, a zsellértelek száma pedig 2 volt. Az úrbéri birtokrendezés megegyezés alapján 1 864-ben történt.
A falu összlakossága 1925-ben 202 fő, Jégfa-pusztán 12 fő. A községben református elemi népiskola működött, 1925-ben egy tanítóval, egy tanteremben. A Királyi Kincstári Közalapítványnak 380 kat. hold erdeje volt, illetve a Pécs-villányi borvidékhez 35 kat. hold hegyközség tartozik. Ekkoriban mindössze egy iparos dolgozott a faluban, egy kovács, házipari keretek között folyt szövés és fonás is. Patca pecsétje 1788-ból ismeretes. A falut 1944. december 2-án elfoglalták a szovjet csapatok. A település tömegközlekedése 1949-ben oldódott meg, amikor Kaposvár és Szilvásszentmárton között autóbuszvonalat létesítettek. 1956 októberében itt is megalakult a községi munkástanács. A Kádár-rendszer idején 1961-ben szervezték meg az első termelőszövetkezetet.
2001-ben kezdődött el az aktív turizmus úttörőjének számító Katica Tanya fejlesztése. Ez a létesítmény ma 120 főnyi szálláshellyel, Magyarországon egyedülálló Bemutatógazdasággal, Lovagvárral, a hangulatos Katica-tóval és szabadidős programok tucatjaival várja a látogatókat. A falu aktív lakosságának jelentős része turisztikai, mezőgazdasági és erdészeti tevékenységből él. A község 2007 elején 72 lakost számlált.

Megközelítés. A Katica turistaház parkolójából  N 46° 16,783' E 17° 43,183' 177 m [GCPATC+parkoló] kelet felé induljunk. A faházak mögött a régi katica ösvény bejáratánál érdemes bemenni az erdőbe. Egy-két árkon átkelve az erdő sarkához közel egy tuskó alatt lapul a láda.
A tulajdonos tud a ládáról, menjetek nyugodtan! Ha vendégek vannak, csak udvariasan! :)

2020.12.31 A láda előző helyén levágták az erdőt, ezért áttelepítettük egy másik erdőrészbe.