Elhelyezés időpontja: 2008.03.19 16:40
Megjelenés időpontja: 2008.03.23 02:20
Utolsó lényeges változás: 2019.10.28 07:01
Utolsó változás: 2020.10.15 12:28
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Gabeszosz
Ládagazda: Gabeszosz Nehézség / Terep: 1.0 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 1000 m
Megtalálások száma: 640 + 2 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.8 megtalálás hetente
Megszűnt: 2019.10.28.
Vöröstó a Vázsonyi-medence széleire települt kis falvak közül a Kinizsi várhoz legközelebb épült község. Csendes, nyugodt hely, határából szép a kilátás a Kab-hegy és a Bakony környező vonulatai felé. Miután a környék ládái közül egyik sem mutat hasonlókat, első ládámmal ide hívlak titeket egy kis kincskeresésre.
EGY KIS TÖRTÉNELEM
Vöröstó nevét régi oklevelekben sokféleképpen írták, szerepel Felverestó, Veristó, Werestohn, Werestho, Werewtho, Verestó és végül Vöröstó elnevezéssel. Nevéről ítélve azonban hiába keresnétek közelében bármilyen vöröstavat, nem akadnátok ilyenre, csupán Nagyvázsonytól északra ismeretes a "Vízvöröstó".
A falu területe a legrégibb időktől lakott hely, felbukkant már a kőkorszakbeli ember nyoma is. A falu határából előkerülő pattintott kőszerszámok, kisebb-nagyobb leletek bőségesen igazolják e kor emberének jelenlétét.
Az első okleveles feljegyzések szerint a XII. században a veszprémi Szent Mihály székesegyház, később Comes Sol, majd az Almádi apátság tulajdona. A mohácsi vész után a falu fokozatosan elpusztul, elnéptelenedik, lakóit elhajtják, megölik, aki megmenekül, az a vázsonyi várban, vagy még távolabb keres menedéket.
A falu "újraélesztése" végett kezdi meg 1714-ben Zichy Imre a svábok betelepítését. Az első telepesek 1723-ban már szerepelnek a hivatalos összeírásokban. 1732-ben már annyian vannak, hogy plébániát is kapnak, melyhez tartozó hívek már 1734-től hivatalosan anyakönyvezve is szerepelnek. Ebben az időben Vöröstót őstermelő faluként tartották számon. Kétnyomású határában őszi és tavaszi búzát, árpát, tönkölyt, babot, borsót és lencsét termeltek. Az állattenyésztést elegendő legelő biztosította. Ezen kívül - hordási robot ellenében - a bakonyi pusztán szabadon kaszázhattak. Az igával rendelkezők fuvarba, a gyalogszeresek napszámba jártak. Kiegészítő foglalkozás az erdőgazdaság, fakitermelés és szőlőművelés.
A jobbágyfelszabadítás utáni időkre a szűkős megélhetési viszonyok jellemzők. A község szántóterülete mindössze 460 hold volt, melynek jelentős részét a nagybirtok foglalta el. Az értékesítési viszonyok kedvezőtlenek: legközelebbi piaca és vasútállomása a 22 kilométerre fekvő Veszprém. Mindezek következtében a lakosság száma 1829 óta egészen napjainkig erősen csökken. Ma már kevesebb, mint 100 lakosa van.
ÉPÍTÉSZET
A falu egyetlen utcájának kétoldalán épült házak (56 db ház - régen és most is) érdekes képet mutatnak. A völgy nyújtotta kedvező települési viszonyokat használták fel igen ötletesen a telkek egykori gazdái, amikor házaikat egymás mögé építették, megtakarítva egy-egy oromfalat és fele olyan hosszúra nyújtva falujukat, mintha a környéken szokásos soros településű módszer szerint építkeztek volna. Az utcasorban lévő házakat az udvar közepén húzódó kiskert választja el egymástól, a telkek végében pedig csaknem zárt pajtasor határolta el az udvart, kijárattal az udvar és a szérű felé is. A zárt pajtasor kitűnő védelmet nyújtott az itt uralkodó északnyugati szél ellen is. (Fotó a pajtasorról)
A falu jómódját a Stájerországba irányuló borkereskedelem alapozta meg, mely lakáskultúrájában is megnyilvánult. A borért cserébe visszafelé általában épületfát hoztak. A faluban számos ház azóta is megőrizte díszes homlokzatát.
VALLÁSI ÖRÖKSÉG
A falu eredeti (fa) templomát már 1121-ben említik, és még 1550-ben is fennáll. További sorsa ismeretlen, de lévén fából készült, gyanítható, hogy a törökök felégették.
A ma is látható templom alapkövét 1825 márciusában rakták le. Az akkor még több, mint négyszáz lelkes faluban a kisgyermekeket kivéve szinte mindenki dolgozott a templom építésén, és mindent saját kezűleg készítettek. Nem volt ugyan még befejezve, de az első misét már november 1-én megtartották. (Innen ered a jelenlegi búcsúünneplés.) A ma is látható oltárképet - Szűz Mária Szeplőtlen Fogantatása - gróf Széchenyi Zsófia festette Bécsben, így a templom védőszentje ez újabbira változott, a búcsúünneplés azonban Mindenszentek maradt. A vöröstói a környék legnagyobb és legszebb temploma, külső mérete 32x19 méter, területe 325,5 m2. Ha belülről is szívesen megnéznétek, Czaun Józsefnétől (51-es házszám, 88 / 273 046) kérjétek a kulcsot.
A templomon kívül a faluban a telepesek számos más vallási építményt is emeltek, a szentháromságszobrot, útszéli kereszteket. A kálvária 1863-ban készült el, melyet - pályázati forrásból - 2007 nyarán újítottak fel.
KÖZELMÚLT ÉS JELEN
2004-ben úgy tűnik, a falu jelenlegi arca jó időre megmenekült. A település gazdag vallási örökségére, történelmi épületeire és egyedülálló településszerkezetére hivatkozva 2004 júniusától a falu teljes belterülete területi műemléki védelem alatt áll.
Ideális adottságai ellenére azonban a falu alig nyitott a turisták, túrázók felé. Az általam felderített két helyi (magán)szálláshelyadó közül már egyik sem szolgáltat. A faluban nem hogy étkezési lehetőség nincs, de még egy árva kocsma (!) sem. Az egyetlen kereskedelmi objektum a kisbolt, amely H-P délelőtt 8-11 óráig (!) várja az arra tévedőket a faluház szomszédságában. Tehát, ha a környékre indultok, Vázsonyban kell megszállnotok (innen kb. 25-30 perc séta Vöröstó).
LÁTNIVALÓK
A falu határában álló információs táblán (is) említett Vöröstói Galéria (Látványtár) Szabó László fafaragó művész otthonában és gondozásában üzemel, de csak a nyári időszakban, főként az ilyenkor szervezett alkotótáborok idején látogatható (július-augusztus). Ha ekkor érkeztek és van kedvetek körülnézni, a 88 / 273 010-es számon egyeztessetek. N 46° 58,216' E 17° 43,095' 284 m [GCVKAL+Galeria]
A falu délnyugati szélén fekszik a Bodzavár Alapítvány tanösvénye, melynek területe egyben az alapítvány által szervezett táborok színhelye. A tanösvény korlátlanul látogatható, de az üzemeltető (Radnay Péter, 70 / 389 06 02) arra kér Titeket, telefonon is jelezzétek érkezéseteket. Ő vöröstói lakos, és ha épp ott tartózkodik, prospektussal, térképpel is tud segíteni. Ha van szabad kapacitás, nagyobb csoportoknak (8-10 főtől) erdei szállást is tud biztosítani. A tanösvény bejárata: N 46° 58,037' E 17° 43,058' 284 m [GCVKAL+Bodzavar]
Térkép a tanösvényről többféle formában letölthető innen: LINK. Bővebb információ: www.bodzavar.hu.
Nem messze innen található a falut is keresztező Ragonya-patak forrása, mely valójában egy legelővel, szántóval, erdősávval határolt kis tavacska: N 46° 57,543' E 17° 43,423' 325 m [GCVKAL+Ragonya-to]
A LÁDA MEGKÖZELÍTÉSE, ÚTVONALAJÁNLATOK
Ha AUTÓVAL érkeztek, könnyű dolgotok van, a falu szélén (a Barnag felőli oldalon) leparkolva 2 perc sétával elérhető a kálvária. Innen további 4-5 perc a láda. Kérlek benneteket, NE hajtsatok be autóval a kálváriát körülvevő legelőre, mivel az MAGÁNTERÜLET! A főút túloldalán, a temető előtt bőven lesz módotok parkolni.
Ha BUSSZAL jöttök, akkor a Veszprém - Nagyvázsony, a Veszprém - Ajka, vagy a Veszprém - Tapolca viszonylatok valamelyikével próbálkozzatok. Nagyvázsonyban is leszállhattok, onnan kb. 30 perc séta vár rátok Vöröstóig.
VASÚT a környéken nincs.
Ha GYALOG, vagy BICIKLIVEL vagytok, szinte bármely irányból érkezhettek, a helyszín az összes környező településről elérhető jelzett túraútvonalakon. A környék turistatérképe: LINK.
A környező ládáktól is jó összeköttetések adódnak ide. A GCZDRV és GCKKIL dobozok felől azonos instrukciók alapján, a Balaton-felvidéki kék Kék csík, majd a piros Piros csík jelzésű utakon juthattok el Vöröstóra, a piros Piros csík jelzésen továbbhaladva pedig Nagyvázsonyra érhettek el, ahonnan az OKT Kék csík vonalán sétálhattok tovább a GCSONY (Pálos kolostorrom), a GCTALO (Tálodi-völgy), vagy akár a GCkbhg (Kab-hegy) geoládákhoz.
Ha Mencshely környékére (GCKKIL, stb...) igyekeztek tovább, itt egy csini levágás egészen a kék Kék csík jelzésig: LINK. Ez az útvonal egyben útba ejti a Ragonya-tavat is.
TÚRAAJÁNLAT
Ha van időtök, és a Zádorvár láda (GCZDRV) még nincs a trófeáitok közt, ajánlom figyelmetekbe a következő körsétát: LINK Amíg odaúton (javarészt a Kék mentén) a Balaton bukkan gyakorta elő, visszafelé a barnagi, vöröstói mezőkön sétálva a Vázsonyi-medencére és a Kab-hegyre nyílik szép kilátás. A körséta hossza 10,2 km, a környék az erdőben kissé lejtős, de érdemi szintkülönbségek nincsenek.
TÉRKÉP
Helyszíni látogatásaink során bejártuk és felderítettük a település tágabb környékét is. Ebből térképet rajzoltam, melyet nemsokára - ahogy időm engedi - a turistautak.hu-ra is feltöltök. Addig is, a környék teljes térképe - többféle formában - innen érhető el: LINK.
ÉS VÉGÜL, A LÁDA
Maga a láda a kápolnától kb. 380 m-re van az erdő csücskében, a jelzett turistaút Piros csík közelében. A legelőn keresztülsétálva légvonalban megközelíthető, de aki kényes az ilyesmire, az a kis árok túloldalán lévő letaposott úton is felsétálhat (ez majdnem a ládáig vezet). A legelők tulajdonosa sajnos nem engedélyezte a láda elhelyezését, ezért került a láda kicsit távolabb a kálváriától. Egy kidőlt fa gyökerei közt keressétek, ágakkal, kövekkel befedve.
A doboz 20 x 15 x 14 cm, egy CD éppen belefér.
A láda közelében kis pihenőhely található asztallal, padokkal: N 46° 58,264' E 17° 44,020' 325 m [GCVKAL+Piknik]. Ez is magánterületen áll, vigyázzatok rá! Ne szemeteljetek! (Ha van időtök, a legteljesebb kilátásért sétáljatok el a legelőn Barnag felé.)
EGYÉB LINKEK:
Turista térkép
Buszmenetrend
Vöröstó honlapja
Fényképalbum a bejárásaim során készült képekről
LÁDATÖRTÉNET:
2008.04.22.: Vikivel felkerestük a ládát, aki jól telepakolta ajándékokkal. A dobozt és a rejteket rendben találtuk.
2008.04.27.: Néhány télen készült képet lecseréltem a ládaoldalon. (a fényképalbumban továbbra is látható az összes kép.)
Állapot: megszűnt
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltuk. A környéken már nincs kidölt fa! A koordináta pontos helyére visszarejtettük. Egy fa tövének kelei oldalára, száraz faágakkal rejtve. [g:hu 1.6.4]
Ha egy mezőn azonos irányba ballagsz valakivel, kinek k?t gps is lóg a nyakában, az gyanús...nagyon gyanús.???? A rejt?sről külön szösszenetet lehetne írni. ?rthetetlen.
OK.
Kesser találkozó a ládánál. Egy VIZSLÁS kessertárssal egyidőben érkeztünk a helyszínre.
Szép kálvária, szép kápolna.
A láda most nem fagyökerek között, csak egy fa tövében, ágakkal takarva.
Vöröstón szálltunk meg négy éjszakára (hamarosan be is jelentem POI-ként szálláshelyünk). Magától értetendőként adódott az első felkeresendő láda, amelynek felkeresését azért kissé kibővítettük egy kellemes esti sétává: GCKVAL - GCPMPO - GCZDRV Ugyan Barnag felé ereszkedtünk le, de addigra besötétedett, így GCNEBA már csak másnapra, a Tihanyi nap végére maradt.