WAP ON
Old község külterületén, a Dráva egyik holtága közelében, kb. 50 cm magasan levágott ágú, eredetileg V-alakú fa tövében, avar alatt rejtőzik a 450 milliliteres (kb. 16*11*6 cm külső méretű) négyfülű geoláda.WAP OFF

Bevezető
Ezzel a rejtéssel a Dráva kevéssé ismert arcát szeretném megmutatni az egykor a Boros-Dráva nevű holtág mentén vezető tanösvényen keresztül.

A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park védett, Horvátországgal közvetlenül határos területén volt, ezért csak a kijelölt úton haladjatok! (A kérést a 2015-ben telepített drótakadály segít betartani.)

A Dráva
Hazánk harmadik legnagyobb folyója Dél-Tirolban (Olaszország) ered. Ausztrián, Szlovénián át, majd hosszan a horvát-magyar határon folyik, míg végül, 749 km megtétele után, a Kopácsi-rétnél a Dunába torkollik. A Dunához, de főleg a Tiszához képest nagyobb az esése és ezért gyorsabb a folyása is. Az, hogy befagyjon, évszázados ritkaság.
A baranyai folyószakaszt az 1970-es években szabályozták: a medret kősarkantyúkkal terelték el, a partot kövezéssel védték. Ennek következtében a meder kimélyült, a kanyarulatok eltűntek és a holtágak vízellátása bizonytalanná vált.

Boros-Dráva tanösvény
A Boros-Dráva egy olyan folyamatnak az eredménye, amelyet hazánkban a Tiszával szoktak bemutatni: a középszakasz-jellegű, mind nagyobb kanyarulatokat leíró (meanderező) folyó egy-egy nagyobb árvízkor a kanyart levágva új medret keres, a réginek pedig előbb a felső majd az alsó csatlakozását feliszapolással elzárja. (Itt az alsó még nyitott: a horvátországi részen közvetlenül összeköttetésben van az élő folyóval.)
Az így lefűződött holtágat puhafás ligeterdő szegélyezi. Legjellemzőbb fafajai a fehér fűz, a fekete nyár és a fehér nyár, de néhány kocsányos tölgy és magyar kőris is előfordul. A lágyszárú aljnövényzet igen gazdag. Gyakori ismertebb virágos növényei a hóvirág, erdei ibolya, kockás kotuliliom, nyári tőzike, farkasszőlő, gyöngyvirág. A csendes, tószerű vízállapot miatt a vízinövények is szépen díszlenek: apró békalencse, vízitök, nád, sulyom, kálmos, fehér tündérrózsa.
A tanösvény a  N 45° 44,900' E 18° 20,357' 90 m [GCBORD+ROBBANASVESZELY] ponton túl nem folytatódik, ne menj tovább!

Megközelítés
Tömegközlekedéssel: Autóbusz alig közlekedik errefelé: Mattyig még naponta kb. 10 járat, de Keselyősfapusztáig már csak 2-3 járat jut el. (Javasolt megálló: Gyűrűspuszta, szövetkezeti italbolt.)
Egyéni közlekedési eszközzel: Az 58-as főút Drávaszabolcs belterületi szakaszáról  N 45° 48,331' E 18° 12,654' 98 m [GCBORD+MATTYFELE] ponton letérve Gordisán Mattyig, ott a  N 45° 47,912' E 18° 16,017' 98 m [GCBORD+KESELYOSFA] ponton az Y-elágazásban jobbra. Innen elhaladunk Mattypuszta és Keselyősfapuszta mellett, majd át Tótokföldjén. Az Oldhoz tartozó Eperjespuszta előtt itt  N 45° 45,533' E 18° 20,048' 87 m [GCBORD+DNYFELE] DNy-ra, majd a gátat elérve itt  N 45° 45,412' E 18° 19,862' 87 m [GCBORD+GATONKELETRE] kanyarodva hamarosan eljutunk az ajánlott parkolóhoz:  N 45° 45,284' E 18° 20,123' 87 m [GCBORD+PARKOLO].

Ládatörténet
2021.04.25 09:26 Frissítettem a ládaadatokat az oldalon és feltöltöttem néhány új, a jelenlegi állapotokat jobban tükröző képet.
2021.04.16 16:30 140 kilométeres ládakarbantartó kör legmesszebbi pontjaként ellenőriztem a ládát. Új naplófüzetet kapott.
2017.04.16. Ásványvadász játékostársunk helyszíni jelentése alapján a migránshisztéria alábbhagyott, ismét teret engedve a békés játéknak. A láda újra kereshető.
2016.06.30. körül A ládát megszűntre állítottam, hogy véletlenül se tévedjen ide játékos. A leírásba a következő szöveg került:
"A kormány külpolitikája következtében a láda helye jelenleg nem közelíthető meg. Ne mászkálj a környéken, ha nem akarsz bajba keveredni!"
2013.11.30. A ládát Kis-Molnárék felújították. Hála!
2009.06.01. A ládának ismét lába kélt, de Puszkányék pótolták. Köszönöm.
2008.09.15. körül Az eltűnt ládát Jevica és Gyuszi pótolta. Köszönöm szépen.
2008.05.24. A Nagy Eszter-napi Ládadömping alkalmából megjelenik a geoláda.

Források:
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság: Tájékoztató táblák.