Megye/ország: Hajdú-Bihar
Elhelyezés időpontja: 2013.10.07 15:51
Megjelenés időpontja: 2013.10.07 19:00
Utolsó lényeges változás: 2020.04.26 17:52
Utolsó változás: 2023.04.08 18:39
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Norbee97
Ládagazda: Norbee97 Nehézség / Terep: 1.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 80 m
Megtalálások száma: 356 + 5 sikertelen + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
A pezsgőtablettás henger a közelben lévő egyetlen faoszlopa alatt van. Érdemesebb a belső részről (fakerítés) keresni, így nem akadályoz a vasrúd. A ládát lehetőleg a betonhoz tegyétek közvetlenül, a kővel pedig támasszátok meg, így nem látszik a láda! Kérlek titeket, hogy legyetek nagyon körültekintőek, a hely nagyon forgalmas, nem szeretném hogy ez is eltűnjön!
Nagy forgalom esetén az alternatív jelszót keresd, a közeli elektromos doboz alján, egy matricán!
A ládába TravelBug nem helyezhető!
Köszöntő és megközelítés
Szeretettel meghívok minden kessert Hajdúsámsonba, az első (de nem utolsó) geoládám helyszínére. Budapesttől kb. 240 km-re van, megközelíthető a 4-es útról is. Gyere a 471-esen! A város történetéről lentebb olvashatsz. Busszal Debrecenből könnyedén elérhető. Menetrendet itt tudsz keresni. A Hajdúsámson, városháza N 47° 36,051' E 21° 45,339' [GCHSAM+busz] pontig gyere!
Debrecentől biciklis út vezet Hajdúsámsonig.
A vasútállomás a N 47° 36,498' E 21° 45,303' [GCHSAM+vasútállomás] ponton található, és itt van a menetrend.
Parkolási lehetőség autósoknak: N 47° 36,016' E 21° 45,220' [GCHSAM+parkoló]
A múzeumról
A múzeumban 180 darab kályha látható. A kiállítóterem 2007. januárjában, a Magyar Kultúra Napján került átadásra. Fontos dátum ez, hiszen addig, évtizedekig csak a gyűjtő udvarán, mostoha körülmények között tekinthették meg az érdeklődők a tárgyakat.
Mintegy 150 vasaló, 80 mozsár, függőlámpák, faliképek és még sok érdekes tárgy egészíti ki a tárlatot, melyek a vasgyártás sokféleségét tükrözik.
A gyűjtemény külön érdekessége, hogy történelmi Magyarország szinte minden vasműves központjára kiterjed.
A múzeumban láthatod Vitéz Bakó István ejtőernyős emléktárgyait és Hajdúsámsont régi fényképeken is.
Hajdúsámson területéről már középső bronzkorból kerültek elő régészeti leletek. Hajdúsámson-Csemetekert lelőhelyről kora vaskori és szarmata leletek is előkerültek. 1997-ben a Liget-tanyai iskola udvarán találtak honfoglaláskori arany tárgyat.
A település XI-XII. századi történetéről, birtokviszonyairól szinte semmit sem tudunk. A XIII. századból származnak az első írásos emlékek. Elsőként 1213-ban említik Túrsámson néven (Tumsansuna). A kutatások szerint korai nevének mindkét tagja személynév eredetű és egykori birtokosokra utal.
Sámson néven szerepel az 1291-1294 között keltezett váradi püspöki tizedjegyzékben. Ebben a században többször említenek a források egy másik Sámsont, az ún. Szalóksámsont, mely azonban később elnéptelenedett, ahogyan más szomszédos falvak is.
1399-ben Zsigmond oklevelében említik utoljára Túrsámsonként. A következő évszázadokban egyszerűen csak Sámson a falu neve. Az 1552-es összeírás alapján lakosságát 650 főre tehetjük, de tíz év múlva már annyira elnéptelenedett, hogy pusztaként említik. Az 1600-as évek elején újra elnéptelenedett, szerződést kell kötni a benépesítésére. Egy 1692-es összeírás alapján az egyik legszegényebb bihari falu volt. A község lakói büszkén őrzik annak emlékét, hogy II. Rákóczi Ferenc Sámson alatt táborozott (1703. július 26.).
A gazdálkodásról és a helyi viszonyokról értékes forrás az úgynevezett kilenc kérdőpont (1770), amely azért is nevezetes, mert ezen maradt fönn a község ma is használt címerképe. Az első magyarországi népszámlálás
(1784-87) adataiban Sámson mintegy másfél ezres lakossággal szerepel, s ettől kezdve a népesség gyors ütemben gyarapodik.
1848 után itt is megindult a jobbágyfelszabadítás. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Hajdú Vármegyéhez csatolták. Ettől kezdve használatos a Hajdú- előtag a község nevében. A XX. század elején két közút, vasútvonal, pénzintézetek alakulnak.
Az első világháborúig folyamatosan nő a lakosság száma, az 1910-es népszámláláskor meghaladta az ötezret. 1911-ben Hajdúsámsoni Hírlap néven községi újság jelenik meg.
A korszak legnagyobb eredménye a közművesítés. 1952-re befejeződik a község villamosítása, vízműtelep létesül. 1971-ben nagyközségi státuszt kap. A rendszerváltás után kiépül az önkormányzatiság. A 90-es évek közepére szinte teljesen kiépül a telefon- és gázvezeték hálózat, beindul a szervezett szemétszállítás. A lakosság száma 1990-2002 között közel 3000 fővel nőtt. 2001-ben a település történetének legnagyobb beruházásaként, korszerű új iskolát
avatnak tornacsarnokkal. A település 2004-ben városi rangot kapott.
2013.10.07.: A láda kereshető.
2014.01.18.: A láda eltűnt, hamarosan pótolom, keresd az alternatív jelszót!
2014.01.21.: Láda kihelyezve, kicsit távolabb az előző rejtektől.
2015.05.27.: A láda tereprendezés miatt nem kereshető, ezért a láda ideiglenesen virtuális.
2015.06.05.: Kísérleti jelleggel új helyen, új láda, csak jelszót tartalmaz.
2015.09.20.: A láda új helyre költözött, ez már remélhetőleg megmarad és tetszeni fog nektek. :)
2016.04.03.: A láda innen is eltűnt, újrarejtés új helyen hamarosan. Alternatív jelszó megújítva, mostmár laminált lap van a helyszínen.
2016.04.14.: A negyedik láda kihelyezve, remélem ez hosszabb életű lesz.
2017.01.02.: A rejtek hónapok óta bírja, így ma egy füzet került a ládába, írószert hozz magaddal! Alternatív jelszó a tábla hiányában (ideiglenesen) megszűnt.
2018.05.15.: Új ládát tettem ki, a láda jelenleg csak a jelszót tartalmazza.
2020.04.23.: Az elveszett ládát Dr.Lada és Micra73 pótolta, köszönöm. A láda ismét kereshető.
2023.04.08.: Új ládát helyeztem ki, a régi helyre. Nagy forgalom esetére van alternatív jelszó is.
A mai nap utolsó ládájaként megtaláltuk tjromaan29-el. A láda eltűnt és a pótjelszó sincs a helyén! Egy előző megtalálónak köszönhetően lett meg az általa felírt jelszó. [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam. Köszönöm. A pótjelszó is eltűnt, a láda már régóta nincs meg úgy látom. Korábbi megtaláló segítségével felírtam a sarkon lévő elektromos doboz hátuljára szemmagasságban. (lásd képen)
Négy napos kirándulásra érkeztünk Sirgalahad, lelcache és Fidorka társaságában az ország keleti végére. Tartalmasan telt el az idő, sok érdekes helyet láttunk, rengeteg szép templomot és kúriát meglátogattunk, bringáztunk a Tisza és a Szamos töltésein, eveztünk az Öreg-Túron és a keleti megyék magas pontjait is megkerestük. Részemről a 4 nap termése összesen 54 ládatalálat.
4.nap, 52/54
Az utolsó napra már csak a haza út maradt, de természetesen még útba esett pár pont. Nagyon nagy meleg volt, gondolkodtunk, hogy bemenjünk e a múzeumba, de végül úgy döntöttünk, hogy megnézzük. Nagyon klassz gyűjtemény, érdemes bejönni.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A láda újra a helyén van. További jó keresést! Jó utat Debrecenbe és jó ládázást kívánok, Apa! Olívia, Apa és Dóra mama társaságában [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.9]
A hosszú hétvégét kihasználva Nyíregyháza kiinduló ponttal, az észak-keleti régió két magassági pontját vadásztuk le, jó sok egyéb találattal, köztük nem egy bakancslistás hellyel... 30/23.
A második nap Hajdú-Bihar csúcspontja apropóján nyírségi barangolásba kezdtünk.
A mamutfenyő felkeresése után (GCCSIF) érkeztünk Hajdúsámsonra, ahol az ajánlott parkolóból sétáltunk egyet a központban. Közben a ládát elővadásztuk, a kályhamúzeumba viszont ezúttal nem tértünk be.
Utunkat Hajdúhadház irányába folytattuk. (GCT34)
N 47° 36,051' E 21° 45,339' [GCHSAM+busz]
N 47° 36,016' E 21° 45,220' [GCHSAM+parkoló]
N 47° 36,042' E 21° 45,295' [GCHSAM+szobor]
N 47° 36,021' E 21° 45,370' [GCHSAM+római]
