WAP: 10*16*3cm műanyag konyhai doboz térdmagasságban, a kerítéslábazat túloldalán, mágneses rögzítéssel. Hosszú kezűek előnyben :-)
Pótjelszó is van a túloldalon az esőcsatornán.
A mai baljós időkben nem véletlenül nem ajánlottuk a láda éjszakai keresését. Egy zsinagóga környéke érzékeny terület, ha valaki a sötétben egy "gyanús" ládát rak ki-be egy zsinagóga kerítésén, joggal számíthat az erre hivatottak figyelmére és esetleg kellemetlen kérdésekre.
A ládába TravelBug helyezhető.
"Ezekkel a sorokkal és ládáinak gondozásával szeretnénk megőrizni játékostársunk, Vgyuri (Dr. Varga György) emlékét. A geocaching magyarországi indulásánál már ott volt, első ládája a 45. sorszámot kapta, a GCLHDC (Cívis reptér). A repülés szerelmeseként jelentős szerepe volt a budaörsi (GCLHBS) és a tököli reptér, (GCLHTL) ládák létrehozásában is. Elindította a "minden reptérnek legyen ládája" akciót. Összesen 11 ládát hagyott ránk, köztük a sinus90-el közös rejtését, a GCHGny-t, amelynél egy óriási kódex várja a megtalálókat, valamint a zsinagóga sorozatát."
A ládasor
A láda ugyan önmagában is teljes értékű, de része egy több darabból álló ládasornak, ami a 2014-2015 folyamán megvalósuló "Zsidó zarándokút Észak-Alföldön" EU-projektet ismerteti "virtuális útikönyvünkben". A sorba tartozik még jelenleg a mádi zsinagóga
(GCmzsi), a tokaji zsinagóga
(GCtzsi), a szatmárnémeti (Románia) zsinagóga
(GCszmm), a sátoraljaújhelyi
(GCsjhs-1) multiláda egy pontja és egy "com-os" láda
a nagykállói rabbisírnál.
Megközelítés
A láda az egyik debreceni zsinagóga területén van, de némi ügyességgel elérhető a kerítésen kívülről is. Magának a ládának a megközelítése gyalog triviális, a Kápolnási utca 1-et kell keresni. Autóval az épület előtt is meg lehet állni a fizetős parkolóban, másik közeli fizetős parkoló van a Bajcsy Zsilinszky utcán
N 47° 31,770' E 21° 37,310' 123 m [GCdzsn+parkoló].
A láda
A ládát mágnesek tartják a helyén egy a falra szerelt fémlemezen - nem túl erősen. Levenni könnyű, de visszarakásnál ügyeljünk a pontos helyrerakásra, le ne essen. (Ha mégis baj történt, a Bajcsy Zsilinszky 26. sz. bejáraton kell az irodától kapunyitást kérni, Edit, az irodavezető tud a ládáról.) Pótjelszó is van a túloldalon az esőcsatornán.
"Munkaidőben" érdemes megpróbálkozni a közeli kapuval, mert napközben sokszor van nyitva. Ha sikerül bemenni, a láda kezelése sokkal egyszerűbb lesz. Ha valaki megkérdi, mit bóklásztok a virágágyban, próbáljátok udvariasan megmagyarázni a helyzetet, mert sokan nem tudnak a játékról.
Az utca nem túl forgalmas, attól nem lenne mugliveszély, az utca túloldalán levő négyemeletes lakóház miatt viszont igen. Kéretik erre is figyelni, ha lehet.
A doboz nem túl nagy, ezért csak néhány kisméretű ajándék fér bele.
Haszid zsidók Északkelet Magyarországon
A magyarországi zsidóság egyik csoportját képezik a haszidok. A XVIII. században az ortodoxián belül Galíciában jött létre a haszid irányzat, ami jellegzetes ruházatával, szokásaival láthatóan elkülönült a környezetbe jobban beleolvadó, régebben Magyarországon élő csoportoktól. A haszidizmus tanítása szerint az időnként extatikus zene és tánc utat mutat a mindenható felé. (Legtöbben ezt a
Jakob rabbi kalandjai című filmből ismerhetik.) A cári uralom üldözései elől egyre több haszid költözött át Magyarországra, és főleg az ország északkeleti részében telepedtek le. A zsidó szokások szerint a rabbi a közösség szellemi vezetője, és mennél nagyobb tudású, annál nagyobb tisztelet övezi. Habár a zsidó vallás nem "kanonizálta" a csodatételeket, a néphiedelemnek nem lehetett parancsolni. A zsidók körében, de a kívülállók között is terjedt a hit, hogy az istennek nagyon tetsző, nagy tudású és példamutató életű rabbik (ezeket hívják rebének vagy cadiknak) jobb eséllyel folyamodhatnak az égi segítségért, mint a közönséges halandók. Ezért alakult ki néhány híres rabbi körül a csodatevő mítosz. Ennek következtében évente zsidó zarándokok ezrei látogatnak el sírjukhoz Mádtól Szatmárnémetiig, és a zarándokutak fókuszában éppen az a Debrecen áll, ahol amúgy a haszid zsidóság marginális szerepet játszott.
A debreceni zsidó közösség története
Magyarországon a zsidóság több útvonalon terjedt el. Az Árpáddal érkezett kazár zsidók és az első Árpád-házi királyok által főleg Bizáncból behívottak valószínűleg elpusztultak a tatárjárásban, de a későbbi uralkodók különféle privilégiumokkal, elsősorban német területről pótolták őket. A Spanyolországból való kiűzésük után onnan is jöttek a közel-keleti ősökhöz hasonló szefárd zsidók. A török megszállás idején ebből virágzó közösség alakult - amit a törököt kiűző keresztény seregek jó szokásuk szerint megint szinte lenulláztak. De a járt utakon a bevándorlás folytatódott és kiegészült a cári repressziók elől idemenekült lengyel-orosz, főleg galíciai haszid zsidókkal.
A két csoport - mondhatnánk úgy is - a debreceni nagyvásáron találkozott. Mindenféle kereskedő és iparos volt köztük, főleg bortermelők és -kereskedők, mert ez a mezőgazdasági tevékenység nem volt előttük tiltott, és az észak-magyarországi borvidék közel volt. Debrecen városában csak "dolgozhattak" a zsidók, de nem telepedhettek le. A városfalakon kívül és főleg a nemesi vármegyéhez tartozó Hajdúsámsonban viszont több ezer zsidó "ingázó" gyűlt össze. Ők csak 1840-ben telepedhettek le a városban, de sokan "dekkolhattak" már évekkel korábban is műhelyeikben, boltjaikban. A város adólistáin mindenképpen előkelő helyet töltöttek be már az 1820-as években is.
Itt nem beszélhetünk egységes zsidóságról, mint a haszid területeken, ahhoz túl sokfelől jöttek. Voltak "németül" beszélő haszidok, spanyol ladinó nyelvű szefárdok, német mintára szekularizálódott neológok - gazdasági erejüknél fogva sokáig utóbbiak domináltak. Amíg kevesen voltak, egységes közösséget alkottak, de amikor 1868-ban az országos zsidó konferencia ortodoxokra és neológokra választotta szét őket, egyeseknek - főleg a hintapolitikán nevelődött debrecenieknek - nehezére esett a választás, így létrejött egy harmadik tagozat, a "status quo ante" (a kongresszus előtti) is, aminek anyahitközsége éppen a debreceni. Ez először egységes volt, majd 20-30 év múlva mégis kiváltak az ortodoxok, és a maradókon belül is voltak a neológokra hajazók. A 10-20 kis imaházból jutott mindenkinek, de amikor nagyzsinagógákra volt szükség az ünnepek méltó megünneplésére, mindjárt hármat is építettek. A neológoké - a mai Petőfi tér keleti oldalán - volt a legnagyobb, legdíszeseb, sokban hasonlított a Dohány utcai és a szegedi zsinagógákhoz. Az európahírű bécsi Jacob Gartner tervei szerint mór stílusban épült, 1896-ban még félkészen is a millenniumi ünnepségek dísze lett. Az ortodoxok ahhoz képest visszafogottabbat építettek 1894-ben a Pásti utcán, A
status quo ante hívei ide is, oda is jártak, majd 1928-ban a zsidó gimnázium korábbi saját zsinagógája lett a központjuk.
A holokauszt után a visszatérők, (a korábban itt élők fele-harmada, ami "nem rossz" arány a magyar vidék viszonylatában - a menekülésüket eredményező politikai játszma meghaladja a leírás kereteit) a három nagyzsinagógából kettőt épen, a neológ nagyzsinagógát megrongálva találták. Utóbbi járt rosszabbul, a helyreállítási munkák közben egy tűzvészben lényegében megsemmisült, szépségét már csak képeinken láthatjuk. A hívek lecsökkent létszámához egy zsinagóga is elég lett volna, de ennek ellenére a 70es évekig az ortodox és a
status quo zsinagóga is működött. Azután az előbbit "nyugdíjazták", szerencsére nem lett belőle bútorraktár, mint sok "sorstársából". Így a rendszerváltás után kisebb-nagyobb állami, majd EU támogatással megújulhatott.
Ma a zsidónegyed objektumai két blokkban találhatók, a Pásti és a közeli Kápolnási utcai ingatlanokon.
A Pásti utcai, 1893-ban elkészült, Berger Jenő által tervezett eklektikus stílusban épített és 2015-re teljesen felújított és korszerűsített ortodox zsinagóga
N 47° 31,810' E 21° 37,260' 123 m [GCdzsn+Ortodox zsinagóga] liturgiai szempontból teljes értékű, de inkább rendezvényközpontként használják. Udvarában volt/van egy kisebb zsinagógával felérő tanház (ún.
beth hamidras), ami a ma erősen megfogyatkozott számú hívő mindennapos liturgikus igényeit eelégíti ki. Itt volt a kóser húsellátást biztosító baromfi-vágóda és húsbolt, valamint a rituális fürdő
(mikve). Új építmény (2015-ben adták át) Debrecen haláltáborokban és megalázó munkaszolgálatban elpusztított zsidóinak fekete márvány emléktáblája - közel 3000 névvel.
A Kápolnási utcai komplexum legnagyobb épülete az egykori zsidó elemi iskola és gimnázium. Ugyanebben az ingatlanban volt/van az immár újra egységes hitközség adminisztratív központja, kóser étterme és - ez az újdonság -
a térség vallási turizmusának céljaira létrehozott szállás.
Az udvaron álló, a László testvérek által 1910-re felépített eklektikus-előmodern stílusú, először iskolai majd
status quo ante zsinagóga (itt van a láda) is felújításra került az EU pályázat keretében, nagyobb ünnepeken itt gyűlik össze Debrecen és környékének zsidósága.
Ami nem zsinagóga
A Pásti utcai zsinagóga udvarában és utcai részén volt a kóser húsellátást biztosító baromfi-vágóda és 2 húsbolt, külön a baromfinak és külön a négylábú jószágoknak (marha, júh, kecske) - amíg ezekre fizetőképes kereslet volt. Ma a vágóda akár működhetne is, de jelenleg kisebb képzőművészeti kiállításokat rendeznek a Művészeti Hetek során. A boltokat a hitközség bérbe adja.
A szintén az udvarban levő tanházban (Beth Hamidrás) folyt a gyerekek vallásoktatása 4-18 év között. Saját kis imaháza volt, ami ma is használnak - mint már szerepelt - mindennapi rituális igények (reggeli-esti ima) céljaira. De van alatta egy nemrég feltárt régi rituális fürdő, amiben a zsidó borosgazdák és kereskedők munkáját bemutató kiállítás lesz egyszer, jelenleg mint borozó már üzemképes. Az egész helyiséget borító üvegpadló alatt láthatók a belső falakkal elválasztott kis medencék, egy helyiségban az esővíz összegyűjtésére szolgáló öntöttvas tartály, ami alá tüzetrakva állt elő a fürdéshez a langyos víz. Azért van hely egy söntésnek és a rusztikus asztaloknak. A falakon pedig a majdani múzeum képeinek.
A szomszéd telken van a jelenlegi rituális fürdő (mikve), ami kevéssé ismert, de igen érdekes. A zsidók életét szabályozó 613 törvény nagy hányada foglalkozik a tisztasággal. Ez főleg a nők számára fontos - biológiai okokból. A vallásos nők ezért havonta látogatják a mikvét. Időnként vannak férfi napok is, de mivel a férfiak a rituális tisztálkodást otthon is el tudják végezni, csak külön igényre tartanak férfinapot a legvallásosabbaknak. Egy csere egyébként nagy cécó, mert pl. a fürdőt nem lehet csapvízzel feltölteni. Külön ciszternában gyűjtik emiatt az esővizet.
Bajcsy-Kápolnási-Simonffy utcák által határolt terület volt valaha a zsidónegyed központja. A jelenlegi hitközségi irodaház helyén korábban egy kisebb zsinagóga állt, amit a nagyzsinagógák felépülése után lebontottak. A Simonffy utcai oldalon először fiú polgári iskola volt, ami 1921-ben emeletráépítéssel gimnáziummal egészült ki. Ezeket 1945 után államosították, általános iskola lett. De mivel a hitközség az 1990 utáni kárpótlás során nem tartott rá igényt, ma már városi ifjúsági kulturális központként működik. Általában nyitva van, érdekesek a földszinti folyosón az adományozók neveit ma is mutató márványtáblák 1910-ben épült az iskola saját zsinagógája, a mai Kápolnási utcai zsinagóga.
Bejutás
2016.01.01-től a létesítmények (elvben) rendes nyitvatartással is megtekinthetők a Pásti utcai zsinagógától indulva. Ezt nem kell úgy érteni, hogy állandóan ott űl a vezető, hanem hogy "valahol van", akinek ez a dolga. Emiatt célszerű felhívni a
(52) 415 861 számot
Május 1. - Szeptember 30. között 10-12 és 14-18 óra között
Október 1. - Április 30. között 10-15 óra között
Kivétel szombat és a zsidó ünnepek.
Ettől eltérő időben kívánságra vezetett látogatás kérhető a fenti számon, de egyébként sem árt tájékozódni.
Belépődíj az összes helyszínre vezetéssel: 1200 Ft/fő
Forrás és egyéb olvasnivaló
Boldogfalvától a Pásti utcáig
Debrecen zsidó építészete
A debreceni zsinagógák
Egyéb uticélok a témában 
