Megye/ország: Montenegró
Elhelyezés időpontja: 2018.01.28 16:25
Megjelenés időpontja: 2018.03.10 17:04
Utolsó lényeges változás: 2022.03.24 13:00
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Fairy
Ládagazda: Fairy Nehézség / Terep: 3.5 / 4.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1300 m
Megtalálások száma: 73 + 5 sikertelen + 4 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
WAP ON
Kotor felett a fellegvárban, térdmagasságban felfestett 96-97 számokkal szemben nyíló ajtónyíláson belépve balra téglával falazott kéménybe felnyúlva találod a 350 milliliteres (kb. 10 * 10 * 8 cm külső méret) geoládát. Figyelem! Nem átlagos kihívás: 1300 méteren 280 méter szintet kell leküzdened. Gondold át, hogy Neked való-e ez a "séta"! Szezonban kb. 8 és 18 óra között 8 EUR belépőt szednek.
A ládába TravelBug (még) nem helyezhető.
WAP OFF
Bevezető
A montenegrói partszakasz, sőt, talán egész Dalmácia legszebb öble fölé mászunk, mászunk és még mindig mászunk... ide hívlak ezzel a rejtéssel.
Kotor
Kotorról az első írásos adat Kr.e. 168-ból datálódik. Az ókorban Dalmatia provinciához tartozott. Justinianus császár a 6. század közepén megerősíti. 840-ben a szaracénok, 1002-ben a bolgárok támadják meg. 1185-től 1389-ig szerb uralom alatt áll, amit bizonytalan időszak követ: a velenceiek és a magyarok vetélkednek érte. 1420-tól 1797-ig a Velencei Köztársaság birtokolja - két rövidebb oszmán időszaktól eltekintve (1538-1571, 1657-1699). 1797-től megint mozgalmas időszak következett: 1805-ig a Habsburg Birodalom része lett, majd az Itáliai Királyság kapta meg. 1815-ben ismét az Osztrák Császársághoz került, ami haditengerészetének egyik bázisává tette. Az első világháború után a Jugoszláv Királysághoz (közben 1941-től 1943-ig olaszok foglalták el), a második után a szocialista Jugoszlávián belüli Montenegrói Szocialista Köztársasághoz tartozott. 1990-től 2006-ig kitartott az egyre csökkenő területű délszláv államalakulat mellett, és végül a független Montenegró az utolsó befoglaló politikai entitása.
Szent János-erőd
Kotor középkori városmagja önmagában is erődített és hozzá csatlakozik kelet felől a Szent János-erőd. A Bembo- és a Gurdic-bástyától meredeken kapaszkodnak felfelé az erődfalak egészen a Szent János-hegy tetejéig. A falat több helyen kisebb bástyák törik. A közbezárt térségben közlekedési hálózat és további épületek vannak - köztük az 1518-ban épül Szabadító Szűzanya-templommal. A hegytetőt a Szent János (San Giovanni)-fellegvár foglalja el, 280 méter magasról uralva a keleti öblöt, az erődrendszert és az óvárost. A várhegy mögött lakhatatlanul sziklás, hegyes terület emelkedik tovább a Lovcen csúcsa felé. A külső erődfal teljes hossza 4.5 kilométer, vastagsága 2 és 16 méter között van, magassága helyenként a 20 métert is eléri.
Ládatörténet
2022.03.24 13:00 Ládaoldal frissítése belépődíjjal, alternatív megközelítéssel.
2021.08.21 14:38 Frissítem a láda adatlapját.
2021.08.05 Az eltűnt ládát akosgy játékostársam az előző rejtekében pótolta. Nagyon köszönöm a gyógyítást!
2019.04.20 11:00 A helyszínről hívott fa-peti játékostársam és az előző helyén rögtön pótolta az elveszett ládát. Nagyon köszönöm a segítséget - ez (láda)életmentő volt.
2018.03.10 17:04 A geoláda megjelenik az oldalon 54 társával együtt.
2018.02.07 A moderátorok többsége (+7/-5) jóváhagyja a tervet.
2018.02.04 Benyújtom moderációra a ládatervet.
2018.01.28 16:25 Egy 3000+ kilométeres balkáni körtúra során kihelyeztem a ládát.
Jó szuszogtatós.
Reggel Herceg Noviból indultunk egy majdnem egész napos hajókirándulásra.
Behajóztunk és úsztunk a kék barlangban, ahol sok cseppkőképződmény is megfigyelhető.
Lakott és lakatlan szigetek mellett haladtunk el.
Behajóztunk egy a jugoszláv időkből megmaradt, akkor titkosan kezelt hadihajó-kikötőbe. Ezeket a parti hegy gyomrába építették. Több is van belőlük.
Kiszálltunk egy városnézésre Perastban. Itt egy emlékkövön a Viribus Unitis bevésett feliratot olvastam. A Monarchia egyik csatahajójának a neve volt. Már a kapituláció után süllyesztették el az olaszok.
Innen tovább hajóztunk Kotorba. Itt is rengeteg a turista, de a város feletti erődbe már kevesebben másznak fel.
Innen már busszal utaztunk tovább Budvába.
Minden városban sok a macska. Kotorban még egy vas szobor is megörökíti őket.
A korábbi infók alapján úgy terveztem, hogy délután 6-kor, amikor már nem kell fizetni, és a Nap se süt már olyan meredeken, nekiindulok. Azonban a jelen szabályok alapján májustól szeptemberig reggel 7 és este 8 között kell fizetni, a bliccelőket pedig ezer euróig terjedő birsággal fenyegetik.
Nem volt kedvem ehhez, így kifizettem a 15 euró belépőt, és fényképezve, minden helyen kinézve, kényelmesen felsétáltam fél óra alatt. A város már árnyékban, de az úton még végig sütött a Nap, és 30 fok felett volt a hőmérséklet, így vastagon folyt rólam a víz. Fent iszont kellemes idő volt, így a gyors logolás után (igénytelen pillepalack, csak a jelszó van benne - írtam, hogy jóvök, és segítenék, ha valahol kell, de nem kaptam választ) félórát élveztem az utolsó napsugarakat és a kilátást. 7-kor lebukott a Nap a szemközti hegy mögött, utána kocogtam le.
Megnéztem a létrás bejáratot: létra nincs, a falon kell felmászni, ami talán nem is olyan nehéz, de kimászni egyedül nem lett volna kellemes. Szóval jól tettem, hogy támogattam a montenegroi műemlékvédelmet.
Családi nyaraláson jártunk erre, pár napot eltöltöttünk az öbölben. Nagyobb kirándulásokat terveztem, de a masszív 37-38 fokos nappali hőmérséklet meghátrálásra késztetett, inkább csak a szálláson és a parton punnyadtunk. A ládáért mindenképpen fel akartam jönni, így úgy döntöttünk egyik reggel korai indulással megyünk fel, amikor még árnyékban lehet megjárni a felfelé utat. Meglepetésemre ilyenkor még senki sem volt a pénztárnál, így simán felsétáltunk. Nagyon klassz fentről a kilátás az öbölre. Ilyen korán még viszonylag kihalt a hely, pedig logikus lenne, hogy ilyenkor jön fel mindenki és nem a nappali hőségben. A ládát nem találtuk, nincs a helyén. Mivel a csereládáim már elfogytak, így ide csak egy rögtönzött pótlást tudtam tenni, egy palackba tett jelszóval. Aki legközelebb jön hozhatna normális dobozt. Lefele kipróbáltuk a hátsó bejáratot. A rozoga falétrán lemásztunk és a turistaúton ereszkedtünk vissza a városba. Köszi a rejtést
Kisfiammal még itthon kinéztük, hogy tavaszi mediterrán körutunk egyik állomása ez a ládikó lesz. Meg is másztuk az erődöt egy szép délután egy viszontagságos tengeri út után (Anyuka tengeri beteg lett). Az út csodálatos volt, de sajnos közben ránk sötétedett, gyanítjuk hol lehetett a ládaikó sokáig kutattuk, de sehogysem leltük és már lassna indult a hajónk így fel keleltt adnunk és sietnünk kellett lefelé (látom 05.-én megtalálták így ezek szerint mi nem voltunk elég szemfülesek). Képeket mellékelek, nagyon hálásak lennénk ha így is elfogadnátok, mivel elég valószínűtlen hogy a következő évtizedekben újra eljutunk erre a szépséges helyre.
Megtaláltam. Köszönöm! Montenegrói kirándulás alatt Budva és Kotor ládáit kerestük meg. Mindkettő fantasztikus élményt nyújtott.
A Kotori várba a belépő 2023. November 1-től 8 euróról 15 euróra emelkedett.
Fairy által leírt ingyenes út működött, bár a végén egy 2 méter magasan lévő lőrésen kellett bemászni a várba, ami a párom nélkül nem sikerült volna. Pár kő oda volt téve magasítónak, de nagyon para volt. Létrát nem volt, csak egy lőrés jó magasan.
A jelszó nem működött. Csináltam képet a logbookról jelszó nélkülihez, de otthon láttam benne, hogy be van írva a régi jelszó is. Kipróbáltam és működött.
Írok a rejtőnek hogy javítani kell a jelszót. Ha valamiért nem sikerülne, próbálkozz a régi jelszóval.
Dubrovnikból egy napra mentünk le Kotorba. Így a ládát sem időnk, sem kedvünk nem volt megkeresni.
Viszont utaztunk a pár hete átadott felvonóval, ahonnan csodás a kilátás, és bejártuk Kotor belvárosát, ami mesés, a régi épületeivel, háttérben a magas hegyekkel.
Nagyon örülök, hogy látthattam ezt a helyet.
Először fordult elő, hogy nem voltunk felkészülve, hogy akár ládázhatnánk is, a nászutunk alatt, így a hajó utunkról úgy érkeztünk meg Kotorhoz, hogy a kikötőben jutott eszünkbe megnézni hátha van itt láda. Alapból az volt a cél hogy felmászunk az erdődbe de, viszont internet nem volt előre nem mentettük le a láda adatait így gondoltuk megpróbálkozunk egy vakon kereséssel hátha pont bele botlunk a ládába még így is. Kb egy órán át bolyongtunk a várban és kutattuk a falakban a ládát. Most hogy elolvastam a leírást pontosan tudom hol volt és többször is benéztünk oda, de vagy átsiklottunk felette vagy a másik nagyon gyanús üreg elterelte a figyelmünket. Mivel amúgy is látom hogy nem működik a jelszó, szeretném kérni a képek alapján az elfogadást. Amúgy maga a hely elképesztően gyönyörű! Aki arra jár nem hagyhatja ki semmiképp! [Geoládák v3.12.10]
Köszi a rejtést! Szenzációs út volt felfelé. Az egyik legjobb, ahol valaha jártam. Minden fordulóban más és más arcát mutatta a város és az öböl. Rosszabbra számítottam felfelé, de nem volt vészes. A létra valóban ott van, azon keresztül hagytam el a várat, és a piros jelzésű ösvényen tértem vissza Kotorba.
A jelszó valóban nem jó, valószínű nem a megfelelő lett a logbookra felírva. Így sajnos "csak" a képek alapján kérnék elfogadást.
Köszönjük a rejtést!
Természetesen 100 fokban, víz nélkül... Szerencsére találtunk egy árust, aki a balekokra várt.
Nehezen találtuk meg, és sajnos ahogy többen is jelezték, a jelszó nem megfelelő.
N 42° 25,629' E 18° 46,389' [GCOTOR+PARKOLO]
N 42° 25,566' E 18° 46,331' [GCOTOR+OVAROSBA]
N 42° 25,633' E 18° 46,402' [GCOTOR+GYALOGUT]
N 42° 25,399' E 18° 46,497' [GCOTOR+LETRA]
