Röviden

A ládát (9x16cm-es henger) a megadott koordinátán egy, ha nem is példa nélküli, de mégsem szokványos rejtekben találhatod meg.





Megközelítés

A radarállomáshoz két irányból lehet eljutni. Autóval, kerékpárral a Szentes-Nagymágocs útról ennél a kereszteződésnél kell letérni  N 46° 36,874' E 20° 23,232' 95 m [GCB503+1 kereszteződés] Gyakorlatilag végig aszfalton, az utolsó 100-150 méter csak a földút. Az autót a létesítmény bejáratánál le tudod tenni.! N 46° 38,395' E 20° 25,927' 95 m [GCB503+ajánlott parkoló]

Fábiánsebestyén felől sem lehetetlen eljutni a ládához, de abból az irányból végig dűlőutakon fogsz haladni az időjárás függvényében gyorsabban vagy lassabban esetleg sehogy. Ha mégis ezt az irányt választanád, itt térj le! N 46° 40,332' E 20° 26,585' 95 m [GCB503+2 kereszteződés]

Autóbusszal Szentes autóbusz-állomásról a "Külső-Dónát, iskola" megállóhelyig kell menni. Innen kb 2 kilométeres séta a radarállomás.  N 46° 37,404' E 20° 25,101' 95 m [GCB503+buszmegálló] Menetrend itt.

Leírás

Ezzel a rejtéssel a Csongrád-Csanád megyében található Szentes közelébe hívlak. A hely maga egykor komoly katonai jelentőséggel bírt, a Varsói Szerződés "BARSZ" néven ismert távközlési hálózatának egyik fontos eleme volt. Feladata a Bulgáriában telepített BARSZ601 és a galgamácsai BARSZ501 állomások közti kapcsolat biztosítása illetve ennek a hálózatnak a Magyar Honvédség híradó rendszerébe való bekapcsolása volt. Mára eredeti szerepét elveszítette mégsem teljesen elhagyatott. 2014-ben új funkciót kapott, jelenleg az Országos Meteorológiai Szolgálat egyik fontos radarállomásának ad otthont.

A távközlés, mint a hadviselés része
A kellő időben megfelelő helyen rendelkezésre álló információnak már a legkorábbi, bunkósbotokkal és kövekkel vívott törzsi villongásokban is nagy szerepe volt. Nem csoda hát, ha a mindenkori hadvezetések mindig kiemelt jelentőséggel kezelték az információ megszerzését és továbbítását. Mi sem volt természetesebb, hogy amikor Hertz, Popov, Marconi, Tesla és a többiek kutatásai nyomán "magasba szöktek mindenféle furcsa antennák" akkor az elektromágneses rezgéseket is a hadviselés szolgálatába állítsák. Az elmúlt 100-120 évben nagy utat járt be a katonai rádiózás a szikratávírótól a kommunikációs műholdakig. Ennek az útnak az egyik, talán nem a legfontosabb, de mégis jelentős állomása volt a troposzféra távközlés.

Mit is jelent ez a titokzatosan hangzó kifejezés? Nagy távolságok rádióhullámokkal való áthidalását több tényező nehezíti. - Ne felejtsük el, a '70-es évek második felében járunk, tekintsünk el most a világűr adta lehetőségektől! - Ezek közül a két legfontosabb a földfelszín görbülete és a rajta található nagyobb tereptárgyak (jellemzően hegyek) Ezen két akadály megkerülésére született az '50-es évek elején az a megoldás, hogy az "égre" irányított adóantenna jelét a légkör legalsó rétege a troposzféra - innen a neve is - visszaveri a földre ahol a vevőantennák veszik azt. Hátránya, hogy a földfelszíni hírközlő hálózatokban megszokottnál sokkal nagyobb energiájú rádióhullámokra van szükség. Nagy előnye viszont, hogy két távoli pont közti átviteli lánc sokkal kevesebb elemből épül fel, ami főleg katonai alkalmazás esetén nagyon hasznos. Kevesebb élőerő és technika kell az őrzéshez és az üzemeltetéshez, kisebb az ellenséges támadással, zavarással és a lehallgatással szembeni kitettsége, ellenséges erők által ellenőrzött területek könnyebben átsugározhatók stb.....

A BARSZ ami nem hópárduc
A BARSZ rendszer célja az akkori tervek szerint, a meglévő vezeték nélküli és kábel alapú híradó rendszerek kiegészítése volt, amely lehetővé tette volna a Varsói Szerződés tagországainak vezérkarai és a Szovjetunióban lévő Legfelsőbb Parancsnoka közötti híradást Vlagyivosztoktól Kelet-Berlinig. A tagországok honvédelmi miniszteri bizottsága 1977. decemberi ülésén döntöttek a hálózat létrehozásáról. Hat országban - több közülük akkori formájában már nem is létezik - 26 állomás felépítését határozták el. Ebből Magyarországra négy helyszín jutott. Galgamácsa, Tedej (Hajdúnánás), Szentes-Lapistó és a Középső-Hajag a Bakonyban. Ez utóbbi volt - akkori mércével mérve - a legkorszerűbb. A kiszolgáló helyiségek a hegy gyomrába lettek beásva, felszerelve minden olyan technikával, ami egy esetleges atomtámadás esetén is lehetővé tette a folyamatos működést. Ez az állomás a szovjet hadsereg felügyelete alatt állt. Ha érdekel mi maradt belőle mára keresd fel a GCBKHA rejtést! A rendszer kiépítése a 80-as évek első felében kezdődött el és 1987 decemberében került átadásra. A teljes üzeme 1988 végén kezdődött. A vasfüggöny lebontásával és a Varsói Szerződés felmondásával a BARSZ rendszer is megszűnt. Később egyedi szerződés alapján egyes állomások tovább működtek köztük részlegesen a három magyar is az 1995-ben történt kikapcsolásukig.

Meteorológiai radarokról általában
A II. világháború alatt katonai radarokat alkalmaztak a repülőgépek és a hajók felderítésére és mozgásuk követése céljából. A radarok képernyőjén azonban olyan jelek is feltűntek, amik zavarták az érzékelést és amely jelek csapadékot okozó felhőkről származtak. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a radarokat időjárás megfigyelési és előrejelzési célra is tudják alkalmazni. Az első dokumentált zivatarcella megfigyelés 1941. február 20-án, Angliában történt. Ettől kezdve gyors fejlődésnek indult a meteorológiai radarok alkalmazása. 1950 és 1980 között az egész világon elterjedtek, ami nagy előrelépést jelentett a rövidtávú időjárás előrejelzés, a veszélyjelzés és a repülésmeteorológia számára.

Meteorológiai radarok Magyarországon
Az Országos Meteorológiai Szolgálat által üzemeltetett radarhálózat három radarmeteorológiai megfigyelőállomás megépítésével és üzembe helyezésével jött létre az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság által - 1979-ben - kötött együttműködési megállapodás keretében. Ennek a szovjet gyártmányú MRL-5 lokátoron alapuló hálózatnak a kiépítése a Napkori Obszervatórium átadásával, 1983-ban fejeződött be. (GCnara) Ez a hálózat az azóta eltelt évtizedekben több átalakításon és korszerűsítésen ment át. A Lapistón felépített radart az hívta életre, hogy a magyar meteorológiai radarrendszer minden korszerűsége ellenére kissé foghíjas volt. A nagyobb pontosságú előrejelzési adatokhoz mindenképpen szükség volt egy negyedik állomásra is. Az építkezés 2013.március 12-én kezdődött az átadás másfél évvel később, 2014. október 13-án történt meg.

Források

Részletes technikai információk a BARSZ hálózatról.
Képeket erről és más hasonló helyszínekről itt nézegethetsz.
Ha érdekel a magyarországi időjárási radarrendszer múltja és jelene akkor további érdekességeket találsz itt.
A "Két torony" című képért köszönet kupecnek.